Gyere, kis gyapjas, hagyjuk a mamut
A kis mamut olyan cuki volt, hogy a szülei Gyapjasnak nevezték el. A másik lehetőség az, hogy valaki itt valamit ha nem is egy mamutnyit, de egy hangyányit benézett.
Ha már Szkauzer Lujza segítségével a minap belemelegedtünk a tulajdonnévnek fordított nem is tulajdonnevek kategóriájába, most ismerkedjünk meg egy különös nevű mamuttal is. Ezúttal egy saját találat a Port.hu-ról, A mamut című filmművészeti mérföldkő ismertetőjéből (kiemelés tőlem – sTormy):
Egy meteor hasít végig Blackwater városa fölött és egyenesen a Természettudományi Múzeumra zuhan. Senki sem sejti, hogy a meteor valójában űrhajó, amely idegen életformát hordoz, és azzal a céllal jött, hogy egyesüljön az első földi organizmussal, amivel találkozik: a megfagyott Woolly mamuttal.
Ez egyébként a film IMDb-oldalán található ismertető ímmel-ámmal átdolgozott változata, ahol a következő szöveg található (kiemelés ugyancsak tőlem – sTormy):
[...]No one realizes that the meteor is actually a spaceship containing a shape-shifting life form. In order to adapt to Earth’s atmosphere, the life form latches on to the first organism it comes in contact with – a partially frozen Woolly Mammoth [...]
Persze nem kizárt, hogy a történetben valóban elnevezték a jószágot Woollynak, nem láttam magát a filmet, nem tudom. A többi egyezés miatt azonban annyira nyilvánvaló, hogy egy kissé meghúzott fordításról van szó, hogy muszáj feltételeznem: az elkövető azt hitte, a Woolly a példány neve, és egyszerűen úgy hagyta, holott ez a faj elnevezése, így a helyes fordítás gyapjas mamut lenne. Talán a (szerintem helytelen) nagybetűs írásmód téveszthette meg a fordítót, de akárhogy is, valami miatt benézte a dolgot.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (37):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
Persze, hogy nem csak azt jelöli...
Én ezzel csak arra akartam utalni, hogy a fő vitatéma (magyarul mamut vagy mammut írandó/ejtendő-e, ha nem a masztodon tudományos nevéről van szó) szempontjából aligha van jelentősége annak, hogy angolul rövid magánhangzóval és mássalhangzóval ejtik-e.
@Irgun Baklav: „a mam(m)utnál ez soha nem is volt kérdés” Viccelsz? A helyesírás nem csak azt jelöli, ami „kérdés”... A viccet sem mondjuk vicnek (na jó mássalhangzóval kezdődő toldalék előtt pont igen), de ettől még cc-vel írjuk.
@Fejes László (nyest.hu): Igen, az angolban valóban arra jó a kettőzött mássalhangzó, hogy jelöli, hogy az előtte lévő magánhangzó rövid, de a mam(m)utnál ez soha nem is volt kérdés (senki nem ejtene pl. mémutot vagy mámutot).
Ami Janika eredeti kijelentését illeti ("...vegyes a kép, kiejtést tekintve én mindig rövid m-el hallottam, még a bevásárlóközpont nevét kimondva is. Sőt még az angol is röviden ejti, a mammoth szóban."), technikailag ez ugyan igaz, de "érvként" tartalmatan, mert az angol minden mássalhangzót röviden ejt.
Egyébként én pl. az aszimmetrikus szót nem igazán szoktam (kiejtve) hosszú m-mel hallani magyarul se, hosszú sz-szel már inkább, így még a magyar kiejtésre sem mindig lehet alapozni.
@lcsaszar: 8. hozzászólásom, már megírtam. A héberben ennyi van: MeMiT = meghalaszt, kipusztít, MuMáT = ki lett pusztítva. Ebből lett a mammut szó? Talán. Vagy ha nem, akkor még régebbi írást kell keresni - de jól megfejtett régebbi írás gyakorlatilag nem létezik. (A sumér sincs valóban megfejtve). Az akkádra pedig csak a sok héber párhuzamából következtetnek. Az ugariti írás volna a legfontosabb, de azt egyáltalán nem értik.
