„Nyelv és lélek” című sorozatunkban ezúttal nem műveljük meg a nyelvet, hanem az írás természetéről elmélkedünk Kosztolányi segítségével. Arra is megkeressük a választ, hogy miért írt az írásról a lehető legrövidebben...

Olvasónk szemfüles volt, és észrevett egy érdekességet egy nemrég közölt lett dalszövegben. Cikkünkből kiderül, honnan ered a németek és az oroszok lett neve, és hogy mi közük mindehhez a vótoknak.

Ön valószínűleg tudja, hogy Petőfi egy költő és nem egy vízibicikli, de a számítógépek maguktól nem képesek hasonló következtetéseket levonni. Cikkünkből kiderül, miért nem tudnak az internetes keresők teljes mondatokban feltett kérdésekre jól válasz...

A névelő olyan kicsi, hogy néha eltűnik, ilyenkor Facebookon keresik. Vagy inkább a Facebookon? – Cikkünkben utánajárunk annak, hogy hely-e a Facebook, és ha igen, akkor a neve földrajzi név-e. Ettől függetlenül a bulvárhírek névelőtlenül sokkoló miv...

Ígéretünkhöz híven igyekszünk bemutatni mindazokat a kiadványokat, webhelyeket, ahol a pedagógusok segítséget kapthatnak az interaktív táblák használatához. Ezúttal „Az interaktív tábla módszertana” című oldalt ajánljuk olvasóink figyelmébe.

A magyar névmásoknak nincsen nemük. Az angol személyes névmásoknak csak egyes szám harmadik személyben van. A franciáknak egyes- és többes szám harmadik személyben is. Vagy talán minden személyben. Egy rövid szafari után megmutatjuk, miért.

Mi az oka egy nyelvi változásnak, vagy a változás elmaradásának? Ha a közvetlen okra rá tudunk mutatni, annak is számos oka van. Az okságok bonyolult rendszere azonban már nehezen átlátható. Ilyenkor beszélünk véletlenről.

Egy jelenség, amely nemcsak a nyelvtanulók életét keseríti meg, hanem komoly fejtörést okoz a nyelvészeknek is: mikor kell kötőmódot használni? Bár a nyelvkönyvek egyes igecsoportok szerepét hangsúlyozzák, talán mégsem a főmondat állítmánya az úr a h...