Ez már másabb kérdés!
Olvasónk azt kéri, nyugtassuk meg, hogy bántja a fülünket a „másabb” szó. Sajnos, ezt a kérést nem tudjuk teljesíteni. Más oldalról közelítjük meg a kérdést...
Annától kaptuk ezt a kérdést:
Szia! A „másabb” jelenségről már írtál? Egyre gyakrabban hallom, immár a Kossuth Rádió egyik riportere száján is kicsúszott. Én heroikus harcot vívok, javítok mindenkit (mindenki utál is ezért rendesen), de szeretnék teljes bizonyosságot, hogy ugye nem csak az én fülemnek fáj ez a szó?
Teljes bizonyosságot persze nem adhatunk, de úgy sejtjük, hogy nem csak Anna „fülének fáj” ez a szó. Hiszen legtöbbünk fülét bántja valamilyen nyelvi jelenség: például van, akinek szokatlan lehet a fülének fáj kifejezés használata a bántja a fülét helyett. Erre pedig a legegyszerűbb magyarázat sokak számára az, ha a fülének fáj kifejezést helytelennek, nem létezőnek, hibásnak bélyegzik. (Ezzel együtt sajnos sokszor műveletlennek, igénytelennek bélyegezve az adott alak használóit.) Nyelvészként azonban a dolgunk az, hogy megnézzük, érdekes egyéni nyelvi (idiolektusbeli) jelenségről van-e szó vagy esetleg másról, mennyire elterjedt ez az alak, és hogyan jöhetett létre stb. Nem tehetünk másképp a másabb alakkal sem!
Majd a hozzászólók megmondják, bántja-e a fülüket a másabb, mi inkább a nyelvészeti érdekességére koncentrálunk. A szó alakja alapján fokozott (középfokú) melléknévnek tűnik: más + -bb. Feltevésünk szerint annak számára, aki hibásnak tekinti ezt az alakot, az okozhatja a gondot, hogy a más tő az ő implicit, belső nyelvtana szerint nem olyan szóosztályba tartozik, amelynek az elemeihez fokjel járulhatna. Mi tehát a más?
(Forrás: m.cdn.blog.hu)
Ez elég izgalmas, és egyáltalán nem könnyű kérdés! Ha a szó jelentését vizsgáljuk, azt látjuk, hogy a hagyományosan névmásoknak nevezett elemek némelyikéhez hasonló. Nem azért, mert „valami helyett áll” vagy „valamit helyettesít”, hanem azért, mert a jelentése a kontextustól, a beszédhelyzettől, a szövegelőzménytől függően változik. (Az ilyen jelentésű elemeket a nyelvészetben deiktikus kifejezéseknek nevezik.) A más jelentése kb. így írható le: ’nem az / nem olyan, mint a szövegelőzményben említett’.
A más mondattani viselkedése is nagyon izgalmas! (A névmások mondattanilag nem viselkednek egységesen, tehát ez nem fog minket közelebb vinni a hagyományos szófaji besorolás megértéséhez.) Van alanyi használata:
(1) Más jött el, nem az, akit vártam.
(2) Mások vittek a rossz útra.
Ezekben a mondatokban a más, illetve a mások alanyi szerepet tölt be. Az (1) mondat esetében még érvelhet valaki úgy, hogy a mondat elliptikus: a más valójában egy jelzős szerkezet maradványa (más ember jött el). Ezt az érvelést a (2) mondat esetében azonban már nem olyan könnyű védeni. Itt azt látjuk, hogy a más többes számban is állhat. (Sőt, tudjuk, hogy a névszóragokat is megkaphatja.) Ha a hagyományos nyelvtan terminológiájával fogalmazunk, azt mondjuk: ezekben a mondatokban a más névmás főnevet helyettesít. (Magyarán: főnévként viselkedik mondattanilag.) Ahogy a következő mondatban is:
(3) Más szemében a szálkát is meglátja, a sajátjában a gerendát sem.
