Kengurut találtak egy 16. századi portugál imakönyvben
Ausztráliát a hollandok fedezték fel a 17. század legelején. Legalábbis mindeddig ezt gondolták a történészek. Most azonban egy 16. század végi portugál imakönyvben egy kenguruhoz hasonló lény rajzára bukkantak.
Egy portugál apáca 500 éves imakönyvében egy kengurura emlékeztető lény rajza található. A könyvben szerepel egy bennszülött ausztrál férfinak kinéző alak is. Mindezekből vannak, akik arra következtetnek, hogy a portugálok előbb jártak Ausztráliában, mint a hollandok – számol be a felfedezésről a The Guardian.
A történelem úgy tartja számon, hogy a hollandok voltak az első európaiak, akik Ausztrália partjainál kikötöttek 1606-ban. Ennek azonban ellentmondani látszik, hogy egy 1580 és 1620 között keletkezett portugál imakönyvben egy kenguruszerű lény rajza látható. Található még benne egy félmeztelen férfiről készült rajz is, akinek levelek vannak a hajába tűzve – ő akár egy ausztrál bennszülött is lehet.
A New York-i Les Enluminures galéria, amely középkori és reneszánsz kori kéziratokat és egyéb emlékeket őriz, most megszerezte az 500 éves imakönyvet, amely egy Caterina de Carvalho nevű portugál apáca tulajdona volt. A kötet értéke körülbelül 15000 amerikai dollár.
(Forrás: The Guardian)
Laura Light, a Les Enluminures kutatója azt mondja, hogy az arról szóló vita, hogy az előkerült imakönyv bizonyítja-e hogy az európaiak közül a portugálok vagy a hollandok kötöttek-e ki elsőként Ausztrália partjainál, elég szűklátókörű. „Az a tény, hogy egy ilyen rajz megjelenik egy ilyen váratlan kontextusban, egy a 16-17. század fordulóján élt portugál apáca imakönyvében, már mutatja számunkra, hogy a két kultúra között miféle kapcsolat lehetett.”
A portugál felfedezők általában titokban tartották, hogy mely tengeri utakat jártak már be. Éppen ezért igen nehéz kideríteni, hogy mikor jártak először Ausztráliában. De évek óta spekulálnak arról a tudósok, hogy lehetséges, hogy megelőzték a hollandokat. A „bizonyítékok” között olyan térképeket találunk, amelyek az 1540-es évekre datálódnak, és szárazföldeket jelölnek Indonéziától és Pápua Új-Guineától délre.
Nem mindenki hisz azonban a kenguruban! Martin Woods, az ausztrál nemzeti könyvtár térképrészlegének szakértője szerint a rajz nem kengurut ábrázol, sokkal inkább oposszumot vagy őzt. Ezekre az állatokra olykor szintén jellemző, hogy a lerajzolt pózban, a hátsó lábukra ereszkedve esznek. A legárulkodóbb jel szerinte az, hogy a kengurunak a rajzon nincs farok rajzolva. „Ha valaki kengurut rajzol, nagyjából az első dolog, amit le kell rajzolnia, az a farok. Persze ez az állat egy D betű belsejébe van rajzolva, így mondhatjuk, hogy a D körvonala eltakarja a farkát. De a farok körül is ölelhetné a D-t kívülről” – mondja az ausztrál szakember.
Woods arra is felhívja a figyelmet, hogy az állat mellső és hátsó lábai körülbelül azonos méretűek. Ezen kívül ő is fontosnak tartja a kontextust: a kép nem egy térképen vagy más leíráson szerepel, hanem egy imakönyvben. „Azt gondolom, hogy azok számára lehet ez a rajz különösen izgalmas, akik már eleve hisznek abban, hogy a portugálok jártak először Ausztráliában. Azok számára, akik nem hisznek ebben, ez a kézirat sokkal kevésbé izgalmas.”
Forrás
'Kangaroo' sketch suggests Portuguese may have beaten Dutch to Australia
@Dödölle: „Ha már a rovat címe NYELV és TUDOMÁNY, tisztázhatnánk, hogy a cikkben szereplő "...oposszumot vagy őzt...." esetleg előfordulhatna őzEt formában is ?”
1. A sajtótermék/weboldal/portál, nem pedig a rovat címe Nyelv és Tudomány.
2. Igen, előfordulhatna őzet formában is. Vonatkozó cikkeink:
www.nyest.hu/hirek/a-nyitotovekrol
www.nyest.hu/hirek/tanyerat-egy-jegkrem-a-tet
www.nyest.hu/hirek/kent-vagy-kenet
Egyébként meg még egy szavazat a nyúlra.
@Dödölle: Sőt, a többes szám alapján (őzek), azt várnánk. De a nyelv ilyen változatos dolog.
@Dödölle: Iniciálék esetében azért erre kevésbé szoktak figyelni (kb. ugyanolyan hosszúnak szokták ábrázolni, pedig a szerzetes szerzőknél nem lehet elképzelni, hogy soha nem láttak még nyulat...+ nem mindegy, hogy mezei vagy üregi nyúl az)
Amúgy innen kiindulva lehet nézegetni, hogy milyenek voltak a nyúlábrázolások:
www.kritikaonline.hu/kritika_11szept_okt-karvalics.html
Ja, és mellesleg: A nyúlnak is hosszabb a hátsó lába, mint az első...
Ha már a rovat címe NYELV és TUDOMÁNY, tisztázhatnánk, hogy a cikkben szereplő "...oposszumot vagy őzt...." esetleg előfordulhatna őzEt formában is ?... Csak úgy kérdem....
@Roland2: szerintem is nyúl lesz ez.
@Yogi: Köszi, hát ebben tényleg nincs semmi, még állatokra való utalás sem.
Itt a szöveg:
www.lesenluminures.com/img/inventory/724-16v-kangroo_L.jpg
Nem látok benne ausztrál kapcsolatot.
@Sultanus Constantinus:
"Arra esetleg senki nem gondolt, hogy akkoriban a hollandok is spanyol-portugál fennhatóság alá tartoztak?"
**
A hollandok a függetlenségük elnyerése után lettek tengeri hatalom, és kezdtek felfedezni területeket.
A rajzon amúgy szerintem egy elbénázott nyúl látható. :)
@Roland2: Épp ez jutott nekem is eszembe. Tudni kellene, miről szól maga a szöveg, úgy talán könnyebb lenne nyomozni, de a cikk mindenről szól, csak erről nem.
Vagy mi van akkor, ha egy nyulat ábrázol ? A nyúlnak is hosszú, hegyes füle van, mint a rajzon levő állatnak, és a lába is hasonló,és kicsi, pamacsszerű farka van. A nyúlnak egyébként is van szerepe a kereszténységben: pl. húsvéthoz kötődően, ezenkívül termékenységi szimbólum ( sőt, a bizánci kereszténységben Jézus szimbóluma ), így nem lenne meglepő, h. egy imakönyvben szerepel.
Az oposszumoknak is jellegzetesen hosszú, patkányszerű farkuk van, ha Woods annyit rugózik a farok hiányán, akkor az oposszum se jöhet szóba.
De igaz, h. sokkal hihetőbb lenne a dolog, ha vmilyen útibeszámolóban vagy biológiai/zoológiai leírásban szerepelne az illusztráció.
Arra esetleg senki nem gondolt, hogy akkoriban a hollandok is spanyol-portugál fennhatóság alá tartoztak?
"Egy portugál apáca 500 éves imakönyvében egy kangurura emlékeztető"
-- Hogy hívják a hím kengurut?
-- Kanguru!