Civakodás az EP-ben a sajtószabadságról
Parázs szócsaták után, izzó légkörű szavazási procedúra végén nem született állásfoglalás az Európai Parlamentben a sajtószabadságról.
A vitát a sajtószabadság aggasztó olaszországi helyzete miatt kezdeményezték a szocialista, liberális, illetve zöldpárti EP-képviselők.
A témában – az október 8-án lefolytatott vita után – a szerdai strasbourgi ülésen szavaztak kilenc különböző állásfoglalás-tervezetről is, de egyik sem kapott többséget.
Az eseményeknek magyar vonatkozásuk is volt: az egyik néppárti módosító indítvány a magyarországi helyzetre hívta volna fel a figyelmet a határozatban.
Már a téma napirendre tűzése ügyében is heves politikai összecsapás volt az európai pártcsaládok között. A jobbközép néppártiak azzal érveltek, hogy a kérdés nem tartozik az európai törvényhozás elé, saját belső vitáikat intézzék el az olaszok egymás közt.
Olaszországban e hó elején mintegy 150 ezren tüntettek Rómában a sajtószabadság mellett, mert szerintük Silvio Berlusconi miniszterelnök meg akarja félemlíteni a sajtót. A tiltakozók azt rótták fel az olasz kormányfőnek, hogy el akarja nyomni a magánéletéről szóló kritikus sajtóbeszámolókat. Berlusconi nemrég beperelt több újságot, amelyek beszámoltak a magánéletét kísérő botrányokról.
A Freedom House független amerikai kutatóintézet idei jelentésében a „részben szabad” minősítést adta az olasz médiának, s a 195 vizsgált ország közül a 73. helyre sorolta e tekintetben.
A vitában a néppárti EP-képviselők részben vitatták a Berlusconi elleni felháborodás indokoltságát, másrészt tiltakoztak azellen, hogy egyedül Olaszországot állítsák pellengérre a sajtószabadság ügyében.
A szerdai szavazáson a szocialisták, a liberálisok, a zöldek és az úgynevezett egyesült baloldaliak közös állásfoglalási indítványát 338-335 arányban vetették el. Nem kapott többséget a néppárti, a konzervatív, valamint a Szabadság és Demokrácia Európája nevű jobboldali frakció közös állásfoglalási indítványa sem, miként elvetették a többi önállóan benyújtott szövegtervezetet is.
A szociálliberális baloldal közös javaslatához benyújtott módosító indítványok között az egyiket – Manfred Weberrel és Simon Busuttillal együtt – Gál Kinga magyar néppárti EP-képviselő jegyezte. Eszerint az egyik preambulum-bekezdésben helyet kapott volna egy olyan szövegrész, amely szerint „a magas pozíciót betöltő és a hatalmon lévő politikusokhoz köthető korrupciós esetek felderítésével foglalkozó újságírókra történő politikai nyomásgyakorlás érdekében a magyar kormányzati szervek nemrégiben a média ilyen tagjai elleni büntetőeljárások indításával kapcsolatos intézkedéseket vezettek be.” A javasolt szöveg úgy folytatódott, hogy „a magyar médiában politikailag befolyásolt közeg alakult ki.”
Az EP még az elutasító végszavazás előtt elvetette ezt a módosító javaslatot, valamint Szájer Józsefnek, a magyar néppárti delegáció vezetőjének az ezzel lényegében azonos tartalmú szóbeli módosító indítványát is. Szájer azt kérte a baloldali és a liberális EP-képviselőktől, hogy mérjenek azonos mércével, ne válogassanak politikai rokonszenvük alapján az egyes ügyek között.
A négy MSZP-s EP-képviselő – Tabajdi Csaba, Göncz Kinga, Herczog Edit és Gurmai Zita – a szavazás után nyílt levelet intézett Gál Kingához és Szájer Józsefhez, leszögezve: nem felel meg a tényeknek az az állítás, miszerint Magyarországon a kormányzati szervek büntetőeljárási lépéseket tesznek annak érdekében, hogy politikai nyomást gyakoroljanak újságírókra.
„Lehetséges, hogy a módosító indítvány megfogalmazásakor azon esetek jártak az Önök fejében, amikor jogerősen lezárt és megnyert sajtó-helyreigazítási pereket követően egyes állami vezetők kártérítés fizetésére irányuló polgári jogi pert indítottak, illetve becsületsértés vagy rágalmazás miatt büntetőeljárást kezdeményeztek egyes sajtóorgánumok ellen” – írták, megjegyezve, hogy ezek a jogi eszközök a sajtószabadság és az emberi méltóság közötti egyensúlyt hivatottak biztosítani.
A szocialista képviselők hangot adtak azon feltételezésüknek is, hogy „a Fidesz politikai érdekeitől vezérelve rombolja a magyar kormány és Magyarország tekintélyét.” Felszólították a Fidesz európai parlamenti képviselőit, „hagyjanak fel a Magyarországot az európai fórumokon lejárató kampányukkal.”