Kihal a korzikai nyelv?
40 éves, a korzikai függetlenségért folytatott fegyveres harc után a Korzikai Nemzeti Felszabadítási Front egyoldalúan bejelentette: abbahagyja a fegyveres harcot. A lépés mögött nem csupán politikai belátást sejthetünk, hanem a korzikai társadalom elfordulását a függetlenségért vívott fegyveres harctól.
Miközben Európa számos pontján bizonyos régiók népszavazással vagy egyéb törvényes keretek közt küzdenek függetlenségükért, Korzikán az elmúlt negyven évben a fegyveres harctól sem riadtak vissza egyes szervezetek. A fegyveres harcnak idén vége lett. Ez azonban nem azért történt, mert a harc eredményes volt, és Korzika független lesz, hanem mert az asszimiláció, a korzikai nyelv belátható időn belüli halála okafogyottá tette az egész küzdelmet.
Nyelv- és alkotmánytörténeti érdekesség, hogy 1755-ben Korzikán alkották meg a modern kor első írott alkotmányát – olasz nyelven.
A 13. és a 18. század között Korzika jobbára a Genovai Köztársaság uralma alatt létezett. A szárddal is számos hasonlóságot mutató korzikai nyelvet ezekben a századokban erős olasz hatás érte. A 18. század igazán sok változást hozott a sziget életében: a Genovától való függetlenedés létrehozta az efemer Korzikai Köztársaságot. 1768-ban a sziget Franciaországhoz került, a század utolsó évtizedében néhány évig angol-korzikai királyság is létezett a szigeten, majd ismét francia uralom következett. Az azóta eltelt évszázadok hatására a szigeten a korzikai nyelv helyzete is jelentősen megváltozott.
(Forrás: Wikimedia Commons / GNU-FDL 1.2)
Ez a harc volt a végső
Az 1970-es évek közepén a Fronte di Liberazione Naziunale Corsu (Korzikai Nemzeti Felszabadítási Front – FLNC) fegyveres harcot kezdett az általa „gyarmati elnyomásnak” minősített francia uralom ellen, Korzika függetlenségéért. A szervezet robbantásokkal, merényletekkel, rablásokkal hívta fel magára és a korzikai helyzetre a figyelmet – 40 éven át tematizálva a közbeszédet.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Sajátos módon azonban a korzikaiak függetlenség iránti vágya és a FLNC támogatottsága folyamatosan csökkent. A 2009-ben alakult Corsica Libera nevű politikai pártszövetség szintén a sziget függetlenségéért kampányol, de ennek érdekében inkább a választásokon való részvételt szorgalmazza. A pártszövetségnek a 2010-es helyhatósági választásokon már a sziget Közgyűlésébe is bejutottak képviselői. Talán nem meglepő, ha ezek után 2014 júniusában az FLNC bejelentette, hogy véget vet a fegyveres harcnak. Hogy a függetlenségért folytatott fegyveres harcnak egyre kevesebben látják értelmét Korzikán, nem utolsó sorban azzal is magyarázható, hogy a korzikai nyelv helyzete is jelentősen megrendült a francia uralom elmúlt évszázadaiban.
Nyelvhalál
A modern Franciaország közoktatásában a francia kötelező oktatási nyelvként való megjelenésével a 19. századra Korzikán egyre inkább lehanyatlott az olasz nyelv presztízse, s a francai-korzikai kétnyelvűség vált uralkodóvá. Amellett, hogy az állam nyelvét a társadalom minden szférájában beszélték, a korzikai nyelvre a helyi elit semmilyen figyelmet nem fordított a francia uralom idején.
A korzikai nyelv iránti új keletű érdeklődés hatására az első korzikai nyelvű sajtótermékek csupán a 19. század végén indultak el. Arra pedig, hogy a helyi tartományi gyűlés megszavazza a korzikai nyelv kötelező szerepeltetését a közoktatásban, egészen 1983-ig várni kellett.
A nyelvnek azonban a szigeten máig nincs hivatalos státusa. Az iskolán kívüli (és ott is igen korlátozott) korzikai nyelvhasználat a hivatalos élet csaknem valamennyi területén gyakorlatilag nem létezik. A közigazgatásba és a bíróságokon is alig vagy egyáltalán nem használatos. A médiában is korlátozott a szerepe, és az üzleti életben, reklámokban álláshirdetésekben sem igen jelenik meg.
(Forrás: Wikimedia Commons / FDominec / GNU-FDL 1.2)
A privát nyelvhasználatban is erősen kezd visszaszorulni a korzikai. A sziget mintegy 300 ezer lakosának kevesebb mint fele mondhatja el magáról, hogy valamilyen szinten is használja a nyelvet. Azok száma pedig, akik első nyelvként használják, valóban aggasztóan csekély: becslések szerint 15–25 ezer főről van szó. A városi lakosság esetében a generációk közti nyelvátöröklődés úgyszólván megszűnt: ott a francia az egyeduralkodó. A nyelv kihalásáról festett víziók tehát nagyon is reálisnak tűnnek.
A kétnyelvűség és az anyanyelvűek száma folyamatosan csökken, a nyelvnek pedig nincs presztízse. Ez a jellemzők mind arra mutatnak, hogy egy generáción belül a korzikai nyelv akár el is tűnhet. Éppen ezért az UNESCO határozottan veszélyeztetett nyelvnek minősítette.
Felhasznált források
Los europeos que anhelan la independencia de Escocia
¿Llegó a su fin la lucha la lucha armada del independentismo corso?
@Buxoro: A források szerint igen. Az, hogy mekkora terület, nem számít olyan nagyon, ha azt vesszük, hogy az 5. században az egész Római Birodalom területén lényegében még ugyanazt a nyelvet beszélték. Pl. Szardínia is elég messze van Spanyolországtól, a szárd mégis nagyon közel áll az ibériai nyelvekhez minden tekintetben.
@Sultanus Constantinus: magyarán a Korzikán és Toszkánában beszélt újlatin nyelv nagyjából azonos volt? Nekem az a megfogalmazás, hogy a korzikai nyelv a toszkánból jött létre, úgy hat, mintha a toscanaiak nyelve kiszorította volna a korábbi korzikait valamilyen módon. Legalábbis én így értem, mivel két, meglehetősen elkülönülő földrajzi területről van szó, ahol nem evidens, hogy valaha közös volt a nyelve.
Egyébként itt a cikk, amit említettem: www.nyest.hu/hirek/az-eurovizios-dalfesztival-korzikai-dala
@Buxoro: Azt hívják ma olasznak, a tulajdonképpeni olasz, amelyet a toszkánai firenzei nyelvjárásból "csináltak". Tehát mondhatni, hogy az irodalmi olasz és a korzikai azonos eredetű, majd az utóbbit érte déli hatás, nem pedig fordítva, ahogy a cikk állítja.
@Sultanus Constantinus: ha középkori toszkán nyelvjárásból jött létre, akkor mi lett a helyben nyilván létező újlatin nyelvvel?
Mivel a korzikai egy középkori toszkán nyelvjárásból alakult ki, pontatlanság azt állítani, hogy "olasz hatás érte". Inkább arról van szó éppen, hogy délolasz hatás érte. Olyan, mintha azt állítanám, hogy az andaluzt "spanyol hatás érte".
(Egyébként volt egy cikk már a korzikairól, érdemes lett volna belinkelni.)