Lassan megszűnik a finnugrisztika oktatása
A kilencvenes évek elejétől egyre több helyen lehetett finnugrisztikát tanulni: szakok indultak, tanszékek nyíltak. Mára ellenkező irányú folyamatnak lehetünk tanúi: szép lassan megszűnik a finnugrisztika oktatása.
A magyarországi finnugrisztikai képzés 2000 körül élte aranykorát. Míg a nyolcvanas évek végén csak három egyetemen volt önálló finnugor tanszék és finnugor szak (az ELTÉ-n, Debrecenben és Szegeden), addig a kilencvenes évek során új tanszék nyílt Pécsett, egyetemi státuszú tanszék kezdte meg működését a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán, önálló finn tanszék nyílt az időközben létrejött Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Budapesten és Debrecenben finn és észt szak is működött, ezeken a helyeken finnugor szakok is indultak. Csak finnugor szakok nyíltak Szegeden, Szombathelyen és Piliscsabán.
A pécsi tanszéket 2005-ben megszüntették. A bolognai rendszer bevezetése érzékenyen érintett mindenkit: Debrecenben megszűnt a finnugor szak, kizárólag finn szakos képzés folyik. A szombathelyi tanszék honlapja régóta nem frissül, úgy tűnik, sem BA-s, sem MA-s képzést nem indítanak, csupán a hagyományos rendszerben kifutó diákoknak hirdetnek órákat. A PPKE-n a tanszék megszűnt, de erről nem találni hivatalos közleményt – az eseményről onnan értesülhetünk, hogy a tanszék eredeti honlapja eltűnt, és az ott megjelent köteteket mint a „hajdani Finnugor Tanszék” kiadványait sorolják fel. Valódi finnugrisztika-oktatásról tehát csak Budapesttel és Szegeddel kapcsolatban beszélhetünk.
Jelenleg finnugor szakra nem lehet felvételizni, csupán a BA képzés második évétől lehet szakirányként felvenni, elsősorban magyar szakosoknak. Egyelőre nem tudni, hány jelentkező lesz. Mivel azonban a nem tanárszakos képzések túlnyomórészt fizetősek lesznek, feltehetően legfeljebb néhány tehetős diák engedheti majd meg magának azt a luxust, hogy finnugristának tanuljon. Kérdés azonban az is, hogy amennyiben csak egy-két jelentkező lesz, elindítják-e az egyetemek a képzést, vagy teljesen megszüntetik-e szakokat.
Látszólag pozitív forgatókönyv lehetne az, ha a BA szintű finnugor szakos képzés ugyan megszűnne, de megmaradna az MA és PhD szintjén. Ha azonban ezek is fizetős képzések lesznek, ugyanúgy kérdéses, hogy ki választja őket. Ráadásul a BA-képzés megszűnése óhatatlanul az álláshelyek csökkentéséhez vezetne, ami az amúgy is rendkívül szűkös elhelyezkedési lehetőségeket tovább csökkentené. Egyelőre sokkal valószerűbbnek tűnik, hogy lassan a képzések és a tanszékek is megszűnnek, majd utánpótlás nélkül a szakma is kihal. Magyarországon pedig megszűnik egy olyan tudományág, melyet a világon nagyon kevés helyen művelnek, és ami éppen ezért hungarikumnak mondható.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (22):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
Nem a pártra tett megjegyzést "vettem magamra". Szándékosan egyetlen párt nevét se írom le.
@Pesta: Mocskolódni? Ez hol volt mocskolódás? Ha nem szavazol pártokra, akkor talán nem kéne ennyire magadra venned egy pártra tett megjegyzést.
Ha mocskolódni akarsz, arra ott van a magyar internet számtalan egyéb berke. Itt nyelvi kérdésekről van szó. Köszönjük a közreműködést.
scasc: röviden arról van szó, hogy egyes egyének szintjén megvan az igény egy letisztult ideológiára, ami túlmegy ezen a divatos "romantikus busongáson", az álnyelvészkedésen stb., és ehhez minden ilyen kérdés tisztázása is hozzátartozik, mint a finnugor is, ha tényleg a nemzet sorsát akarják alakítani, nem csak a szájukat jártatják. (Konkrétan épp a Nyest közölt egy cikksorozatot a hamis Trefort-idézetről, amire az egész finnugorellenes romantika épül.)
