Körülbelül hangerő
Hihetnénk, hogy ha a lefordítandó szöveg egyetlen szóból áll, akkor a fordítónak valójában nincs is nehéz dolga. Pedig de. Ha fogalma sincs róla, hová kerül az az egyetlen szó, sokszor tippelni kényszerül, az pedig vagy bejön, vagy a lefordított szó itt végzi nálunk.
A szó klasszikus értelmében ezek valójában nem félrefordítások, mert itt nem az okozta a problémát, hogy a fordító félreértett vagy nem tudott valamit, de ennek ellenére reméljük, hogy olvasóink szórakoztatónak találják ezeket.
Blogunknak régi hagyománya az úgynevezett „véleményes hétvége”. Ez azt jelenti, hogy olyan beküldéseket jelentetünk meg, amik valamilyen okból kifolyólag nem nevezhetők egyértelműen félrefordításnak. Például elvileg nem tekintjük érvényes célpontnak a szoftveres vagy más néven gépi fordítás eredményeként keletkezett hibákat – de aztán gyakran nem tudunk ellenállni a kísértésnek, ha egy különösen vicces darabbal találkozunk. Ilyenkor két dologgal szoktuk mentegetni magunkat: vagy azzal, hogy de tulajdonképpen nem is lehetünk teljesen biztosak benne, hogy gépi fordítással van dolgunk (de, biztosak lehetünk benne...), vagy azzal, hogy ez akkor is a megjelenést jóváhagyó személy hibája. Ez utóbbi már jobban csengő érv, mert valójában nagyon gyakran az emberi fordító által elkövetett hibák mögött is az húzódik meg, hogy a megbízó a legolcsóbb megoldást keresi – ennek extrém esete a fordító kiiktatása és az utólagos ellenőrzés nélkül használt ingyenes fordítószoftver. Úgy érezzük, hogy ilyenkor jogos a kritika, mert ebben az esetben nem a gépet hibáztatjuk, hanem az igénytelen megbízót.
A szószedet vagy szólista használata a másik olyan gyakori eset, amikor igazából nem a fordító hibájáról van szó (tehát elvileg szintén nem érvényes találat). Ezt úgy kell elképzelni, hogy az áldozat (a fordító, ugye) megkapja a fordítandó szoftver különböző üzeneteiben, gombfelirataiban, egyéb helyein szereplő szavak ábécébe rendezett listáját. Jó, néha előfordulhat egy-egy félmondat, vagy akár egy egész is. Én is kaptam már ilyen listát, ahol az egyik elem például az in szó volt. A szoftver írója szempontjából nézve jó ötletnek tűnhetett, mivel több helyen is ismétlődött a szó, de talán nem kell magyaráznom, hogy magyarra fordításnál ez egészen egyszerűen megoldhatatlan feladat.
Teljesen biztosak persze nem lehetünk benne, de nagyon valószínűnek tartom, hogy a miniinthebox.com esetében is a szólistából való fordítás lehetett a bűnös, illetve ezáltal a megbízó.
Az about ugyan kétségtelenül jelent körülbelült is, de ha a megjelentetés előtt legalább egyetlen pillantást vetettek volna a saját oldalukra, akkor rögtön kiderült volna, hogy itt inkább toldalékként kellene fordítani: „A miniinthebox.com-ról”.
Köszi, Orsi, szép találat, küldjél még ilyeneket!
A mai másik képünket Marinától kaptuk (neki is köszönet!) – hát, ez egy elég furcsa sütő, hogy még a hangerőt is lehet rajta állítani, ráadásul 72 literen (?).
(Forrás: Wikimedia Commons / Bundesarchiv, Bild 183-21044-0121, Klein / CC BY-SA 3.0)
Kitalálható talán, hogy a volume lehetett az eredeti – sütő esetében inkább „térfogat” lenne a jó fordítás.