Keveset alszanak a kamaszok, ezért nagyobb lehet náluk a mentális betegségek kockázata
Radikális hatásai lehetnek a kialvatlanságnak.
Az alvás pozitív és negatív egészségügyi hatásait már sok vizsgálatban kutatták. Egy új tanulmány, amely a Journal of Youth and Adolescence című szakmai lapban jelent meg, arról számol be, hogy pontosan mennyit is számít minden egyes óra, amit alvás helyett mással töltenek a kamaszok – számolt be az eredményekről a Scientific American.
A kutatók egy 27939 főből álló, etnikai szempontból vegyes, virginiai külvárosokban élő gimnazisták alkotta mintával dolgoztak. Annak ellenére, hogy ez a korosztály átlagosan napi kilenc óra alvást igényelne, azt találták, hogy ennek csupán a vizsgált minta 3 százaléka tesz eleget. A vizsgált diákok 20 százaléka úgy nyilatkozott, hogy öt vagy annál is kevesebb órát alszik. A vizsgált diákok átlagosan mindössze 6,5 órát alszanak egy átlagos hétköznap éjszakán.
Miután a kutatók figyelembe vettek más változókat is, mint például a család társadalmi státusza, illetve jövedelme, kiszámolták, hogy milyen hatása van egy-egy órányi elmulasztott alvásnak. Azt találták, hogy egy órányi alváshiány összefüggésbe hozható a szomorúság, illetve a reményveszettség érzésének 38 százalékos növekedésével, az öngyilkossági gondolatok 42 százalékos emelkedésével, az öngyilkossági kísérletek 58 százalékos emelkedésével, valamint a szerhasználat 23 százalékos emelkedésével.
Fontos azonban megjegyezni, hogy az eredmények csupán ezen tényezők összefüggését állítják, azt nem, hogy ok-okozati összefüggés lenne közöttük. Az ugyanis akár fordítva is fennállhat: a depresszió és a szorongás köztudottan álmatlanságot, alvási problémákat okoz. Ugyanakkor a tanulmány egyik szerzője, Adam Winsler szerint az ok-okozati összefüggés inkább a másik irányban állhat fenn: az alváshiány okozza a tüneteket, és nem fordítva. Az alvásmegvonás ugyanis csökkenti az agyi funkciók működését.
Forrás
Teenagers Who Don't Get Enough Sleep at Higher Risk for Mental Health Problems