Csak ez pártszinten szerintem sosem fog működni, mert 1. az ún. demokrácia és a modern politikai pártok épphogy a zavarosban való halászásra épülnek - nem a kiváló emberekre, hanem tömegbázisra, akiket csak a hasukon és állati ösztöneiken át lehet megfogni; 2. ezért ha intelligens embernek tartom magam, eleve nem is szavazok pártokra, hiába látok reményt keltő egyéneket akármelyikben.
@Pesta: Ez egy elég érdekes kijelentés volt. Ilyet én is tudok ám.
"Ha Hitler megnyerte volna a világháborút, jól helyretette volna az összes nácit."
Ember... Gondókozzá'!
@Pesta: "ha ők [Jobbik] kerülnének hatalomra, épphogy az őrültmagyarkodást tennék helyre."
Ezt mire alapozod? Érdekelne meglátásod!
@Sigmoid:
ha ők kerülnének hatalomra, épphogy az őrültmagyarkodást tennék helyre. Addig viszont marad az ideológiai zavarosság. A finnugor-ellenesség amúgy sem pártfüggő. Ahogy közben már megjegyezték mások, hogy aligha van itt bármiféle politikai döntésről szó. Szerintem vicces is lenne, ha bárki olyan látna most összeesküvést, aki amúgy kigúnyolja a konspiracionistákat. :)
Valaki, aki hozzáférhet, és gombócmanilag is jogosult, biztos csinál statisztikát arról, hogy hány finnugrista tud elhelyezkedni a szakmájában, mondjuk a japán és kinai szakhoz képest, vagy uram bocsá, a klasszika filológia görög-latinhoz képest. Ha meg van a hiteles válasz, akkor folytassuk! Addig pedig senki ne extrapolálja a várakozásait ténnyé!
@h2o: „(Ami a finnugristákat illeti, lehet, hogy őrült nagy tudósok, de a legtöbbjének megalszik a tej a szájában előadás közben...)” A finnugristák közt, mint bármilyen más csoportban, nagyon sokféle ember van... egyébként egyetértek, bár szerintem nem tudatos volt ez a lépés. Egyszerűen nem tudnak másban gondolkodni, mint az állapotok konzerválásában. Vagy ha lehet, még az idő kerekét is visszaforgatnák.
@Fejes László (nyest.hu): Azt hiszem, igazad van. Finn és észt BA-ról valóban több embert lehetett volna finnugor MA-ra csábítani, vagy legalábbis biztosan nagyobb lett volna a merítés. Arról nem is beszélve, hogy ha a 3 év nyelvcentrikus, a 3 év alatt rendesen megtanult nyelv a későbbi finnugrisztikához is jó alap lett volna.
Bolognának tényleg az lett volna a haszna, ha a tudomány tanítása átment volna az MA szintre, BA-n pedig egyszerűen csak tudást adtak volna. De nálunk sajnos hagyománya van annak, hogy már a középiskolában is tudományt tanítanak, és ez max. annak az 1 ezreléknek jó, aki később tényleg tudományos pályán folytatja.
És azt hiszem, ennek a BA-ra való tudományátmentésnek valóban a státusz- és karrierféltés lehetett a fő motivációja. Hiszen egy nyelvcentrikus oktatáshoz elég egy csapat jól képzett, energikus és a hallgatókat motiválni képes nyelvtanár köztük néhány PhD-ssel. (Ami a finnugristákat illeti, lehet, hogy őrült nagy tudósok, de a legtöbbjének megalszik a tej a szájában előadás közben...)
