Kétszakos lesz a tanárképzés
A magyar tanárképzés újabb változás előtt áll a 2013/14-es tanévben. A szakemberek jelentős része szerint ugyanis a bolognai típusú képzés megbukott ezen a területen. Meggyőződésük, hogy jobb lett volna a 2008-tól alapképzésre és mesterképzésre bontott egyetemi tanulmányi rendszerből eleve kivonni a pedagógusokat, ahogyan az orvos- és jogászjelöltek is maradtak a régi rendszerben. Jövőre ismét osztatlan tanárképzésre jelentkezhetnek az érettségizettek.
A bolognai folyamat hazai kiterjesztésekor nem volt nehéz észrevenni, hogy az alapszak három éves elvégzése a tanárképzésben az égvilágon semmilyen pedagógusi állás vállalására nem jogosít, a mesterszakra pedig nem biztos, hogy bekerül a tanárjelölt. Ráadásul a természettudományi tanár szakokra eleve még kevesebb volt a jelentkező. Kémiából, fizikából, biológiából és más természettudományos tárgyakból az egyre növekvő számú kutatói mesterszakok szívták el a hallgatókat. Érdekes ugyanakkor, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján az utóbbiak közül sokan – nem tudván elhelyezkedni – a végzés után az egyetemen felvették a tanári szakhoz szükséges pedagógiai-pszichológiai tárgyakat, és elvégezték a szükséges gyakorlatokat is. Azaz végül mégis tanárok lettek.
(Forrás: Wikimedia Commons / Szőnyi Etelka / CC BY-SA 3.0)
Visszatér a kétszakos képzés
A kevesebb egyetemi hallgató kevesebb végzett tanárt jelent egészen addig, amíg az 2012-ben felvettek végzős tanárként kikerülnek a rendszerből. És egyelőre nem tudni, hogy a „bolognai” évek után emelkedik-e a tanárszakosok száma. A kialakult állapotok
akár vészhelyzetet idézhetnek elő a természettudományos tárgyak oktatásban, amihez csak hozzájárul a most aktív tanárok korfája: a szerint ugyanis 7-8 év múlva tömegesen mennek nyugdíjba a tanárok.
Számszerű példával is illusztrálható, hogy milyen drasztikusan visszaesett a tanárképzésre jelentkezők száma. A hazai tanárképzés egyik bázisán, a Debreceni Egyetemen az 1997-es reform utáni évtizedben 200-250 fős évfolyamokon tanultak a hallgatók. A bolognai rendszer bevezetése után ez a szám 50-60-ra apadt. Ez még akkor is jelentős változás, ha figyelembe vesszük: 1997-ben vezették be az egyszakos képzést, tehát 100-125 kétszakos egyetemista helyett kétszer annyi egyszakost vettek föl. Az ország más egyetemein is hasonló volt a csökkenés. Szükségszerűvé vált tehát, hogy visszatérjünk a régebbi típusú tanárképzésre, kijavítva az 1997-es reform hibáit, de megtartva, sőt meghosszabbítva a bolognai képzésben kialakult fél éves külső iskolai gyakorlatot.
Az már az erre vonatkozó rendelettervezetből is kiviláglott, hogy a középiskolai tanárképzés 5 plusz 1, az általános iskolai 4 plusz 1 éves lesz, magában foglalva az 1-1 éves iskolai gyakorlatot. Azokban az intézményekben, ahol mindkét szinten folyik az oktatás, az első három év közös lesz, és a negyedik és ötödik évben válik szét az általános és középiskolai tanárok képzése. A negyedik év végéig zajlik le a pedagógiai, pszichológiai és szakmódszertani oktatás is, majd az ötödik évben már csak magára a tanítandó diszciplínára koncentrál az oktatás.
