0:05
Főoldal | Rénhírek

Kínai irodalom magyarul

A modern kínai irodalom egyik legnagyobb alakjának, az 1936-ban elhunyt Lu Hszünnek (Lu Xun) tíz elbeszélését tartalmazó kötet jelent meg magyar nyelven az író születésének 130. évfordulója alkalmából.

MTI | 2011. szeptember 14.

Mint a kedd esti könyvbemutatón elhangzott: a fordítások Galla Endre sinológus nevéhez fűződnek, a 2008-ban elhunyt műfordító-kutató hagyatékában fellelt fordításokat, az özvegy, Mao Szu-fu (Mao Sou Fu) rendezte sajtó alá.
Mao Szu-fu elmondta: három elbeszélés készen volt, a többit, amelyeknek a fordítása hiányos volt, Galla Endre tanítványai fejezték be. Mao, aki például Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényét fordította kínai nyelvre, emlékeztetett: Galla Endre nevéhez fűződik Lu Hszün munkásságának magyarországi megismertetése, ő közölte például az első tudományos munkát a nagy kínai alkotóról.sza

A fordító kiemelte: Lu Hszün volt az első kínai irodalmár, aki komoly figyelmet fordított a kelet-európai irodalomra, különösen egyik kedvencére, Petőfi Sándorra. Kitért arra is, hogy a kínai alkotó biztatására készültek el olyan magyar művek fordításai is, mint a Paj Mang által átültetett Szabadság, szerelem, amely máig a kínai alapműveltség része. Li Csiang (Li Qiang), Csöcsiang (Zhejiang) tartomány delegációjának a vezetője beszédében megemlékezett a kínai és a magyar nép régi barátságáról, amelyet szerinte a kötethez hasonló kulturális vállalkozásokkal lehet tovább erősíteni.

Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke pedig úgy vélekedett, hogy a Lu Hszün-elbeszéléskötet megjelenése irodalomtörténeti esemény, valamint felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy az alkotónak köszönhető, hogy a magyar irodalom ismertté válhatott Kínában. A kínai irodalmár 1881-ben született Csou Su-zsen (Zhou Shuren) néven, Lu Hszün az egyik leggyakrabban használt írói álneve volt.

1902-ben utazott Japánba tanulni, itt irányult figyelme a kelet-európai irodalom felé. Eredetileg orvosnak készült, végül mégis az irodalom mellett kötelezte el magát. 1909-ben tért vissza Kínába, előbb tanított, majd az oktatási minisztériumban dolgozott. 1918-ban jelent meg első elbeszélése, ezt olyan művek követték, mint az Egy őrült naplója, az Orvosság, a Kung Jicsi vagy az A Q hiteles története.

A kínai irodalomtörténet máig az egyik legnagyobb alkotójaként, a modern novellairodalom megújítójaként tartja számon az 56 évesen elhunyt Lu Hszünt. Magyar nyelven Galla Endre révén jelentek meg művei, ő fordította az Irodalom, forradalom, társadalom című esszégyűjteményt és a Hajnali virágok alkonyi csokorban elbeszéléskötetet.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (6):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
5 éve 2015. január 4. 15:29
6 Roland2

A témát érintve :

" A kétezres évek közepén Barbara Demick amerikai újságíró Szöulban számos észak-koreai menekülttel készített interjút, akik közül egy álnéven említett fiatalember, Ju Dzsun Szang ( Yu Jun-sang ) érdekes magyar vonatkozású nyilatkozatot tett. A fiatalember elmondása szerint még Phenjanban olvasta Petőfi Sándor Szabadság, szerelem ! című versét, amit kívülről megtanult. Miközben az országból menekülve átkelt a Tuman folyón, szerelmére gondolva Petőfi versét ismételgette magában.

A Szabadság, szerelem ! Kínában több, mint száz éve ismert. Elsőként 1907-ben Lu Hszün ( Lu Xun ) forradalmár-filozófus fordította le német nyelvről Petőfi versét, amelyet a kínai katonák a japánok elleni küzdelem során is szavaltak. Egyes meg nem erősített hírek szerint 1989-ben a Tienanmen téren tüntető diákok is a magyar költő versét skandálták.

Ezzel ellentétben Észak-Korea a múlt század hetvenes éveitől kezdődően erőteljesen korlátozza a külföldi irodalom megjelenését, ezért Petőfi versének állítólagos ismertsége komoly meglepetést okozott a témával foglalkozó kutatók körében. Osváth Gábor magyar Korea-kutató információi szerint 1957-ben valóban kiadtak egy Petőfi-kötetet Phenjanban, amely Szarangkva csaju ( Sarang'kwa chaju ) címen tartalmazza a Szabadság, szerelem ! című verset. A kötetet egy koreai irodalmár, Hong Csong Rin ( Hong Chong-rin ) fordította valószínűleg orosz nyelvről."

( Csoma Mózes - Korea - Egy nemzet, két ország - A közös gyökerektől 202.-203.old. )

8 éve 2012. augusztus 30. 08:50
5 elhe taifin

@Fejes László (nyest.hu): Utána fogok járni :)

8 éve 2012. augusztus 30. 08:40
4 Fejes László (nyest.hu)

@elhe taifin: Már ha ezt tényként kezelhetjük. Meg kérdés, hogy mit is jelent ez. Lehet, h egy kínai önszorgalomból lefordított néhányat, de sosem jelentek meg? Talán soha senki nem is látta őket?

8 éve 2012. augusztus 30. 07:50
3 elhe taifin

A Vasárnapi Ujság egyik 1880-as számában utalnak arra, hogy kínaira lefordították Petőfi néhány versét - ami azt jelenti, hogy ez az ismeretlen fordító jóval megelőzte Lu Xun-t.

fubito.blogspot.jp/2012/02/petofi-ujra.html

9 éve 2011. szeptember 19. 20:57
2 spinakker

Nem hamarkodott olyan kijelentéseket tenni, miszerint "a kínai alapműveltség része"? Már csak azért is, mert mondjuk az Egri csillagok a magyar alapműveltség része, mégsem hiszem, hogy túl sokan tudnának két mondatnál többet mesélni róla. De ha ez lenne is a helyzet, hol vannak a kínai alkotások a magyar műveltség tengerében? Én Lu Hszünről csak véletlenül hallottam, pár hónapja, amikor ingyen letöltöttem pár novellát, köztük az Egy őrült naplóját. Angolul.

9 éve 2011. szeptember 14. 10:52
1 elhe taifin