Hentel-e a hentes?
Nem biztos, hogy a nyelvészek azért hagynak figyelmen kívül egy adatot, mert nem tudnak róla.
Nemrégiben írtunk a mészárosról és a hentesről. A cikkben szót ejtettünk a két szó eredetéről is, és megírtuk, hogy a hentes eredete igencsak bizonytalan. A cikkre nem sokkal a megjelenése után komment érkezett:
Van olyan szó, hogy hentel 'öl'. De ehhez a szerepjátékfórumokat kell olvasgatni.
Ahhoz, hogy a szót ismerjük, egyáltalán nem szükséges szerepjátékfórumokat olvasgatni. Valószínűleg nem tették A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárának szerkesztői sem, akik külön szócikket ugyan nem szenteltek a hentelnek, de a hentes címszó alatt megadják a rá vonatkozó adatokat – náluk ’disznót öl’ jelentésben szerepel. Foglalkoznak a hentes és a hentel kapcsolatával is, legegyszerűbb, ha ezúttal szó szerint idézzük:
A hentes-nek a hentel igéből való származtatása, valamint ezzel kapcsolatban az a magyarázat, mely szerint a hentel egy korábbi *hentelő-ből vonódott el, s maga a *hentelő a [régi] hentellér megmagyarosodott alakja volna, szótörténeti okokból nem fogadható el.
(Forrás: Wikimedia Commons / Brasso Info / CC BY 3.0)
Sajnos arra, hogy mik is ezek az okok, a szótár nem tér ki – feltételezhető azonban, hogy az, hogy míg a hentesre és a hentellérre már a 16. századból vannak adatok, addig a hentel csak a 19. század végén bukkan fel. Érdekes módon a hentel eredetét a szótár meg sem kíséri magyarázni. Az azonban, hogy a szócikkbe felveszi a hentelt, azt mutatja, hogy a két szót történetileg összetartozónak tartja. Márpedig ha a hentes nem a hentelből származik, akkor csak két lehetőség van. Az egyik, hogy ugyanabból a tőből származnak: ez aligha lehetséges, hiszen hent tövet nem ismerünk, és semmilyen okunk nincs is feltételezni. A másik lehetőség az, hogy a hentel jött létre a hentesből – persze nem képzéssel. A legkézenfekvőbb magyarázat, hogy hasonló szópárok analógiájára, és mi más jöhetne itt igazán szóba, mint a mészáros : mészárol? A legvalószínűbb tehát az, hogy a nyelvhasználók úgy gondolták: ha a mészáros mészárol, a hentes hentel. Feltételezhető az is, hogy az új szó tréfából született. Ha van rejtély, akkor az az, hogy a szótárban mindez miért nem szerepel.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (17):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
A közmondás szerint a "részeg disznó (ember) hentereg a földön" és nem *hengereg, mert megvan minden végtagja, és felkötve sincs a lábánál.. :)
Így hengergetnek a hentesek.. :)
www.youtube.com/watch?v=EHf8T_2k9uM
@Avatar: 14
A felfüggesztett disznó olyan közel szabályos vízszintes szeletekből áll, amik elemi hengerekként foghatók fel, ha a lábaktól és a fejétől eltekintünk. A nyelvi megjelenítés is megfelel szerintem ennek a felfogásnak..
@mederi: Ez csak hanta.
@aphelion:
"Tetszőleges alapú oszlopok térfogata Pusztai-féle készlet egyenes, nem szabályos alapú hengerei.." általános 7. osztály..
A "nem szabályos" ==> "szabálytalan" alapú henger..
(A természetben megtalálható bonyolult alakzatok leképezése történik elemi szabályos geometriai alakzatok felhasználásával.)
@aphelion: Mármint pozitīv excentritású ellipszis*...
@mederi: Én hiányozhattam matekóráról, amikor ezt a "szabálytalan henger" cuccot tanították...😝
Amire gondolsz, az valószínűleg az ellipszis alapú henger. A "szabályos" jelzőt elsősorban sokszögek vonatkozásában használják, és azt jelenti, hogy a sokszög minden oldala ugyanakkora. Ezen kívül még vannak a szabályos testek, amiknek minden lapja ugyanakkora szabályos sokszög.
Ha úgy alakult volna, nevezhetnénk a kört szabályos ellipszisnek, és egy lépéssel továbbmenve akár a kör alapú hengert is nevezhetnénk szabályos hengernek. Innen már tényleg csak egy lépés lenne a szabálytalan henger a pozitív excentricitású kör alapú hengerre...csak hát mindez nem így alakult 😋
Szerintem a disznó feldolgozásából mint helyzetből követhető le..
Kétféle dolog jellemzi a feldolgozás kezdetét..
Először a megperzselt disznót felkötözik egy vízszintes rúdra, felvágják a hasát, kibelezik, majd feldarabolják.
A perzselés módja az volt házi vágásnál, hogy szalmával alá gyújtottak, a parázson megforgatták, majd lekaparták róla a megégett szőrt.
Szokásom szerint a késztetés-eredmény szó pár egyik változata jut eszembe..
A "heng-" szótő nagyon felsejlik, ha idővel lett is torzulás..
A jelentése "lóg, függ", jól illik a képbe, hiszen a disznó fellógatva egy szabálytalan henger alakot mutat..
hengerít/ *hengerűl (-->hengerré alakul)
hengerget/ *hengereg (-->hentereg)
*henterget (szabálytalanul forgat valamit a földön)/ hentereg
A hengerget helyett a "hentereg" (például a részeg ember a földön) szóból a "*henterget" mint gyakorító (késztetés) ige ami nem egészen, de közel ide illő lenne, majd az eredmény a "hentereg"
"g-->t" váltással láthatóan létre jött..
A *hantos (talán a sírásó elnevezése lehetett valahol) sírt "hantol" mintájára a hentes disznót "hentel"-hetett valamilyen nyelvjárásban, amit le is írtak..