Kompetenciamérés felvételi után
Jövő év szeptemberétől bevezetik a kompetenciaméréseket a felsőoktatásba belépő hallgatóknál: a mérésen nem lehet megbukni, akik gyengébben teljesítenek, azoknak felzárkóztató tanfolyamokat szerveznek.
Jövőre 17 milliárddal több pénzből gazdálkodhat a felsőoktatás, amely elegendő lesz a megfelelő működéshez, és ez a növekedés fontos előrelépés a hallgatói létszám csökkenése mellett – mondta Palkovics László felsőoktatási államtitkár az MTI-nek adott év végi interjúban, amelyben kitért arra is, jövő tavaszig minden intézménynél áttekintik a szakstruktúrát. Az államtitkár kiemelte: a kormány által előzetesen elfogadott felsőoktatási stratégia lényegi pontokon nem módosult. Annyi változott, hogy továbbra is alapvetően az érettségihez kötné a kormány a felsőoktatásba való belépést. Elvetették azt a német modellt, hogy a szakképzésből bizonyos felsőfokú képzésekbe érettségi nélkül, felvételivel, felkészítéssel be lehessen kerülni. Ugyanakkor az érettségit át kell majd tekinteni – jelezte. Hozzátette: a stratégiához kapcsolódva változni fog a felsőoktatási törvény, annak rendeletei, módosul majd az államháztartásról szóló jogszabály vonatkozó része is. Ezeket januártól kezdődően az év közepéig szeretnék benyújtani – közölte.
Kitért arra is, hogy jövő év szeptemberétől minden felsőoktatási intézményben bevezetik a kompetenciaméréseket a felsőoktatásba belépő hallgatóknál. Az még kérdés, hogy minden területen lesz ilyen vagy csak pilot-jelleggel, a metodikát az OFI bevonásával dolgozzák ki. Nagyon sok jó gyakorlat van, az intézmények jelentős része ma is mér valamilyen képességet – jelezte. A mérésen nem lehet megbukni, akik gyengébben teljesítenek, azoknak felzárkóztató tanfolyamokat szerveznek. Az a cél, hogy kiderüljenek a hiányosságok. Végzéskor szintén megnéznék, hogyan fejlődtek a hallgató adott képességei.
Palkovics László elmondta: megkezdődött az oktatói bértábla kidolgozása is, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetével közösen. Most végzik azokat a számításokat, amelyek alapján eldönthető, hogy a bérrendszert milyen formában lehet és kell átalakítani. Át kell tekinteni a jövedelmi viszonyokat, mert jelenleg elég rendkívüli helyzetek is előfordulnak – mondta, hozzátéve: az új rendszer várhatóan jövő év második felében, vagy 2016 elején léphetne életbe.
A felsőoktatás finanszírozásának átalakításáról szólva kifejtette: az ellátandó feladatok mellett a hallgatói létszám is csökkenni fog, de ennek ellenére az állami szerepvállalást nem szeretnék csökkenteni, forrásokat nem vonnak ki. Ugyanakkor a felsőoktatási intézményeket arra ösztönzik, hogy a közösségi típusú források, tandíjbevételek mellett például a kutatás-fejlesztés értékesítéséből származó források is jelenjenek meg. Hiányzik a rendszerből a mecénások, bankok támogatása is – tette hozzá. Egyik új intézkedésként említette, hogy a jövő évi adótörvények tartalmazzák, hogy az intézményi támogatások 50 százaléka levonható a társasági nyereségadóból.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a stratégia alapján megkülönböztetnek majd tudományegyetemeket és alkalmazott tudományok egyetemét, utóbbi a mai főiskoláknak feleltethető meg. Arról, hogy esetleg a főiskolák nevében is megjelenik-e ez, és átnevezik-e őket, még folynak egyeztetések.
Nem értjük, milyen alapon nevezi az államtitkár a főiskola szót jelzőnek. A jelző mondatrészt jelölő terminus, önmagában egy szó nem mondatrész, mondatrészi szerepet csak egy-egy szerkezetben, tipikusan mondatban kaphat. Lehetséges, hogy a főiskolák elnevezéseiben előforduló főiskola szavakra gondolt (pl. Nyíregyházi Főiskola), de az ilyen szerkezetekben a szónak jelzője van, ő maga a jelzői szerkezet alaptagja, azaz jelzett szó. Mivel maga az elnevezés nem teljes mondat, önmagában mondatrészi szerepe nincs, mondatba kerülve viszont többféle szerepet is felvehet. A főiskola egyébként, mint főnév, igen ritkán kerül jelzői szerepbe, erre inkább a belőle képzett főiskolai vagy főiskolás mellékneveket használjuk.
A szerk.
A közösségi főiskola nem intézménytípus, hanem működési forma – fejtette ki az államtitkár, aki szerint a főiskola jelző nem is igazán szerencsés. Lényege, hogy közösség finanszírozza, és az adott régióban élők számára fontos képzéseket folytat, de ez akár a környező, akkreditált intézmények kihelyezett képzéseként is megvalósulhat. Ilyennek a kialakítása kezdődött meg Salgótarjánban, és jelenleg Békéscsabán is folynak tárgyalások, utóbbinál az önkormányzat adna támogatást.
Palkovics László kitért arra is, hogy tart a felsőoktatási szakok áttekintése, ezt minden intézménynél szeretnék jövő tavaszig megtenni területi alapon, munkaerő-piaci igények és a diszciplínák szerint. A 2016-ra vonatkozó képzéseket már ennek megfelelően hirdetnék meg. Előzetesen annyit tudott mondani, hogy nincs értelme negyven helyen közgazdászokat képezni, de hasonló helyzet a 16 helyen zajló turisztikai szakemberképzéssel, s nagyon szétaprózottak az agrárszakok is.
(Forrás: MTI / Kovács Attila)
Az állam és a magánszféra közös finanszírozásában megvalósuló, úgynevezett PPP-konstrukciók kiváltásáról tartanak az egyeztetések, ezek lezárása elemi érdek, mert elviselhetetlen mértékben terhelik a felsőoktatási intézményeket és az államot egyaránt – mondta az államtitkár. Vannak olyan épületek, amelyekre hosszú távon szükség van, míg mások hasznosítását át kell gondolni, mert kollégiumokat lehet működtetni munkásszállóként, szakképzési rendszer részeként. Ez a feladat januártól a fejlesztési tárcától az Emberi Erőforrások Minisztériumához kerül – jelezte.
A gólyatáborokban történt erőszakos cselekményekkel kapcsolatban
kiemelte: a hallgatók által szervezett rendezvényeket törvényben akarják szabályozni. Ennek értelmében a hallgatói önkormányzatok ezeknél a rendezvényeknél „cégként” működnének, az intézménytől függetlenül. A hallgatói érdekképviselet jelenlétét a szenátusokban nem tervezik megváltoztatni – jegyezte meg.
Elmondta, hogy jövő év közepén létrejönnek az egyetemi szenátusok mellett a konzisztóriumok, amelyek a rektor és a kancellár, két egyetemi tag mellett külső szakemberekből állnak, utóbbiakat a fenntartó delegálja. Az ellenőrző funkció mellett egyetértési joga is lenne a konzisztóriumnak, és bizonyos területek a szenátusnak kötelező lesz hozzájuk fordulni. Az államtitkár szerint elég intenzív évet zártak, de az, hogy sikerült a stratégiát ilyen szintű társadalmi egyeztetés mellett megalkotni, jelentős eredmény.