A Google is (f)elismerte
a finn-magyar nyelvrokonságot?
Úgy tűnik, az automatikus fordító nem mindig tud különbséget tenni a két nyelv között.
József nevű olvasónk egy kedves levéllel és néhány érdekes képpel lepett meg minket.
Régóta olvasótok vagyok, szeretem a cikkeiteket, és tudom hogy kedvelitek a félreforditásokat, ezért amikor az alábbit megláttam rögtön rátok gondoltam! Parazitii nevű román rapper demnitate cimű számát szerettem volna google fordítóval lefordítani, tudom hogy nem pontos de azért erre nem számítottam!
Valóban nem az a meglepő, hogy mennyire rossz a fordítás, hanem az, hogy a szövegben finn szavak jelennek meg:
mutta ’de’
ilta ’este’
pyyhkäissyt ’törölt, pöckölt’
vitriinissä ’kirakatban, vitrinben’
viinikyönnöksen ’borszőlőt, borszőlőnek a ...’
Yhdysvallat ’Egyesült Államok’
puu ’fa’
kohdata ’találkozni’
kantaatti ’kantáta’
terminaali ’terminál’
yksikkö ’egység’, ’egyes szám’
luovuttaa ’ad, átad’, ’kézbesít’, ’ajándékoz’, ’felad (küzdelmet)’ stb.
taikajouma ’varázsital’
haluttu ’akart, kívánt’
juna ’vonat’
Sajnos nem csak tippünk nincs arra, hogyan történhetett meg mindez, de még csak hasonlót sem tapasztaltuk: sosem láttunk olyat, hogy a fordításba nem célnyelvi szavak kerültek volna (kivéve persze a forrásnyelvből bent maradt vagy az angol fordításból megmaradt angol szavakat). Sőt, a hibát reprodukálni sem sikerült: mi is lefordíttattuk a számot, de hasonló jelenséget nem tapasztaltunk.
Hol van az emberi méltóság? Mondd meg nekem
Keresem a 30-néhány éve, ez az utazás
Hol van az emberi méltóság? Ez lenne felgyújtották az összes pénzt
Amikor látom, hogy kék szeme megtelik könnyel mami
Hol van az emberi méltóság? Vajon mocskos nevetni?
Amikor szorult igényeinek, kenyér alulról felfelé
Méltóság eltűnik könnyű, könnyen
Amikor szorult vissza egy kocsi
Hol van az emberi méltóság? És ki a hibás?
Amikor folyamatosan síró baba kéz-a window
Hol van az emberi méltóság? Talán elkövetkező hónapokban!
Ha már pénzt, hogy segítsen a idős szülők
Hol van az emberi méltóság? Ez az egyetlen kulcs
Ne nyisson meg semmilyen ajtót, hideg alvás a sikátorban
Hol van az emberi méltóság? Azt mondják, hogy életben van
Szóval hol van az emberi méltóság? Mondd meg nekem
Daniel Lazar:
Vigyél el, rögtön elfelejteném
Ugrás egy olyan világban, ahol minden jó
N soul zene és a hangulat a viccek
Az én világom morzsolódik
Cheloo:
Hol van az emberi méltóság énekeltek Amikor a méltó
Befejezte a középiskolát, és nekiüljenek
Egység a szegénység, ami még rosszabb, nem jobb,
A kiválasztott bújjon könnyek és a kenyér
Keresi a méltóság, összebújva elővárosi Téli
És akkor kénytelenek vagyunk elismerni, hogy nem lehet és te
Hol van az emberi méltóság? Talán egy új réteg
Lehet, hogy ez a szakadt cipő, a szél és az eső
Hol van az emberi méltóság? Ez leselkednek az ágy alatt
Ha beteg és szegény, nincs gyógymód a betegség
Hol van a reményt és méltóságot Ha megnézzük a biztonságos
És dolgozott egy életen át minden, egyedül meghalni
Éltél sokat, ez csak egy út
Az elévülési idő velünk, most él
Dühös vagyok, kettétört, és a szó munka
Keresem a méltóságot, ha játszani idegeire le
Daniel Lazar / Refren.x2:
Vigyél el, rögtön elfelejteném
Ugrás egy olyan világban, ahol minden jó
N soul zene és a hangulat a viccek
Az én világom morzsolódik
Az egyetlen nem magyar szó ebben a változatban a window – az nem egészen világos, ezt miért nem fordította le a Google ablakra. Próbálkoztunk olyan változat fordításával is, amelyben nem voltak ékezetes karakterek. Ez olyan érdekes eredményekkel járt, mint hogy például a mami helyett anyu jelent meg a magyar fordításban, de a József által tapasztalt jelenséget így sem sikerült előidéznünk.