Visszatér a kétszakos képzés, miután egyértelmű lett, hogy az egyszakosok sokkal lassabban tudnak elhelyezkedni, mint a kétszakosok, arról nem is beszélve, hogy a szétválasztás indokolatlanul megkétszerezte a hallgatói létszámot, ami a képző intézményekre rótt túl nagy terheket. Megszűnik a bolognai képzés úgynevezett minor szakja is, amely nem tudott olyan erős tudást nyújtani, mint a fő szak. Azt ugyanis másodévtől lehetett csak felvenni, emiatt a minor szakra egy évvel kevesebb idő jutott. Az utolsó két évben ugyan valamelyest kiegyenlítődött a két szak egyenlőtlensége, mégis az volt a tapasztalat, hogy a minor szak gyengébb szintű tudással végződött. (Például az angol-német szakos hallgató nem azonos tudással rendelkezett, mint a német-angol szakos, hiszen az egyik németből, a másik angolból egy évvel kevesebbet tanult, miközben ugyanolyan értékű tanári diplomát kaptak.)
Egyéves tanítási gyakorlat
A nyár folyamán a tanárszakok követelményeit bizottságokban állították össze az oktatási államtitkárságon. Leírták, hogy milyen követelményeket kell támasztani a leendő tanárral szemben, meghatározták a szakirodalmat, és azt is rögzítették, hogy milyen alaptudással kell bírniuk a felveendő tanárjelölteknek. A bizottságokban a tanárképző intézményből összesereglett tagok a készülő rendelettel kapcsolatos észrevételeket is megfogalmaztak. A hon- és népismeret tanári szak követelményeit kidolgozó testületben arra hívták fel a figyelmet, hogy ebből a tárgyból (hasonlóan néhány egyéb szakhoz) a rendelet-tervezet szerint gimnáziumban és szakközépiskolában is lehet érettségizni, ugyanakkor csak általános iskolai tanárok képzését tennék lehetővé. A szakemberek most azon dolgoznak, hogy ez a szak középiskolai tanárképzésben is legyen választható.
(Forrás: Wikimedia Commons / Yoav Dothan)
A hónap elején megjelent a tanárképzés új struktúrájával foglalkozó rendelet is, amelyről Chrappán Magdolnával, a Debreceni Egyetem Neveléstudományi Intézetének vezetőjével beszélgettünk. Többek között elmondta, hogy a kész rendelet egy terület kivételével nem tér el a tervezettől. (A nyelvszakok közé bekerült a finn szak, amely a korábbi tervezetben még nem szerepelt.) A docens szerint a régi-új rendszerű tanárképzés egyik legfontosabb része az egyéves tanítási gyakorlat, amely teljesen úgy folyik le, mintha az illető végzett tanár lenne. Benne él az adott közép- vagy általános iskola tantestületében, a tanításon kívül is azokat a feladatokat látja el, mint egy már ott dolgozó tanár. A cél az, hogy a tanárjelölt ne csak a gyakorlóiskolák alapvetően válogatott tanulói és szülői közegét ismerje meg, hanem más szociokulturális környezetben is gyakorlatot szerezzen.
– Az egy év elegendő lesz arra is, hogy a tanárjelölt ne csak a tanórai munkával, hanem a tanórán és iskolán kívüli tevékenységével is megismerkedjen – hangsúlyozta a docens. – Például azokkal az intézményekkel, amelyek az iskolákhoz kapcsolódnak: a pedagógiai intézettel, az önkormányzat oktatási szerveivel, a családsegítő, a tehetséggondozó hálózattal és a kormányhivatalok ilyen irányú részlegeivel. Mellékhatás ugyan, mégis van jelentősége: megszűnik az a faramuci helyzet is, hogy a féléves gyakorlat miatt a hallgatók januárban végzik el az egyetemet, de csak a tanév kezdetén, szeptemberben tudnak elhelyezkedni. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy szinte minden tanár legkevesebb féléves munkanélküliséggel kezdte pályáját.
Amikor az új képzésbe jelentkezőkre terelődött a szó, kiderült: az e szerint kiírt tanári szakokról a középiskolai diákok az idén ősszel megjelenő felvételi tájékoztatóból még nem értesülhetnek. Ennek az az oka, hogy csak akkor lehet szakot meghirdetni, ha a képzési követelmények már megjelentek, ám ez a tájékoztató lezárásáig még nem történik meg. Így a tudnivalókról vagy az illető egyetem honlapján, vagy a tájékoztató később megjelenő pótkötetéből lehet információkat szerezni.