Hogy a színházlátogatásnak
értelme is legyen
Tudunk-e Hamletet tervezni vagy szellemjelenetet játszani? Képesek vagyunk-e SWOT-analízis segítségével felmérni a Tót család motivációit Örkény István darabjában? Na és tekinthetünk-e úgy egy szigetre tévedt, szerencsétlen, hajótörött kompániára, mint potenciális színi társulatra? Naná, és még segítséget is kapunk hozzá.
„Színház az egész világ. És színész benne minden férfi és nő” – hangzik a szállóigévé lett híres Shakespeare-i sor. Valami hasonlót gondolhattak a tavaly az Örkény István Színházban, ahol az egyes színházi darabokhoz kapcsolódóan megjelentek az első tanári segédletek (hivatalosan háttéranyag és tanítási segédlet pedagógusoknak). De tévedés lenne azt hinni, hogy ezek csak a színházlátogató pedagógusok és nebulók számára hasznosak. A segédanyagok egyes elemei, az abban található ötletek, feladatok, játékok tökéletesen felhasználhatóak a tanórákon anélkül, hogy az előadást láttuk volna az osztállyal. Cikksorozatunkban bemutatunk néhány ilyen segédletet (többek között a Hamlet, Tóték, Tartuffe c. művekhez tartozóakat), különös figyelmet szentelve a különböző tanórákon (a magyar mellett például etika vagy társadalomismeret) hasznosítható részeikre. Ám először ismerkedjünk meg a programmal!
Színházi nevelés, színházon alapuló nevelés
Mielőtt a konkrét kezdeményezéssel foglalkoznánk, fontos tisztázni, pontosan mit is nevezünk színházi segéd- és háttéranyagoknak. Ehhez el kell különítenünk a színházi nevelést és a – nevezzük így – színházon alapuló nevelést. Az első fogalom a tágabb, ebbe tartozik bele a színházon alapuló nevelés, vagyis az említett tanári segédletek is.
A klasszikus színházi nevelési programokban nem szokványos előadások vannak, hanem a színész-drámapedagógusok folytatnak interaktív munkát a gyerekekkel (ez az úgynevezett TIE, azaz Theatre in Education). A színházi előadások mellé számos színház színházpedagógusok által tartott előkészítő és feldolgozó foglalkozásokat kínál az előadásokat megtekintő diákcsoportoknak. A színházi nevelés e két formájában tehát a tanár csak megszervezi az osztályának a lehetőséget, majd a pedagógiai feladatot átadja a színház- vagy drámapedagógusnak, és legfeljebb csak szemlélője a folyamatnak.
(Forrás: www.orkenyszinhaz.hu)
Ezzel szemben színházon alapuló nevelés, ezzel együtt a cikksorozatban bemutatásra kerülő anyagok esetében a pedagógus jóval aktívabb résztvevő. Tevékenysége nem merül ki abban, hogy megszervezi a színházlátogatást, hanem a pedagógiai folyamatokban is jelentős szerepet tölt be. Ehhez nyújtanak segítséget az Örkény István Színház honlapján található segédletek. Ezek az ingyenes letölthető anyagok úgy segítik a pedagógusok munkáját, hogy használatukkal az adott színházlátogatás jóval termékenyebb a témakör feldolgozását illetően. A tanár nem csak elviszi a gyerekeket egy előadásra, hanem hatékonyan beépíti azt a tananyag feldolgozásába, mivel már – a segédanyag révén – előkészítette a darab befogadását, valamint a későbbi feldolgozását. Lényeges, hogy habár az előadás megnézése nélkül nem használható teljes értékűen a segédlet, mégis akinek nem áll módjában (pl. anyagi vagy adminisztrációs okok miatt) ellátogatni egy-egy ilyen előadásra, az is tud profitálni belőlük, hiszen az adott mű eredeti problémafelvetései jelennek meg a segédanyagban.
A segédletek előtörténete
A színházi segédletek ötlete módszertani szempontból egy kicsivel korábbi projekthez köthető. Ez az Aegon nevéhez fűződik, ami már tíz éve folytat egyfajta kultúrmissziót a kortárs irodalom támogatására alapított Aegon Díjjal. Hudáky Rita a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja, és az egyesület afféle színházfelelőse: ő kommunikál a témáról nemcsak a hozzánk hasonló érdeklődő újságírókkal, hanem a színházakkal is.Ezt a tevékenységet bővítették ki 2013-ban azzal, hogy a Magyartanárok Egyesületét a díjazott művekhez készülő tananyagok megírására kérték fel. Ennek, és az Örkény Színházba tett látogatásai kapcsán fogalmazódott meg Hudáky Rita elképzelése a színházi anyagokat illetően.