Lehet játszani, kísérletezni, próbálkozni – hátha valaki többre jut, mint mi.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (16):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@Túlképzett Tanyasi Troll: jól sejtem, hogy a GL gyökváz arra utal, hogy a gallok is az ősi protogyöknyelvet beszélték, mielőtt a műlatin gyarmatosítók be nem szántották a szóbokraikat?
@Irgun Baklav: A jövevényszavakról szóló mesédet Krizsa professzorasszony már cáfolta, ideje, hogy szót ejtsünk ezekről a szavakról is, amelyeket szerinted a magyarból kölcsönöztek.
Dehogy a magyarból, a héberből! Köztudott, hogy a mássalhangzó-vázak a beleérzett értelmükkel együtt az ősi sémi nyelvekből kerültek Európába. A "gulyásról" bizonyára te is sejted, hogy ez a "gulya" szóból jön, amelyet sokan ismeretlen eredetűnek hisznek. Mekkorát tévednek.
Ez az ősi GL gyökvázat tartalmazza, ami a finnbe, és az északi kis népek nyelvébe KL-ként került (mert hozzájuk a "G" hang még nem került fel). Ilyenre a héberben példák a גּוֹלְף (golf; ezt is tévesen hiszik angol szónak), a גֹּלֶם (gólem), a גֻּלְגֹּלֶת (gulgolet, azaz koponya, fej - ez utóbbi a finnben is megvan, kaali formában, káposzta, fej [káposztafej] jelentéssel, mert mint köztudott, a finnek koponyáján belül káposztalé van).
@Irgun Baklav: Mert hazugság. Szegényebbnek pedig mi érezzük a műnyelveket, mert onnan kaptuk a falfirkát, hogy "a nyelvek folyton változnak".
Ja, bejön a "diszk", meg a "szelfi", 5-6 év mulva meg, a technika fejlődésével, megy is fenébe. A szélhordta szavak nem változtatnak a természetes nyelveken. A szakszavak sem. Mert azok önálló "idegen nyelvként" működnek, amit mindig csak az tanul meg, akinek az a szakmája. A szakszavak nem magyar szavak, de nem is ártanak a nyelvnek.
A latinnal gyarmatosított nyelvek (az angol is az) minden 3o évben felismerhetetlenre változnak, mert a párszáz éves fennállásuk alatt, főleg, hogy azóta is tömik őket az "eszperanto"-latinnal, sose tudtak még egyensúlyba jutni. S az angolban nem "egy csomó" jövevényszó" van, nem kell szerénykedni, hanem pontosan a FELE műlatin. Az 5o%-a.
Gyermatosítsák a másik fele világot is, kit érdekel? A mi nyelvünket úgyse lehet. Az viszont igaz, hogy "védeni" sem kell, mert megvédi az összetartozó többezer szóbokor. Akkor is megvédi, ha sose kutatják, iskolában sem tanítják, mert az eddigi 1ooo évben sem kutatták, mégis egyben maradt az egész.
A szóbokrok tagjai még a szlávból sem jöttek, mert azokkal már együtt fejlődtek. Utoljára a "honfoglalás" előtti évszázadokban. A szlávokkal közös volt protonyelvünk: se nem szláv, se nem avar - se nem magyar:-) - se nem jövevény.
A "finnugor" alapok meg nemcsak a tizen-szórványka nyelv ősi alapjai, hanem egész Eurázsia minden ragozó nyelvéé. Főleg a keltáké:-). Mert legalább 12 ezer évvel (de sokkal több lehet) idősebb "alapok" mindegyiknél.
