Pornó: pró és kontra
Valóban a párkapcsolatok felbomlásához, a nők elnyomásához és agresszióhoz vezet a pornográfia? – A kutatásokból úgy tűnik, hogy nem.
Újra és újra előkerül, hogy szigorítani kellene az online elérhető pornográf tartalmakhoz való hozzáférést, ugyanis az emberekben egyfajta morális pánik él azzal kapcsolatban, hogy a pornográfia mocska szétszakítja a társadalmat. Ez az elképzelés azonban szöges ellentétben áll azzal, hogy a nyíltan szexuális tartalmú médiatermékek fogyasztása örömet okoz. Az aktuális brit statisztikák azt mutatják, hogy az internetet használók gyakrabban néznek pornót az interneten, mint amilyen gyakran a közösségi oldalakra lépnek be.
A közvélemény, a politikusok és a konzervatív média aggodalmai ellenére a pornográfia negatív hatásaira vonatkozó pszichológiai kutatások eredményei meglepően nem egyértelműek. Ennek az egyik oka az, hogy a dolog vizsgálata nem könnyű, ugyanis a legtöbb kutatás különböző kérdőívek kérdéseire adott „őszinte” válaszokon alapul egy olyan témában, amelyről az emberek nem szeretnek nyíltan beszélni. Azok a laboratóriumi felügyelet alatt zajló kísérletek, amelyeknek keretében pornográf tartalom megnézése után kell válaszolni kérdésekre, szintén értelmezési nehézségeket vetnek fel. A mesterséges körülmények között zajló kényszerű pornónézés hatása valószínűleg egészen más, mint annak, ha az ember önszántából az otthonában tenné ugyanezt.
A pornográfia hatása mindezeken kívül még sok más változótól is függ: a pornográf tartalom minőségétől, a pornónézés gyakoriságától és a néző egyéniségétől is. Mindezek ellenére a pornográfiára vonatkozó vizsgálatok valamelyest konzisztens képet adnak a pornónézés hatásairól. Kiderül például, hogy ha valaki hosszú távon, rendszeresen ki van téve erőszakos pornográf tartalomnak, akkor inkább hajlamos elfogadni a szexuális viszonyokban a korlátozásokat és az agressziót. Ezen kívül számos tanulmány erős kapcsolatot mutatott ki a pornónézés és a szexuálisan agresszív viselkedés között azoknál a személyeknél, akik amúgy is hajlamosak az erőszakos tettekre.
Ugyanakkor egyes becslések szerint a pornót rendszeresen fogyasztóknak csak a 8–17 százaléka válik addiktívvá az erőszakos tartalommal kapcsolatosan. Továbbá a pornónézés megszállottjainál általában az figyelhető meg, hogy az intenzív involválódás szakaszát egy természetes elutasítás követi. Ez azt is jelenti, hogy az internetes pornó közönségének legnagyobb része (83–94 százaléka) nem megszállott, és csak szórakozásból, rekreációs célokkal nézi ezeket a videókat.
Az egyik leggyakoribb aggodalom a pornó hatásaival kapcsolatosan az, hogy lerombolja a párkapcsolatot. A legtöbb ezzel kapcsolatos vizsgálat a heteroszexuális párokra irányult, és azt találta, hogy azok a nők, akiknek a férje vagy az élettársa megszállott fogyasztója a pornográf tartalmaknak, stresszt élnek át, negatívan látják a párkapcsolatot és csökkent az önértékelésük. Ugyanakkor a ez nem feltétlenül igaz a nem megszállott pornófogyasztók párjaira. Horvátországban egy 650 fiatal férfi részvételével készült vizsgálat nem mutatott semmilyen eltérést a (nem erőszakos) pornót nézők és nem nézők között abban, hogy mennyire elégedettek szexuális életükkel, a kapcsolatuk intimitásával és a szexuális tapasztalataikkal.
A másik közkeletű elképzelés a pornó hatásaival kapcsolatban az, hogy az a nők elnyomását és megalázást eredményezi. Ha ez igaz lenne, akkor jelentős különbség lenne a heteroszexuálisok és a homoszexuálisok pornófogyasztásának hatásai között. Egy vizsgálat azonban nem mutatott semmilyen különbséget a női és a férfi szexuális partnerekkel kapcsolatos viselkedésben a pornófogyasztók részéről. Ezzel együtt semmiféle kapcsolatot nem találtak a kutatók az elfogyasztott pornográf tartalom mennyisége és a nőkkel szembeni negatív attitűdök kialakulása között. Egy 2007-es vizsgálat, amelyben 1023 férfi vett rész önkéntes alapon, nem mutatott összefüggést a pornográf tartalmak fogyasztása és a szexista attitűdök között, ugyanakkor az életkorral, a politikai beállítódással és az iskolázottsággal összefüggtek ezek az attitűdök.
Még egy relatíve homogén populáción (egyetemista diákok: hasonló életkor, hasonló iskolázottság) végzett kutatás sem mutatott összefüggést a pornográfia használata és a szexista attitűdök megjelenése között. Ugyanakkor fény derült arra, hogy a pornót rendszeresen fogyasztók hajlamosak azt gondolni, hogy a nőket védelmezni kell az erőszaktól – ezt a fajta hozzáállást a kutatók jótékony szexizmusnak nevezték el.
A vizsgálatok fényében tévhitnek bizonyult az az elképzelés is, hogy csak a férfiak néznek szexfilmet. Nagy-Britanniában a nők 30 százaléka fogyaszt rendszeresen pornográf tartalmat. Egy svéd vizsgálatból pedig az derült ki, hogy a 35–49 éves nőknek szignifikánsan több tapasztalata van a pornográfiáról és a cyberszexről, mint a velük egyidős férfiaknak. A kutatók szerint az internetes anonimitás a nők számára kényelmesebb és kedvezőbb, ha szexuális kíváncsiságukat akarják kiélni.
Azt az aggodalmat, amely szerint a pornó nézése szexuális agresszióhoz vezet, néhány laboratóriumi kísérlet igazolni látszott, de általánosságban a statisztikák ennek ellentmondani látszanak. Például Dániában az 1960-as években a pornográf tartalmak dekriminalizálása az erőszakos szexuális cselekmények csökkenéséhez vezetett. Ugyanígy ahogyan a pornográf tartalmakhoz való hozzáférés nőtt az olyan előzőleg tiltó szabályozást követő országokban, mint Japán vagy Kína, az elkövetett nemi erőszakok száma csökkent.
A kutatások összegzéséből tehát látható, hogy az elhíresült veszélyek egyike sem állja meg helyét a kutatások fényében. A nem agresszív szexfilmek nézése úgy tűnik, nem rombolja a kapcsolatokat, nem vezet szexuális agresszióhoz és a nők lenézéséhez.
Forrás
The ups and downs of porn: sexism, relationships and sexual aggression
ennek a hölgynek más a véleménye:
nymag.com/nymetro/news/trends/n_9437/