0:05
Főoldal | Rénhírek

Ez nem az 1.ső!

-fl- | 2015. november 17.
Ez nem az 1.ső!
Forrás: Facebook / Pesti cetli

Ha az ember túl sokat foglalkozik helyesírással, előbb vagy utóbb jelentkeznek a szakmai ártalmak. itt van például ez a pesti cetli – ahelyett, hogy jót szórakoznánk rajta, leragadunk ott, hogy 3.ik.

Az addig még rendben is van, hogy a sorszámnév után pontot teszünk – ám ilyen esetben is kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot:

A sorszámnevek után – ha számjeggyel írjuk őket – pontot teszünk, például: 1. osztály, 3. sor, 1978. évi, a 10–12. oldalon. A pontot a toldalékokat kapcsoló kötőjel előtt is megtartjuk, például: 3.-nak futott be, a 8.-ba jár, a 10.-kel.

Ráadásul a pont itt éppen a sorszámnévképzőt jelöli, azaz a toldalékot nem kell újra kiírni – mi több, ez a toldalék nem is -ik, hanem -dik! Korábban már megírtuk, hogy sorszámnévképző toldaléka a helyesírási szabályzatban sehol nem fordul elő (az azóta megjelent 12. kiadásban sem), így fogalmunk sincs, hogy végül is a 3-dik (vagy a 3-adik) írásmód helyes-e. Tiltani, úgy tűnik, semmi nem tiltja, de példát sem találunk rá.

Ez nem az 1.ső!
Forrás: Wikimedia Commons / Juanedc / CC BY 2 0

A fenti szabály nem érvényes a keltezésekre, amikor is a pontot elhagyjuk:

Ha keltezésben a napok sorszáma után névutó következik, a számok után pontot vagy kötőjeles birtokos személyjelet kell tenni, például:

2013. december 20. és 31. között vagy 2013. december 20-a és 31-e között
2013. december 10. óta vagy 2013. december 10-e óta

A helyesírási szabályzat még számos érdekességet tartalmaz a sorszámnevekkel kapcsolatban, így:

Összekapcsolt sorszámnevek esetén csak a második szám után kell kitenni a pontot, például:

2013–2014. vagy 2013/2014. vagy 2013–14. vagy 2013/14. évi
20–21. század vagy XX–XXI. század
2014. április 28–30.

Erről is írtunk részletesebben.

Bár az évszámokat nem használjuk sorszámnévként, ezek után is pontot teszünk. Persze vannak kivételek:

Az évszámok után a következő esetekben nincs pont:

a) Ha az évszámot (évszámcsoportot) névutó vagy névutóból képzett melléknév követi, vagy ha az évszám (évszámcsoport) birtokos jelzője egy másik szónak, nem teszünk utána pontot, például:

1848 előtt 1849 mártírjai
1848 előtti 1703–1711 szabadságharca
1849 után 1914 késő őszén
1867 és 1896 között 1848 első felében
1526 augusztusában 1849 tavaszi hónapjai
1848 hősei 1944/45 nehéz telén

b) Nem teszünk pontot az évszám (évszámcsoport) után, ha a mondatban az alany szerepét tölti be, például: 1492 fordulópont az emberiség történelmében. 1941–1945 mérhetetlen károkat okozott népünknek.

c) Elhagyható a pont egyéb esetekben is: sírfeliratokon, emléktáblákon, könyvek címlapján, zárójelbe tett évszámok mellől stb., például: A mohácsi vész (1526) máig emlékezetes történelmi esemény.

Egyszer már ezt is kiveséztük.

Hasonló tartalmak:

legutóbbi hozzászólások listája...
Nyelv és politika; Természettudomány; Nyelvtudomány; Oktatás; LEITERJAKAB
Váltás normál nézetre...