EU-s kritika magyar médiaszabályozással szemben

Aggályokat fogalmaz meg a magyarországi médiaszabályozás több pontjával kapcsolatban az a munkadokumentum, amelyet hétfő este tárgyalt az Európai Parlament (EP) állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságügyekkel foglalkozó bizottsága.

A zöldpárti portugál Rui Tavares által készített dokumentum szerint aggályos a médiahatóság elnöke és a médiatanács tagjainak kinevezési módja, valamint az, hogy hatásuk lehet tartalmi kérdésekre. A jelentés készítői nem látják szavatolva a közmédia anyagi és szerkesztői függetlenségét.

A jelentés szerint „ésszerűtlen és méltánytalan” korlátozása a hírszolgáltatások sokféleségének, hogy a közmédia híreit kizárólag a Magyar Távirati Iroda állíthatja elő. A jelentés ugyanakkor megállapítja azt is, hogy a korábban született bírálatokat követően több pozitív fejlemény is történt.

Rui Tavares ugyanakkor az EP bizottságában annak a véleményének adott hangot, hogy a változások a lényeg szempontjából nem számottevőek. A portugál képviselő aggodalmának adott hangot a szerkesztői szabadság korlátozásának lehetősége miatt, továbbá megerősítette, amit a dokumentum is tartalmaz, hogy aggályosnak tartja a médiatanács elnökének kinevezési módját, mert az túl közvetlen, és nincs nyilvános pályázat, ami demokratikus kontrollt jelentene a folyamatban. Tavares ugyancsak aggodalmának adott hangot a médiatanács elnöke mandátumának hossza miatt.

Renate Weber román liberális EP-képviselő, aki a magyarországi alapvető jogok helyzetét vizsgáló folyamat úgynevezett társjelentéstevője a bizottságban, így részben a dokumentum elkészítésében is részt vett, kifejtette: amikor a tényfeltáró bizottság tagjaként tavaly Magyarországon járt, nem úgy tapasztalta, hogy a törvényi változások miatt a médiában dolgozók jobban éreznék magukat, hogy munkakörülményeik javultak volna, vagy nagyobb szabadságot élveznének. „Olyan törvénykezés kellene, amely meggyőzi őket arról, hogy a szabadságuk és a munkájuk biztosítva van, de sajnos ez ma még nincs így  Magyarországon” – vélekedett a román EP-képviselő, aki szerint az aggasztó, jóformán megfélemlítő törvényi passzusok továbbra is érvényben vannak.

Weber szerint nem lehet kijelenteni, hogy a médiában nincs kormányzati kontroll, tekintettel arra, hogy miként nevezik ki a médiatanács elnökét. A politikus egyúttal kérdést is intézett az Európai Bizottsághoz: mit tesz a brüsszeli testület azért, hogy az Európa Tanács (ET) és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ajánlásait a témában kikényszerítse.

A fideszes Gál Kinga, aki a bizottsági ülés levezető elnöke is volt, rámutatott, hogy az Európai Bizottság gyorsan beavatkozott a médiaszabályozás létrejöttekor, a magyar Országgyűlés pedig módosította a kifogásolt részeket, valamint alkotmánybírósági döntés is változtatott a médiára vonatkozó jogszabályokon. A fideszes politikus kifejtette, hogy az ET-vel és az EBESZ-szel folyamatos az egyeztetés, amelyek nyomán további módosítások is lehetségesek, amit a múlt héten Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes is megerősített. „Ezek a kérdések azt mutatják, hogy amikor már nincs tényszerű alap, akkor a hipotetikus, politikai utat kell választani (...), és ez mutatja, hogy ez igazából egy politikai játék. Teljesen függetlenül attól, hogy mi mit csinálunk, ez le fog játszódni, mert eldöntötték, hogy ezt lejátsszák” – nyilatkozott Gál Kinga az MTI-nek a bizottsági ülés után.

A szocialista Göncz Kinga kitűnőnek nevezte a jelentést, amely megfelelő képet ad a magyarországi helyzetről, és arról, hogy a kérdéses törvényeket hogyan fogadta el a magyar parlament. A szocialista politikus hiányolta, hogy a dokumentum nem vizsgálta a két éve született médiaszabályozás hatásait.

A bizottság elé került dokumentum az ülésen említetteken kívül úgy érvel, a sajtószabadság szűküléséhez vezethet az, hogy mindenféle médiumnak regisztrációs kötelezettsége van. Emellett a törvények megfogalmazását is kifogásolja. „A jogi előírások nem lehetnek homályosak, nem adhatnak lehetőséget széles körű értelmezésre. A jogot szűken kell értelmezni, mindig azokkal a célokkal összhangban, amelyek végül is az adott szabályok megszületését eredetileg indokolták” – fogalmaz a munkadokumentum.

Aggályokat fogalmaz meg a jelentés amiatt is, hogy a három közszolgálati műsorszolgáltatót a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapban (MTVA) egyesítették, amely kezeli a közmédia minden vagyonát és felel a tartalom előállításáért. A dokumentum szerint az MTVA felügyelő bizottságának összetétele, és az a mód, ahogyan a médiatanács elnöke az alap vezetőit kinevezi, aggodalomra ad okot, mert „káros a sokféleségre és a függetlenségre nézve”.

A bizottság által tárgyalt dokumentum a harmadik munkadokumentum, amelyet az alapjogok magyarországi helyzetével kapcsolatban megtárgyalt a bizottság. Maga a jelentés lényegében az Európai Bizottság, az Európa Tanács, az EBESZ és más nemzetközi szervezetek által korábban már megfogalmazott bírálatokat foglalja össze, új ajánlást, javaslatot Magyarország számára nem tesz, új észrevételt, kritikát nem fogalmaz meg.

Rui Tavares a bizottságban azt is bejelentette, hogy a soron következő, negyedik munkadokumentum a demokrácia és a jogállamiság kérdéskörét veszi majd górcső alá Magyarországon.

Kapcsolódó tartalmak:

• A szabad sajtóért kampányolnak az EP-ben
• Civakodás az EP-ben a sajtószabadságról
• Európa is a magyar médiacsomag ellen
• Nem köphetett minden nap a tévémaci
• Olasz újságírók megmozdulása a magyar sajtószabadságért

Hasonló tartalmak:

• Verhofstadt: „nem csak technikai jellegű kifogások”
• A sajtószabadság világnapja: nyilatkozatok
• Martonyi: az aggodalmak beigazolódása esetén van helye markáns kritikának
• Nemzeti kérdés vagy annál több?
• Uniós tárgyalástechnika-verseny hallgatóknak

Hozzászólások (3):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)