Hogyan függ össze a koponya anatómiájával a két lábon járás?
Kutatók kimutatták, hogy közvetlen kapcsolat van az öreglyuk elhelyezkedése és a két lábon járás között.
Az austini Texas Egyetem antropológusai bebizonyították, hogy közvetlen kapcsolatban van a két lábon járás és az úgynevezett öreglyuk (foramen magnum; a koponyának az a nyílása, amelynél a gerincoszlop csatlakozik) elhelyezkedése. Eredményeiket a Journal of Human Evolution című folyóiratban publikálták – számol be a Science Daily.
Az új eredmények megerősítik Raymond Dartnak, az első ismert két lábon járó előember, az Australopithecus africanus felfedezőjének vitás elképzeléseit. Dart 1925-ös felfedezése óta ugyanis vita tárgya, hogy a koponyalapi nyílás elhelyezkedése és a két lábon járás között direkt összefüggés van-e. Chris Kirk antropológus szerint az új eredmények szerint a foramen magnum elhelyezkedéséből következtetni lehet a két lábon járásra. Ez pedig új felfedezésekhez vezethet az ember evolúciójával kapcsolatban.
”Most, hogy tudjuk, hogy az előrefelé eltolódott öreglyuk a két lábon járás biztos jele az emlősök esetében, azt is tudhatjuk, hogy mindazok a fosszíliák, amelyek ezt a tulajdonságot mutatják, két lábon járó élőlényektől származnak” – mondja Kirk.
A foramen magnum az embereknél a koponya alsó részén középen helyezkedik el, mivel a felegyenesedett járással a koponya a gerincoszlop tetején ül, nagyjából el síkban azzal. Ezzel szemben például a csimpánzok (és a legtöbb emlős) esetében a foramen magnum közelebb van a koponya hátsó feléhez - a négy lábon járásnak megfelelően.
A kutatásban 71 fajba tartozó állat foramen magnumának az elhelyezkedését mérték meg: erszényesekét, rágcsálólét és főemlősökét. Ez a széles körű összehasonlítás lehetővé tette, hogy olyan tényezőket kizárhassanak a két lábon járás lehetséges magyarázatai közül, amilyen például az agy térfogata. Az összehasonlítás azt mutatta, hogy a koponya alapján elhelyezkedő öreglyuk nem csupán az emberre (és közvetlen elődeire) jellemző, hanem mindazokra az állatok, amelyek rendszeresen két lábon állnak. A kenguruk, a patkányok és az egyiptomi ugróegerek esetében az öreglyuk - hasonlóan az emberéhez - előrefelé el van tolódva a négy lábon közlekedőkéhez képest.
Forrás
Anthropologists Confirm Link Between Cranial Anatomy and Two-Legged Walking
Nem hinnem, hogy ez uj felfedezes lenne, ezt eddig is tudni lehetett.