Rovásokkal én nem foglalkozom. Az egy másik - igen nagy - szakma volna, amihez előbb éveken át kellene beledolgozni magát a kutatónak. De sehol nem foglalkoznak vele KOMPLEX módon. Úgy, hogy egyszerre és folyton összehasonlítva vizsgálnának minden fellelhető rovást. Mert máskép nem sok értelme van. A rovásokat kizárólag a gyöknyelvészet alapján (a mássalhangzó vázakból) lehet lesz megfejteni. Mert csak a mássalhangzók és msslh-párosok azok, amik ezer éveken át is hozzák a körülbelüli "értelmet". És legalábbis az ősi mássalhangzók (a mostaniaknak kb. a fele), velünkszületett értelmű és ezért abszolút időtállóak.
A hébernek is rovás volt a korábbi írása (a föníciai / etruszk rovás). A rovásbetűk grafikája egész Európában hasonló volt: álló egyenesekből, ferde vonalakból, félkör, és körból állt.
Az óhéber betűk hangértéke eltér a KM rovásoktól (mert ott 2-3 is volt). Csak az óhéber F, ami körben x - azonos és az M kb. hasonló - a többi betű más hangot jelöl.
@azadantaathum: Ezek a „hun” adatok honnan vannak? Nem igaz, hogy a világon csak te tudsz „hunul”.
Nagyon várjuk már, hogy héberül hogy van, és eleink hogyan írták rovásírással.
@Fejes László (nyest.hu): μαστός "breast" and ὀδούς, "tooth" masztósz + ódousz (már ha jelent valamit)
magyarul gumófogú.
.
μαστός mastós "breast" στήθος, στέρνο, μαστός
ὀδούς odoús "tooth" δόντι, οδούς
.
hunul
maamuud. maa 'föld' muud 'szörny'
.
maga/mega - 1. magna magnific majestic massif 2. monumento monolit - mamonas mammona mamon - enormoso monstrum humongous immense : mükemmel muazzam muzaffer : ogrom grdan groot gigant golem grandious gargantuan
@Fejes László (nyest.hu): Jajjaj, most még a "masztadon" alakváltozatot is bedobtad a "masztodon" mellett, mi lesz ebből?
@nadivereb: Ha egy magyar ember a mam(m)ut szót olvassa/hallja, akkor tudni fogja, hogy ez valami szőrös elefántféle, ami kihalt – legfeljebb csodálkozni fog hogy egy vagy két (rövid vagy hosszú) m. Alighanem nagyon kevés ember van, aki egyik alakot sem ismeri, vagy nem tudja így meghatározni a jelentést. Talán valamivel több, aki meg tudja mondani, hogy ez két külön nem (vagy legfeljebb fajt mond), hogy a mammut (vagy hogy az egyik) a masztadon stb. De a túlnyomó többség számára a két szó legfeljebb alakváltozat, jelentésük között nincs különbség. Ebben az értelemben van meg a magyarban mindkettő, más kérdés, hogy kinek ez, kinek az, kinek esetleg alakváltozatként mindkettő.
Ezzel szemben a masztadon szót valószínűleg a nyelvhasználóknak egy kisebb rétege ismeri egyáltalán, közülük is nyilván vannak, akik annyit sem tudnak róla, hogy „olyasmi, mint a mam(m)ut”. Ebben az értelemben a masztadon jóval kevésbé része a magyar nyelvnek (kevesebbek magyar nyelvének a része), mint a mam(m)ut.