@rdos: Nem tudom, hogy valaki miért érzi „szegényebbnek” a nyelvünket attól, hogy sok benne a szláv, iráni és török jövevényszó... Az angolban is van egy csomó jövevényszó, aztán mégse szégyenkeznek miattuk, sőt, a mai napig építgetnek be újabb és újabb szavakat, és nincsenek olyan tömegmozgalmak, amelyeknek a célja a latin, francia, (szuahéli) szavak kigyomlálása lenne az angolból.
Azt meg végképp igazán nem értem, hogy a „finngugor” (uráli, ugor) eredetű szavakról miért gondolná valaki hogy azok átvételek? Hiszen a finnugorok (ugorok) mi magyunk vagyunk, pont annyira, mint a finnek (hantik, manysik).
Itt van ez az izzadságszagú cikk is Czakótól, ahol a szolga szó ősmagyar eredetét akarja „bizonyítani”, és hogy a szlávok körébe is tőlünk jutott el ez a szó. Ha már presztízskérdésnek tekinti valaki a magyar eredetű szavak elterjedését a világban, legyen büszke azokra a szavakra, amik valóban a „mieink”. Pl. más nyelvek közvetítésével ugyan, de az angolba is utat talált a magyar eredetű kocsi (→coach), a gulyás (→goulash), a magyar személynévi eredetű <biro> (golyóstoll), és akkor még a magyar közvetítéssel érkező huszárt (→Hussar), vagy a paprikát nem is említettem!
@Krizsa: Nagyon el vagy tévedve, nem először. Durva lenne, ha egy félmondattal „elhitelteleníthetnék” egy „ismert írót”. Czakó nyelvészeti ismeretei elég haloványak, bár ő nem így képzeli (ebben pl. hasonlítotok). Hogy mit mondhatok és mit nem, azt viszont nem tőled fogom megtudni.
@szigetva: Nem nevelünk gyarmati alázatra, nem kötelezünk senkit az általad tudományosnak tartott vélemény elfogadására.
Nem hiteltelenítünk el egy ismert írót sem, max annyit mondhatsz, hogy a nyelvészeti felfogásával nem értesz egyet. Azzal én sem, na és? (Persze én csak azért nem, mert nem a mássalhangzó vázakat tartja a gyöknyelvi szerkezet alapjának.)
De igen, nézzen csak utána mindenki mindennek!
Még a hivatalos történeti nyelvészet házatáján is:-). Aztán pedig a saját fejünkkel gondolkozunk, mert anélkül nem emberek vagyunk, hanem birkák.
SEMMI nem zárja ki, hogy a magyar nyelv
amit csak 1 ezer éve neveznek magyarnak ne a KM-ben alakult volna ki. Azt sem zárja ki semmi, hogy az össze nem-magyar finnugor nyelv is nem a KM-ben, onnan a délvidéken, onnan északkelet felé "felmenve" alakult ki. Csak az egészen biztos, hogy sokezer évvel korábban. S mindez semmi esetre nem fér bele az ind-fn történeti nyelvészet szerencsétlen 6ooo évébe, mert legalább a duplája kell...
Azt sem tudjátok (hiv. nyelvészet) bizonyítani, hogy akár a "honfoglalóknak" a magyar nyelvet HOZTÁK volna be. SZINTE szinte biztos, hogy nem azt. Akkor pedig ITT fejlődött ki és itt is maradt.
@rdos: „A "hivatalos" nyelvészet szerint pedig minden szavunk átvétel” Ez korántsem így van, de nehogy Czakó Gábornál nézz utána.
@Fejes László (nyest.hu): "Egyébként honnan jön eleve a feltevés, hogy ezeknek hasonló eredetük lenne?"
Onnan, hogy ha nem jöttünk mi sehonnan sem, akkor a növények neveit az akkor (neolitikum és előtte) még a természet közelében élő köznép egészen biztosan magától nevezte el. Egyszerűen azért, mert ezek voltak azok a "tárgyak", amikkel nap mint nap találkozott, illetve használta is azokat.
