Hogyan flörtöljünk?
Szeretne párkapcsolatot? Flörtölne, de nem tudja, hogyan csinálja? Összeállításunkból kiderül, milyen tudományos tények segíthetik flörtjeink eredményességét.
Korábban már írtunk arról, hogyan lehet a csajozást tudományos alapokra helyezni. Most pedig a Time magazin összeállítása alapján azt is megtudhatják olvasóink, hogy milyen tudományos alapja van a flörtölésnek.
Van egyáltalán értelme a flörtölésnek? – Tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy nagyon is! Úgy tűnik, a flörtnek sokkal nagyobb szerepe lehet a párkapcsolatok kialakításában, mint annak, hogy csinosak vagyunk. Flörtöléskor ugyanis elérhetőnek és érdeklődőnek mutatjuk magunkat, ami vonzóvá tesz.
Dr. Monica Moore, a St. Louis-i Webster Egyetem pszichológusa a randizási technikákat kutatta szinglibárokban, bevásárlóközpontokban és szórakozóhelyeken. A vizsgálat eredményeiből azt a következtetést vonta le, hogy randin nem azoknak van elsősorban sikerük, akik jól néznek ki, hanem azoknak, akik képesek jelezni nyitottságukat és magabiztosságukat például azzal, hogy fölveszik a szemkontaktust, és mernek mosolyogni. Ha már érdeklődőnek mutatkozunk, félig már nyert ügyünk van – mondja a kutató.
Melyik a legcélravezetőbb flörtölési technika?
Két nagyon általánosan elterjedt technikája van annak, hogy jelezzük, hogy valaki tetszik nekünk. Az egyik a mosoly, a másik a szemkontaktus. Ezek a nonverbális jelek a világon mindenütt jellemzőek, és a férfiakra és a nőkre egyaránt érvényesek. A szemkontaktus valójában nem csak jelzés; általa valóban elérhető az, hogy valaki jobban vonzódjon hozzánk.
De mi van még a mosolyon és a szemkontaktuson túl? – Nagyon fontos az érintés is. Tudósok azt is rendszerezték, hogy melyik érintés milyen szándékokról árulkodik. A baráti szándékú érintés lehet vállveregetés, esetleg -simogatás vagy kézfogás. Egyértelműbb, de még könnyen kimagyarázható jelzés a vállak átkarolása, az ölelés, illetve az alkar megsimogatása. Egyértelmű jelzés azonban a szoros kapcsolat vágyára az arc megsimogatása. Legalábbis Moore kísérletének résztvevői így értékelték a flörtölés közben előforduló érintéseket. Tehát ha nem akarunk komolyabb kapcsolatot a flörtből, akkor jobb, ha nem ölelgetjük partnerünket. Ha azonban romantikázni akarunk, ne a vállveregetéssel próbálkozzunk.
(Forrás: Wikimedia Commons / Benjaguerrero / CC BY-Sa 3.0)
Ne feledkezzünk el azonban a flörtölés kontextusáról sem, amikor az érintési módok közül választunk. A gesztusaink ugyanis különféleképpen hatnak a különböző helyzetekben. A szemkontaktus fölvétele egészen másképp hat, ha ismeretlenek között történik meg egy étteremben vagy egy bárban, mintha egy bevásárlóközpontban vagy iskola folyosóján történik. Minél formálisabb a helyzet, annál inkább szükség van a szándékunk egyértelmű jelzésére – például egy bókkal (mondjuk ahelyett, hogy megkérdeznénk, hogy mennyi az idő).
Női és férfi technikák?
Az érintés például majdnem fenntartások nélkül elfogadható a nők részéről, a férfiaknak azonban óvatosabbnak kell lenniük – könnyen bajba kerülhetnek miatta. A hajigazítás és az ajkak nyalogatása pedig szinte kizárólag nők részéről elfogadható jelzés. De mit tehet egy férfi, ha flörtölni akar anélkül, hogy kutyaszorítóba kerülne?
Kutatások szerint ha egy férfi flörtölés közben a fizikai vonzóságát próbálja hangsúlyozni, az kevésbé hatékony, mintha szociális dominanciáját helyezné előtérbe. A férfiak számára hatékony nonverbális kommunikációs forma például, ha rövid pillantásokkal mérik föl választottjukat. Sikeres az is, ha minél nagyobb teret foglalnak el: átkarolják a szomszéd széket, nyújtóznak, teleszívják a mellkasukat levegővel stb., illetve ha többet mozognak. Annak is sikere van, ha a többi férfi felé baráti, jó szándékról tanúskodó játékos gesztusokat tesznek.
(Forrás: Wikimedia Commons / Roger Rössing (1929–2006), Renate Rössing (1929–2005) / CC BY-SA 3.0)
És honnan tudhatja egy férfi, hogy jó nyomon jár? – Egy tanulmány szerint ha a nő gyengéden és gyorsan beszél, az nagyon jó jel.
Mit kerüljünk el?
A leggyakoribb nehézség a flörtölésben, hogy az, aki udvarolni kíván, nem jelzi ezt elég egyértelműen a partnerének. Így rajta kívül gyakorlatilag senki nem tudja a szándékait, egyszerűen nem tűnik föl, hogy flörtölni akar. A kudarc után pedig nem érti az illető, hogy miért lett visszautasítva, hiszen ő „mindent megtett”.
Egy újabb kutatás szerint ez a fajta viselkedés a visszautasítástól való félelemből fakad. Félünk, ezért nem merjük nyíltan kommunikálni a szándékainkat, de ennek nem vagyunk tudatában. Azt hisszük, egyértelmű jelzéseket adunk, de ezt rajtunk kívül senki nem gondolja így.
Így érdemes minél nyíltabban kifejezni az érzéseinket és a szándékainkat a flörtölési helyzetben – még akkor is, ha ezt egy kicsit kellemetlennek, cikinek érezzük. Kutatások azt mutatták ki, hogy a nők mindenképp sikeresebbek, ha direkt jelzéseket adnak.
Forrás