Kisebbség-e a zsidóság?
Megvédi a magyar kormány a zsidó kisebbséget – nyilatkozta a miniszterelnök. De mi az a zsidó kisebbség? Azonos-e a magyar zsidósággal?
A magyar kormány „garantálja, hogy ebben az országban minden kisebbség biztonságban élhet. Meg fogjuk őket védeni, ideértve a Magyarországon élő zsidó kisebbséget is” – ezeket a megnyugtató szavakat Orbán Viktor miniszterelnök mondta április 10-én, parlamenti felszólalásában.
De vajon kisebbség-e a magyar zsidóság? Egyáltalán: mit értünk a kisebbség szó alatt?
A Wikipédia szócikke kétféle kisebbséget különböztet meg: a nemzeti és az etnikai kisebbséget. A wiki szerint a nemzeti kisebbség tagjai nem a többségi, hanem egy másik nemzettel azonosulnak, méghozzá olyannal, aminek már van saját állama vagy legalábbis egy ilyen létrehozására törekszik. Az etnikai kisebbség a szócikk szerint ezzel szemben egy olyan kisebbségben élő népcsoport, ami nem határozható meg a „modern nemzet fogalmával”, „de amelynek tagjai a többségétől jelentősen eltérő közös kulturális identitással bírnak. Vagy éppen nemzeteken átnyúló identitást mutatnak (például a több különböző anyanyelvvel rendelkező romák vagy a zsidók).”
A fenti definíció sántikál egy kicsit. A „romák” valóban egyetlen közös identitással bírnának? Annak ellenére is, hogy kulturálisan és nyelvileg is számos teljesen eltérő csoportot alkotnak? Ha az etnikai kisebbség egyik jellemzője, hogy nem rendelkezik saját állammal, avagy nem törekszik ilyen létrehozására, mit kezdjünk Izraellel – talán nem számít államnak?
Az Eőry Vilma által főszerkesztett Értelmező szótár+ mindjárt két jelentést is ad. Az első jelentés szerint a kisebbség „embereknek egy másiknál kisebb létszámú csoportja”. Ez elsőre egy tetszetős meghatározás, hiszen igen egyértelmű. Természetesen ez esetben a szemüvegesek is kisebbségnek számítanak, mint ahogyan a szőke hajúak vagy a pattanásosak is. A szerkesztők valószínűleg ezért toldottak be egy második definíciót is: „Az állam nemzeti jellegét meghatározó néphez képest kisebb számarányú népcsoport”. Hát persze – gondolhatnánk. A szemüvegesek, a szőke hajúak és a pattanásosak mind tartozhatnak az állam nemzeti jellegét meghatározó néphez. Most már csak az a kérdés, hogyan írhatjuk le az állam nemzeti jellegét, és hogy kik tartoznak még az azt meghatározó néphez? Például a romák és a zsidók? Illetve – ugyan némileg szubjektívabb síkon – felmerül a kérdés, hogy Radnóti, a Száztagú Cigányzenekar, a Rajkó mennyire járultak hozzá az állam nemzeti jellegét meghatározó nép karakteréhez?
Látva a definíció problémáit, az egyébként értelemszerűen kínálkozó politikafilozófiai fejtegetéseket most inkább félretennénk és megvizsgálnánk, mit szólnak erről a kérdésről magyarországi zsidóság meghatározó képviselői.
Egy ideje zajlik a vita a Zsidó Kisebbség Népi Kezdeményezéssel kapcsolatban. Ennek szervezői hét éve próbálják elérni, a zsidóságot nyilvánítsa a parlament nemzeti kisebbséggé. Egyértelmű tehát, hogy a zsidóságon belül van olyan törekvés, amely szerint kívánatos lenne a nemzeti kisebbségi státusz megszerzése. Sokan ugyanakkor nem értenek egyet ezzel az elképzeléssel.
Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség elnöke és Oberlander Báruch, a Közép-kelet Európai Rabbik Tanácsa elnöke közös levélben fogalmazták meg álláspontjukat a kérdésben. „A zsidó nép, vallás, nemzet és származás speciális keveréke” – írják egyebek mellett. Véleményük szerint a különböző nyelvű, eltérő kulturális közegekben élő zsidók megmaradását a vallás biztosította, ez képezte identitásuk alapját. A kezdeményezést óvatosan azzal bírálják, hogy az az „identitását a nem-vallásosságban definiálja”, ezért fenntartásaik vannak ezzel kapcsolatban. Ugyanakkor elismerik, nagyon sokféle a magyar zsidóság, és hogy a legtöbb magyarországi zsidó nem definiálja magát zsidó vallásúnak, sem pedig zsidó nemzetiségűnek.
Tehát akkor kisebbség, vagy sem a magyar zsidóság? Láthatjuk, a kérdés koránt sem egyszerű, s az is felrémlik, hogy talán nem is létezik rá egyértelmű, világos válasz.
Mit jelenthetünk hát ki konkrétan? Talán annyit, hogy amikor a miniszterelnök „zsidó kisebbségről” beszél, nem beszél a teljes magyar zsidóságról – legalábbis arról a részéről biztosan nem, amelyik – vallási vagy politikai okból – nem tartja magát egy ilyen kisebbséghez tartozónak. Ugyanakkor nem kizárt, hogy éppen a probléma árnyaltsága miatt szerette volna külön is kiemelni beszédében a zsidóságot – még ha az ebben a formában kissé furán is hatott.