A "hivatalos" nyelvészet szerint pedig minden szavunk átvétel, leszámítva azt az ötöd-, hatodnyi ismeretlen eredetűt. Ezennel gratulálok ehhez a "tudományos sikerhez".
www.czakogabor.hu/index.php?page=olvas&b...true&id=5&cikkid=497
Bár a fene tudja, a jenkik nagyon nyomatják a GMO-s cuccost, el tudom képzelni, hogy akár szerveket is növesztenek így.
@nadivereb: hoppá, lett nekünk egy El Botanico nevezetű tagunk. Nekem ez mind gaz amúgy, az nem tudom milyen eredetű, majd La Criya levezeti a GZ gyökvázat. Inkább olyan növényfajtákat kéne kikereszteznetek, mint a sonkabokor, kolbászcserje, szalámifa, amiken rendesen készre teremnek a jóságok, címkével együtt, hogy a magamfajta El Vegetariano csak leszedhesse és már ehesse is. Kicsit fellendíthetné az agráriumot.
@shanditiredum: Nem Tótfalusi írta, hanem Vörös Éva (és elég nagy szerepe van benne Priszter Szaniszlónak is).
A bükkönyös részen jót nevettem, mert tudod, én értek a botanikához. :)
Kezdjük az elején.
"nem tudom hány német bükköny van"
Hát azt én se, de biztos nem kevés, mert van cca. 120-150 faj a nemzetségben, és ennek jó része eurázsiai.
Magyarországon Simon (1992) szerint 23 fordul elő (természetes vagy adventív előfordulással).
"az egyiket (a pannont) a németek magyar bükkönynek nevezik"
A pannon bükkönyt (Vicia pannonica) valóban magyar bükkönynek nevezik németül, de ez nem különösebben meglepő vagy különleges dolog. A Quercus frainetto (magyar tölgy) is Ungarische Eiche, pedig még csak nem is őshonos Magyarországon.
"aztán van olyan bükköny amit nem is bükkönynek neveznek"
Tény. Ez a Vicia faba, magyarul lóbab. További kérdés? :D
"meg provinciának nevezik"
Nem teljesen értem, hogy hogy jön ide ez a flóratartomány, ami a magyar szaknyelvben (ahol a latin kifejezéseket szokás használni a növényföldrajzi egységekre) Pannonicum néven fut. A római közigazgatást még kevésbé értem. :D
@nadivereb: mert a Tótfalusi azt írta? Tótfalusi egy kókler.
.
w-ből lett b? latinul vicia, csak szólok. angolul meg vetch. szlovákul vika.
nem tudom hány német bükköny van, de magyar van tavaszi, szöszös, fekete, csíkos, szennyes...
és az egyiket (a pannont) a németek magyar bükkönynek nevezik
de.wikipedia.org/wiki/Ungarische_Wicke
aztán van olyan bükköny amit nem is bükkönynek neveznek
de.wikipedia.org/wiki/Ackerbohne
meg provinciának nevezik
de.wikipedia.org/wiki/Pannonische_Florenprovinz
aztán melyik a proconsul, mert provinciához az is dukál
"governor or military commander of an ancient Roman province," from Latin proconsul "governor of a province; military commander,"
@rdos: Az -ny végűekről lásd: www.nyest.hu/hirek/a-magyar-ny-vegzodesek-kalandos-tortenete
Egyébként honnan jön eleve a feltevés, hogy ezeknek hasonló eredetük lenne? Nyilván különböző eredetűek az urálitól az újabb nemzetközi szavakig, mint a kaki. www.nyest.hu/hirek/kostolta-mar-a-kakit
@nadivereb: Köszi. Már el is raktam a könyvjelzőim közé. :-)
@rdos: én ezek közül a nevek közül csak párat tudok megválaszolni, mert ezeknek utánanéztem korábban.
- A füzény 19. (?) századi szóalkotás, fűz+ény. (a fűzszerű levelekre utal)
- a bükköny az azonos jelentésű német Wickenből származik.
A többihez javaslom ezt a kiadványt:
mek.oszk.hu/06400/06424/06424.pdf