Frankfurti könyvvásár: a válság ellenére nagy siker
A kereskedők szerint a magyar jelenlét üzleti szempontból is gyümölcsöző volt.
A látogatók számán alig érződött a gazdasági válság a frankfurti nemzetközi könyvvásáron – nyilatkozott a vasárnapi zárónapon Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója. Az igazgató szerint az idei nagy nemzetközi könyves seregszemlék – köztük a londoni, a párizsi, most a frankfurti, sőt a budapesti is – a válság ellenére is rendkívül sikeresek voltak. Szinte mindenütt látogatói és vásárlói csúcs volt, és minden bizonnyal a frankfurti vásár szervezői is elégedettek lesznek, noha hivatalos adatok a Majna-parti városban rendezett ötnapos könyves seregszemlével kapcsolatban még nem állnak rendelkezésre. Azt azonban hozzátette, hogy a könyves világ óvatosan reagált a válság okozta bizonytalan helyzetre, és számos országban – így Magyarországon is – a kiadók visszafogták az újdonságok kibocsátását. Zentai Péter László szerint az egész európai régióra ez volt a jellemző.
A magyar standnak a németországi könyvpiacon most megjelent könyvük kapcsán négy „főszereplője” volt, mégpedig Lovas Ildikó, Oplatka András, Márton László és Sándor Iván. A vásár kulturális középpontjában mégis Kertész Imre állt, aki esszéírói munkásságáért személyesen vehette át a Jean Améry-díjat. A rangos elismerést minden második évben adják át, és azt most az irodalmi Nobel-díjas magyar író nyerte el.
A kortárs magyar irodalmat – beleértve a határon túli irodalmat is – bemutató standon kívül 22 magyarországi cég volt jelen Frankfurtban, köztük a legtekintélyesebb kiadók. Mindez megerősíti, hogy a jelenlét üzleti szempontból is nagyon fontos – hangsúlyozta az igazgató, utalva arra: a Kossuth Kiadó például külön standot bérelt a vásáron és „megállás nélkül” tárgyalt.
Zentai Péter László elmondta, hogy komoly szakmai tárgyalások témája volt a digitális könyvkiadási jogokról született, több millió könyv online publikálását lehetővé tévő, úgynevezett Google-megállapodás. Az európaiak rendkívül erősen vitatják azt, és ez az ellenzés a vásáron is hangot kapott.
A digitalizálás, illetve a digitális könyv változatlanul az érdeklődés középpontjában állt, mégis – mint értékelte – nem hagyott akkora nyomot. „Sokkal többet beszélnek erről, mint amekkora helyet üzletileg elfoglal” – vélte az igazgató, aki elismerte ugyanakkor, hogy ilyen sok elektronikus könyvolvasóval még nem találkozott. Mindennek ellenére még eltelik egy pár év addig, amíg ezen a téren nagyobb áttörés lesz – fűzte hozzá az MKKE vezetője.
A kínai vendégországi részvételt rendkívül Zentai Péter László sikeresnek ítélte. A kínai jelenlét mértékére utalva kiemelte, hogy ilyen súlyú vendégországi rézvétel még nem volt a 61. éves könyvvásár történetében. Szavai szerint ez vonatkozott a tradicionális és a modern Kína bemutatására és a kínai könyvkiadók jelenlétére egyaránt.
A Kína meghívásával kapcsolatos előzetes tiltakozások a vásár idején szinte teljesen elcsitultak – mondta el az igazgató, idézve a vásár igazgatóját, Jürgen Boost, aki hangsúlyozta: nagyon hálás a bírálatokért, mert még soha ilyen érdeklődés nem nyilvánult meg egy díszvendégség iránt.