Az, hogy a helyesírási szabályzatban, sőt a Helyesírási kéziszótárban is csak mamut van, mindössze arról árulkodik, hogy a helyesírási szabályzat megalkotói nem járatosak a kihalt emlősök témakörében, vagy ezt annyira periferiális kérdéskörnek tekintik, hogy az ide tartozó szakszavakat fel sem veszik (nincs masztadon sem – az OH. az egyetlen, mely legalább ezt ismeri). Ettől függetlenül vicces lenne azt állítani, hogy mammutról/masztadonról helyesírásilag nem helyes írni...
@bloggerman77: @bloggerman77: @bloggerman77: Ezeket mind tudom, és szerintem nem is mondtam ellent egyiknek sem. Pontosan mit akartál ezekkel a kommentekkel?
@bloggerman77:
A masztodom Mammut americanus elnevezése 1792-es (!), amikor a természettudományok még éppen csecsemőkorukat élték, viszont a biológiában az a szabály, hogy a legelső tudományos elnevezés érvényes, még akkor is, ha később kiderül, ha téves. Csak nagyon-nagyon erős érvekkel lehet elérni egy ilyen fajnév megváltoztatását.
@nadivereb:
A mamut és a masztodon nem azonos, két teljesen különböző őselefántféle. Az alaposabb vizsgálatok hiánya miatt hitték először mamutnak, később bebizonyosodott, hogy más család.
@nadivereb:
"És még lenne példa. Úgyhogy nem, ezeket nem írjuk kisbetűvel semmilyen helyesírás szerint. Maximum azt lehetne mondani, hogy az akadémiai helyesírás szerint kisbetűvel kellene írni, de én még erről sem vagyok meggyőződve."
**
A Homo erectus-nál a Homo azért nagybetűvel kezdődik, mert az egy taxon (tudományos fajnév) nemzetségneve
@Fejes László (nyest.hu): Én eléggé csodálkoznék rajta, ha bárki hosszú m-mel ejtené, sosem hallottam még így, de nem vonom kétségbe, hogy van, aki így mondja. Tegye, én ebbe nyilván nem fogok beleszólni. Írni viszont az MTA szerint is "mamut" alakban kell, már amennyiben a helyesiras.mta.hu mérvadó ebből a szempontból - ezt egyébként a 15. hozzászólásomban is leírtam.
" Persze, latinul. Általában a német főneveket is nagybetűvel kezdjük."
Az én érvem pedig pont az, hogy a Mammut így, két m-mel írva vagy tudományos név ("latin név"), vagy tulajdonnév (pláza), és mindkettő nagybetűvel írandó. Úgyhogy az utolsó bekezdéssel most inkább nem foglalkoznék.
Egyébként elég érdekesnek tűnik nekem az az érvelés, hogy a masztodon mint olyan nincs önmagában jelen a köznyelvben és jelentése összemosódik a mamutéval, ellenben a mamut és a mammut mindkettő jelen van, mint megkülönböztethető és helyesírásában is elkülönítendő köznév.
És mindez szerintem továbbra is a két, egymástól alapvetően eltérő (egyik tudományos név, a másik köznyelvi név) Wikipedia-címszó lett érvként citálva, én meg ezt bátorkodtam szóvá tenni.
@nadivereb: „Szerintem a magyar nyelvben csak mamut van” És akkor mi legyen azokkal, akik mammutnak írják-ejtik, és esetleg rá is csodálkoznak, ha mamutot látnak?
„maga a Nyest is a megszokott gyakorlatnak megfelelően nagybetűvel írja a genusneveket” Persze, latinul. Általában a német főneveket is nagybetűvel kezdjük.
„Úgyhogy nem, ezeket nem írjuk kisbetűvel semmilyen helyesírás szerint. Maximum azt lehetne mondani, hogy az akadémiai helyesírás szerint kisbetűvel kellene írni, de én még erről sem vagyok meggyőződve.” Aha, szóval semmilyen helyesírás szerint, kivéve talán az akadémiait, ami az egyetlen valamiféle tekintéllyel bíró magyar helyesírás. Értjük mi az ilyen tréfát, csak nem szeretjük...