Még folyik finnugrisztikai képzés
Ha kevés hallgatóval is, de egyelőre működnek a megmaradt finnugor szakok. A finn nyelv továbbra is népszerű, és az észt iránt is van érdeklődés.
Körülbelül fél évvel ezelőtt beszámoltunk arról, hogy Magyarországon jelentősen visszaszorulóban van a finnugrisztika oktatása. Míg a nyolcvanas években csupán három egyetemen volt finnugor tanszék, addig 2000-re ez a szám megduplázódott, idénre megint csak három maradt. Az időközben indult finnugor szakokat is felszámolták, sőt, Debrecenben megszűnt a korábbi finnugor szakos képzés, így finnugor szak már csak két helyen van: Budapesten az ELTE-n, illetve a Szegedi Tudományegyetemen.
Arról is beszámoltunk, hogy a finnugrisztika oktatásának kilátásait tovább rontja, hogy a kedvezőtlen körülmények között lesz-e egyáltalán jelentkező e szakokra. Most utánajártunk a kérdésnek.
Mint Csepregi Márta, az ELTE BTK Finnugor Tanszékének vezetője elmondta, a tanszék által meghirdetett MA-képzésekre összesen tizenketten jelentkeztek, és közülük öten nyertek felvételt. Közülük azonban csak négyen kezdték meg idén tanulmányaikat, ketten finn, ketten finnugor szakon. Bakró-Nagy Marianne, a Szegedi Tudományegyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszékének oktatója (volt vezetője) arról számolt be, hogy idén összesen öt elsőéves MA-hallgatója van a tanszéknek (Szegeden csak finnugor szak van) – ez javulás ahhoz képest, hogy másodéven csak kettő. További pozitívumként elmondható, hogy mindegyik hallgató állami finanszírozású rendszerben tanul – csupán az egyik budapesti hallgató kivétel, ő is csak azért, mert második diplomáját kívánja megszerezni. Szomorú hír viszont, hogy az ELTE-n nem indulhatott meg az észt MA szak, mivel az észt szakos BA-képzés résztvevőinek nem sikerült időben megszerezniük a diplomájukat.
Budapesten finn, észt és finnugor BA-képzésben (úgynevezett minor szakon) több tucat hallgató vesz részt. Két hallgató, aki tavaly finn BA-n végzett, idén már Turkuban folytatja tanulmányait, ami azt mutatja, hogy érdemes ilyen képzésben részt venni, ráadásul igazolja, hogy a bolognai rendszer valóban mobilitási lehetőséget teremtett a magyar hallgatók számára. Szegeden az idegen nyelvi lektorátuson indult észt és finn nyelvi kurzus – különösen az utóbbi népszerű, 40 hallgató jelentkezett rá, de az észt nyelv tanulását is heten kezdték meg. Mivel a nyelvi kurzusok kötelezően választhatóak, ezekért sem kell külön fizetni.
Bár úgy tűnik, a finnugrisztikai képzés egyelőre átvészelni látszik a következő időszakot, a helyzet nem mondható rózsásnak. A Szegedi Tudományegyetemen a különböző tanárszakokra való jelentkezés tavalyhoz képest átlagosan 20 százalékkal esett vissza – annak ellenére, hogy a kormány kiemelten kezelné a pedagógusképzést.
@Árpád fejedelem:
1. Hogy jön ide a genetika? A nyelvünk finnugor, nem a génjeink.
2. Még ha semmi közünk nem is volna a finnugor népekhez, akkor is miért zavarna téged, hogy egyeseket pont az ő nyelvük, kultúrájuk érdekel?
De minek? Ez a magyar őstörténet!
www.springerlink.com/content/4462755368m322k8/