@Fejes László (nyest.hu): "Állítólag a finn szakra főképp a finn zenekarok iránt rajongó lányok jelentkeznek..." Akkor már mindent értek! Ville Valo megöregedett, ez a helyzet. :)
@Sigmoid: A kis szakok nem túl fényes helyzete elég kormányfüggetlenül alakul úgy ahogy alakul. Egy-egy ilyen szakterület iránti érdeklődés mindig hullámzik, hol sokan érdeklődnek, hol kevesen. Azt érdemes figyelembe venni az esetleges lanyhuló érdeklődésre hivatkozóknak, hogy valamit megszüntetés után újra létrehozni sokkal nehezebb és drágább (esetleg nem is lehetséges), mint fenntartani míg újra hullámhegy jön.
Egyes szakokra történő megnövekedett jelentkezés a bolognai rendszerrel bevezetett új felvételi eljárás miatt is van. Régebben is sokan érdeklődtek volna pl. japán, kínai, arab, stb. iránt, de akkoriban külön felvételi volt ezekre a szakokra, amin a témába vágó ismereteket kérdeztek, s több helyen (arab, japán, kínai, tibeti) egész komoly nyelvtudás is követelmény volt. Amióta az érettségi egyben a felvételi is, ezek az előfeltételek megszűntek, s minden előismeret nélkül jelentkezhetnek a hallgatók, ezért jóval nagyobb számban próbálkoznak. Annak idején a képzésnek is jót tett, hogy a felvételire már valamelyest felkészült hallgatók jöttek, ma pedig a korábban a felvételire megtanult dolgokat az első-másodéves anyagba kell beleféreszteni. Egyes szakok iránti érdeklődés pedig az újdonságukból is ered - pl. a koreai korábban nem is létezett, a török és az iranisztika pedig B szak volt, amire nem is lehetett egyetemen kívülről jelentkezni.
@h2o: "a koreai szak nemhogy túlélte Bolognát, de kivirágzott"
Emlékeim szerint korábban nem is volt koreai szak, csak a bolognai rendszer bevezetése óta van (pár tanegységből álló koreai program volt az ELTE-n, de az nem ugyanaz), így nem annyira túlélte, mint létrejött :)
@Sigmoid: Ja, hogy „Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta...” De, lehet.
@h2o: Állítólag a finn szakra főképp a finn zenekarok iránt rajongó lányok jelentkeznek...
Ami Bolognát illeti, szerintem kifejezetten előnyös lehetett volna a finnugrisztika oktatása számára. BA-n ugyanis elég lett volna finn és észt szakokat indítani, nagyon erős nyelvtanítással, és ott nagyobb számban végezhettek volna olyanok is, akik később gazdasági, diplomáciai stb. pályán érvényesítik nyelvtudásukat. Elég lett volna viszonylag kevés nyelvészetet és irodalmat tanítani, és csak MA, illetve PhD-szinten szakosodni. Igen, ez azzal is járt volna, hogy a korábban szakon tanított ismeretek egy része átcsúszott volna a PhD-ra, de én ezt nem látom problémának, ha tömeges a képzés. Viszont a BA nagyobb merítésének köszönhetően jobb eséllyel lettek volna olyanok, akik a tudomány felé folytatják útjukat. Sajnos ezt a lehetőséget a szakma képviselői elszalasztották, és Bologna bejöttekor arra fordították energiájukat, hogy a korábbi (egyébként is reformálásra szoruló) tantervet egy az egyben áttuszkolják az új rendszerbe.
A kis szakoknak egyébként természetes velejárójuk, hogy az ott végzettek nem a szakmán belül helyezkednek el. Ezzel alapvetően nincs baj. Persze első pillantásra luxus olyanokat képezni, akik végül nem a szakmájukban dolgoznak, de ennek ez az ára. (És a jelenség a tömegképzésből is ismert: hány magyar szakos tanárnak kiképzett hallgató helyezkedik el végül máshol?)
@h2o: "Miért? A tévé koreai szappanoperáinak köszönhetően irtózatosan megnőtt az érdeklődés." — meg a filmfesztiválokon sorra díjakat arató koreai játékfilmek. Iszonyú konjunktúrájuk van.