@Sigmoid: Mondottadban van igazság.
@scasc: Az állampolgárságtól sokkal többet jelent, mert a magyar "technikai" állampolgárság-fogalommal szemben identitásképző.
Ez mondjuk elsősorban a gyarmatbirodalmi országokra - Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália -, és azon belül is elsősorban az Egyesült Államokra jellemző.
Tehát pl. lehet valaki román állampolgár, de kikéri magának hogy román, mert ő magyar. Olyan nincs (megfelelő hibahatárral), hogy valaki amerikai állampolgár, és kikéri magának ha "leamerikaizzák".
Ez a nemzetfogalom a jelen közösséghez tartozáson alapszik, és független az etnicitástól. És én laikusként ezt látom a legközelebbinek a beolvadt diaszpóra zsidóság sajátos önmeghatározásához.
@Sigmoid: Na, azért az angol "nationality" NEM a magyar nemzetiségnek felel meg. Ezek "hamis barátok" (még csak azok sem igazán).
Az angol (és amerikai) nationality-t magyarul állampolgárságra kell fordítani. Ilyen szempontból a magyar állampolgárság:nemzetiség olyan viszonyban áll, mint az orosz гражданство: национальность (vö. a régi szovjet útlevelek és személyik terminológiáját), és angolul ez, ha pontosak akarunk lenni nationality:ethnicity-ként fordítandó.
És ja, mi magyarok inkább fordítva, azt szoktuk mondani, hogy "amerikai magyar", ugye kiemelve azt ami nekünk fontosabb, de Amerikában jellemzően úgy mondják, hogy "Hungarian American". :)
@scasc: Pedig el lehet. A nemzetiséged az a közösség, ahová most tartozol. A származásod az, ahonnét a felmenőid jönnek.
Ez például az amerikaiaknál is megvan. Ha megkérdezel egy amerikait (aki lehet amúgy hogy bevándorló, tehát nem az USÁban született), hogy mi a nemzetisége, azt fogja mondani, hogy ő amerikai nemzetiségű.
Ugyanakkor meg német, lengyel, ír, magyar, stb. A "magyar amerikai" szókapcsolatban az "amerikai" a nemzetiség, a "magyar" pedig a származás.
Ugyanilyen szókapcsolat a "zsidó magyar". A "zsidó magyart" ha megkérdezed milyen nemzetiségű, azt fogja mondani, hogy magyar. Ha megkérdezed hogy zsidó-e, azt fogja mondani hogy igen. De ha azt kérdezed, hogy "zsidó nemzetiségű"-e, akkor valószínűleg nemmel felel. :)
Egyébként (biztos hogy lehet), de azt hiszem, nehéz lenne a leszármazás szerinti és a fent említett nemzetiségi jellegű *identitást* elkülöníteni.
@Sigmoid: Csak a rabbinikus zsidóságnál. Egyéb ágaiban (etióp, karaita, stb.) patrilineáris a hagyomány.
(Mellesleg ők azok, akiket leginkább érzékenyen érint a magyarországi antiszemitizmus, és akik tesséklásséknak, furcsának érezhetik Viktor "zsidó kisebbség" megfogalmazását is.)
@Pesta: A zsidó hagyomány szerint akkor számítasz zsidónak, ha az édesanyád zsidó volt. (Ő meg akkor ha az ő édesanyja, és így tovább.)
Így aztán zsidó szemszögből nem kell zsidó vallásúnak vagy nemzetiségűnek lenned, hogy zsidónak számíts, és nagyon sokan vannak olyanok, akik magyar nemzetiséghez tartozónak vallják magukat, nem zsidó vallásúak, de van zsidó identitásuk.
Itt a "zsidó" jellemzően származást, közös történelmet és kultúrát jelent.
Mármint úgy származás alapján, hogy ha a felmenői között volt, aki bármiféle okból zsidónak vallotta magát, akkor az adott illető is az? De akkor meg a (filo)szemitizmus is ezt a vonalat követi... „Az a zsidó, akire mondjuk."
Egyébként meg kár ezen vitázni, mert itt megint csak a FIDESZ több lovat megülni akaró kirakatpolitikájáról van szó.
@scasc: Származás alapján.
De ahogy a náci vezérkar megmondta anno, "az a zsidó akire azt mondjuk hogy az". Magyarországon az antiszemitizmus elég egyértelműen ezt a vonalat követi, a zsidózáshoz nem kell se zsidó vallásúnak, se zsidó nemzetiségűnék, sőt még zsidó származásúnak se lenni.
@scasc: szerintem a belinkelt szövegben található egy érthető és logikus levezetés. röviden egyébként tényleg ennyit állítanak: „a zsidó nép, vallás, nemzet és származás speciális keveréke”. de érdemes beleolvasni a szövegbe is, mielőtt ennyire kategorikusan fogalmaznánk ;)
"és hogy a legtöbb magyarországi zsidó nem definiálja magát zsidó vallásúnak, sem pedig zsidó nemzetiségűnek."
Ez kezd bizarrá válni. Ha se nem vallásban, se nem nezetiség szempontjából nem definiálja magát zsidóként, persze nyelvileg sem, akkor mi alapján definiálja magát magyarországi zsidóként az itt szóban forgó illető? Olyan alapon, ahogy én piráznek definiálom magam?
Kifogásolni természetesen csak Köves és Oberlander logikát, sőt, szociológiát megcáfoló nyilatkozatát kifogásolom.