„Tavaly szeptemberben az Örkény Színházban már egy éve működött az IRAM program, amely több részből áll. Az is beletartozik, hogy az osztályok, diákcsoportok színházlátogatásához lehet kérni egy három órás előkészítő foglalkozást, amelyet a program színházpedagógusa, Neudold Júlia tart. Én tanárként ismertem meg őt és a programot, mert több osztályt is vittem előadásokra. Közben nyáron (2013) megtisztelő felkérés volt számomra, hogy a Magyartanárok Egyesületének tagjaként óravázlatot, tanári segédletet írhattam az Aegon-díjas Rakovszky Zsuzsa kötetéhez. Tulajdonképpen ez adta az ötletet. Ahogy a kortárs művek iskolai feldolgozását elő lehet segíteni kész tanári anyagok biztosításával, a színház is kitehetne ilyeneket a honlapjára azok számára, akik nem tudják egy három órás foglalkozásra elvinni a diákjaikat. Így a tanár a saját óráján oldhatja meg a felkészítést, feldolgozást” – foglalta össze Hudáky Rita a színházi segédanyagok előtörténetét.
A segédletek vonatkozásában fontos még megemlíteni, hogy nem csupán az Örkény Színház előadásaihoz kapcsolódnak, hanem más színházak is – bár nem egyforma mértékben – érintettek a projektben. A kezdeményezésben zászlóshajónak számító Örkény mellett a Szkéné, az Átrium, a Radnóti, valamint a Budaörsi Latinovits színházak érintettek. A legújabb projekt a Budapest Bábszínház szervezésében zajló, kisebb korosztály számára készülő anyagok, melyekre a cikksorozat további részeiben fogunk kitérni.
A segédletek tartalmáról
Minden ilyen színházi segédlet alapvetően azonos szerkezetű. Az első lényegi rész az adott mű tananyagban, iskolában betöltött szerepéről szól, illetve kijelöli a korosztályt, vagyis összességében különféle háttér információkat szolgáltat a művel, előadással kapcsolatban. Éppen ezért az anyagok az előadások Örkény Színházban előadott változatáról is tartalmaznak hasznos információkat. Például Molière Tartuffe-jével kapcsolatban megtudhatjuk, hogy „az előadás Parti Nagy Lajos néhány évvel korábban született és a mostani bemutatóra részben átdolgozott szövegét használja”, vagy a színpadi világra vonatkozóan, hogy „Bagossy László rendezése nem historizál, semmilyen külsőség vagy vizuális elem nem utal a Molière-korabeli enteriőrökre vagy viseletekre”.
(Forrás: www.orkenyszinhaz.hu)
A második nagy egység a művekhez tartozó különféle feladatokat, ötleteket tartalmazza. Ezeket két részre osztották a segédanyagok szerzői: a színházlátogatás előtti (ráhangoló, felkészítő) órára, valamint a színházlátogatás utáni (reflektáló, feldolgozó) órára vonatkozó feladatokra. Rendkívül lényeges továbbá, hogy a magyarórák mellett egyes segédletek osztályfőnöki, társadalomismeret-, etika- és drámaórák megvalósításához is segítséget adnak. Például a Hamlet esetében az egyik színházlátogatást követő osztályfőnöki vagy etikaóra keretein belül következő a feladat. A mű véres végkifejlete a teljes királyi család pusztulása, a darab zárlatában pedig a lelátón idegen emberek ténferegnek: az országban új korszak köszönt be. A tanulók egy csoportjának meg kell vizsgálnia az élők informálódási lehetőségeit, valamint megalkotniuk a lehetséges helyzetértékelésüket. Ugyanide kapcsolódik egy másik feladat, mely az adott csoportot arra kéri, hogy a norvég hatalomátvételtől idegenkedő, helyi konzervatív, dán média nevében készítsen interjút.
(Forrás: www.orkenyszinhaz.hu)
Ahogy ez az előbbiekben közölt néhány példából is többé-kevésbé látszik, a tanárok számára készült színházi segédanyagok nagyon korszerűek és kiválóan segítik a pedagógusok munkáját.
Kreatív gondolkodásra ösztönöznek, illetve valódi, hasznosítható tudást adnak – mindezt szórakoztató módon. Egyetlen probléma merülhet fel velük kapcsolatban, mégpedig hogy mennyire alkalmazhatóak vagy egyáltalán alkalmazhatóak-e egy irodalom és művészet (vagy úgy általában az iskola) iránt kevésbé fogékony, nem kimondottan szorgalmas, kreatív osztályban. Erre a kérdésünkre a kezdeményezés értelmi szerzője, Hudáky Rita adott meggyőző választ: „én máshogy tenném fel a kérdést: egy ilyen osztályban, iskolában hogyan lehet tanítani például a Hamletet? Lehet-e egyáltalán? Az én válaszom, hogy (talán, bízom benne, hogy) lehet, és ha lehet, akkor körülbelül ilyen módszerekkel.” Mi is bízunk benne, ezért a cikksorozat további részeiben a konkrét anyagokat fogjuk bemutatni, nagy hangsúlyt fektetve a gyakorlati részekre.