Világtérkép másként

A világban elfoglalt helyünket akkor érzékelhetjük reálisan, ha különböző „világképeket” ismerünk, és tisztában vagyunk mindegyikük torzító hatásával.

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a térképek reálisan ábrázolják a minket körülvevő világot, azaz a Föld felszínét. Valójában egy gömb felületét kell síkban ábrázolnunk, mely nem egyszerű feladat (különösen, ha nagyobb terület, pláne ha a teljes Föld-felszín ábrázolásáról van szó), annyira, hogy külön tudományág is foglalkozik vele: a vetülettan. A fő probléma az, hogy nem lehet a gömb felületét úgy egy síkra vetíteni, hogy mind a távolságok, mind a szögek, mind a területek arányosan  megőrződjenek.

Ma a világtérképeken leggyakrabban a Mercator-vetülettel találkozunk. Ez eredetileg hajózási célokra készült, célja az volt, hogy ha a hajó egyenesen halad, az a térképen is egyenesként jelenjen meg: a Föld felszínén ez valójában egy csigavonal (kivéve, ha az egyenlítő vonalában, vagy arra merőlegesen haladunk). Ez a térkép torzítja a méreteket: a sarkvidékekhez közelebb eső területek nagyobbnak tűnnek, mint amekkorák valójában. Közismert példa, hogy ezen a térképen Grönland nagyobbnak tűnik Ausztráliánál, miközben a valóságban az utóbbi háromszor nagyobb.

Egészen más képet kapunk, ha olyan vetületet használunk, mely megőrzi a területet. A Lambert-vetület például úgy működik, mintha a Föld felszínét merőlegesen rávetítenénk egy a Földgolyó köré tekert hengerre.

Ez a nézet megőrzi a területet, de torzítja a távolságokat: Gröndland esetében például jól megfigyelhető, hogy a sziget északi részét meglehetősen „széthúzza”, miközben észak-déli irányban erősen „rövidíti”. A Lambert-vetülettel nézve a Föld felszíne így néz ki:

Láthatjuk, hogy a kép meglehetősen különbözik. Ráadásul a vetület erősen befolyásolja kulturális világképünket, azt, hogy milyen helyet foglalunk el a világban. A Mercator-vetületen Európa alig tűnik kisebbnek, mint Afrika, így jelentősebbnek is érzékeljük. Észak-Amerika nagyobbnak tűnik Dél-Amerikánál, miközben a valóságban fordított a helyzet. Ennek köszönhetően az Európában vagy Észak-Amerikában élők lakóhelyüket jelentősebbnek látják, mint amilyen valójában.

Ezt a torz képet tovább erősíti, hogy a térképeken lakóhelyünk, észak van fölül, és kulturális beidegződéseink szerint a fenti dolgok jelentősebbek, sorban előrébb állnak, mint a lentiek. Ha megfordítjuk a térképet, egészen más világot látunk.

Míg a fentebb bemutatott Mercator-vetületes, északot felülre helyező térképen Európát (illetve a kulturálisan szorosan hozzá kapcsolódó Észak-Amerikát) nagynak és jelentősnek látjuk, addig a „fordított” térképen jelentéktelen méretű, ráadásul periferiális területek. Természetesen ez a kép sem „reális”, de ezt is ismernünk kell, ha szeretnénk helyünket a világban a lehető legobjektívebb módon elképzelni.

Kapcsolódó tartalmak:

• Fejreállított térkép?
• A térképes tréfamester nyomában
• Térképek, amelyek megváltoztatják a világról alkotott képünket
• Térképek, melyek hiányoznak az iskolai atlaszból
• Nagyvonalú térképek

Hasonló tartalmak:

• A nyuszimamától a csellisták herezacskójáig
• Baljóslatú balkezesség?
• Egyszerű ötletekből tudományos felfedezés?
• Ezeket ne hagyja ki a héten...
• Kell-e ma általános műveltség?

Hozzászólások (1):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)