Gonosznak áll a világ?
Már megint lenyúlták a tűzőgépét az irodában? Előléptették az érdemtelen kolléganőt? Vagy csak nem hagyták, hogy ön elmondja a véleményét valamiről? Itt az idő – tessék felvenni a kesztyűt, és akár még gonoszkodni is kicsit a kollégákkal! A karrierjének még jót is tehet vele - állítja a CNN cikke.
Nem mindig olyan egyszerű szemtől szembe, egy irodában, szóban felvállalni az igazunkat, főleg nem úgy, ha tudjuk, nem fognak hozsannázni cserébe a kollégáink. Persze minden csak azon múlik, hogyan tálaljuk az alkalmasint nem éppen hízelgő mondandónkat – vélik a szakértők. Ha például nyilvánvalóvá tesszük a főnökünk számára, hogy éles megjegyzéseinket vagy netán érdekeink védelmét csakis a cég javára tesszük, mindjárt másképp fest majd a helyzet. Hiszen, bár látszólag a saját javunkra hágunk a kollégák nyakára, netán felhívva a figyelmet a bakijukra, azért ezzel a végső cél mégiscsak a cég jóléte, nemdebár?
No ne gondolják azért, hogy mindenféle aljas cselekedetekre buzdítjuk olvasóinkat. Dr. Paul R. Damiano, egy munkaügyi tanácsadó cég vezetője szerint ugyanis egy értekezleten eljátszani a gonoszkodót nem is feltétlenül jelenti azt, hogy a magunk meggyőződése alapján provokáljuk békés konszenzusra hajló kollégáinkat. Az általa vázolt stratégia szerint ugyanis sokszor van szükség arra egy-egy kérdés körbejárásakor, hogy valaki egy a többiekével szöges ellentétben lévő álláspontot képviseljen, hiszen ez gondolkodásra, adott esetben a probléma újragondolására ösztönözhet mindenkit. Persze fennáll a veszélye, hogy kollégáink nem a tárgyalás fellendítését látják majd provokációnkban, hanem – mondjuk ki világosan – a kötözködést. Nos, aki az ördög ügyvédje szeretne lenni, ennyi kockázatot vállalnia kell…
Nem mindegy azonban, hogy ezekre a bizonyos értekezletekre öltönyben-nyakkendőben vagy kiskosztümben-magassarkúban érkezünk-e. A nőknek ugyanis, vélik a szakértők, nehezebb dolguk lehet az irodai „kis gonosz” szerepének felvállalásával. Nem egyszerű tudniillik megtalálniuk a nyelvi egyensúlyt az elnyomott csöndeske és az agresszív, törtető menedzsernő figurája között.
Nem kell hozzá hatalmas fantázia, hogy kitaláljuk: a tapasztalatok szerint az utóbbiak bankókban és kinevezésekben kimutatható sikernek örvendhetnek. Ha tehát éles megjegyzésekre vagy egy kis irodai gonoszkodásra támad kedvük, hölgyeim, csak rajta, ne zabolázzák a nyelvüket – némi közutálat ugyan jár vele, de első a karrier!