Itt egy birtokos szerkezetben a birtokos jelző szerepét tölti be; ez szintén tipikus főnévi mondattani szerep. De használható másképp is:
(4) Más színű tollal javítsad!
(5) Ő más volt.
A (4) mondatban minőségjelző, az (5)-ben pedig az állítmány része. Ezekben a mondattani szerepekben pedig tipikusan a melléknevek szoktak szerepelni (Piros színű tollal javítsad!; Ő piros volt.). Így pedig már érthető, hogy miért is kaphat fokjelet. Azért, mert egyik tipikus mondatbeli szerepe a melléknévéhez hasonló, így vannak beszélők, akiknek az implicit nyelvtanában a más a melléknevekhez is hasonlít. A fokozott alak jelentése teljesen világos: ’még kevésbé olyan, még kevésbé hasonló’.
Történeti érdekesség, hogy a más szó eredetét tekintve valóban azt látjuk, hogy a szó töve (ami finnugor örökség) a má-, ami eredetileg névmásként volt használatos. A -s a TESz. szerint valószínűsíthetően melléknévképző. A más elem egyébként nagyon sokféle képzett és összetett szóalakban szerepel, a jelentése is igen változatos: egymás, másik, másol, második, másnap, mása, képmás, hasonmás, másutt, felemás, elmismásol, másrészt, máskülönben stb.
@Névmásblog: 1
A felhozott példák szerintem egyáltalán nem kifejezők.. Rossz mondatok..
(1) Ha jól értem, "sokkal különb" vagy "egészen más" kifejezés helyett írt másabbat.. Vagy az új kifejezés egyszerre jelenti mindkettőt? Akkor ez egy olyan tömörítés, ami tényleg "zseniális", de bizony rasszista.. :)
(2) Én ezt a példa mondatot teljesen zavarosnak látom..
A mondatból arra lehet következtetni, hogy "Dóczi Lajos nem volt semmilyen hatással a magyar irodalom egészére." Nyilván éppen az ellenkezőjét szerette volna mondani aki a példa mondatot írta..
(3) Ebben a mondatban minek kell fokozni a "más" szót?! A "másképpen" helyett használta nyilván az író, szerintem rosszul.
(4) Talán azt akarta mondani az illető, hogy "Az ősz minden évszaknál szebb." Azt, hogy minden évszaktól eltér, talán fölösleges lett volna leírni, mindenki tudja..
@Sultanus Constantinus: 4
Szerintem igazad van. Ha pl. azt mondom, hogy:
A cseresznye színe másabb (=eltérőbb) a narancs színénél, mint a citromé. (Vagyis: A narancs színe közelebb áll a citroméhoz, mint a cseresznyéé.)
Szerintem ilyenkor három dolgot hasonlítok egymáshoz úgy, hogy rangsort állítok fel.. Ha így használják, az rendben van.
@Alexandra: A nyelv változik, akár tetszik ez neked, akár nem. Ugye a "másabb" szó létét teljesen felesleges is lenne vitatni, hiszen az a tény, hogy felhozod, bizonyítja, hogy létezik, különben nem beszélnél róla. Az, hogy beszélőtársaid kritizálod azért, mert a "másabb" szót nem úgy használják, ahogy te gondolod, hogy használni kellene, arra utal, hogy vagy a saját nyelvhasználatodat tekinted etalonnak, vagy azt gondolod, hogy létezik valamilyen a beszélőkön kívül eső mintaváltozata a magyar nyelvnek, és minden beszélőnek ahhoz kellene igazodnia. Nos, mint "nyelvészeti kérdésekben nem járatos" beszélőtársamnak mondom, nem létezik ilyen mintaváltozat. Ha neked nem tetszik a "másabb" szó bizonyos használata, annyit tehetsz ellene, hogy nem használod. Ha a te nyelvhasználatod sokaknak megtetszik, ők sem fogják használni. Ha nem, akkor törődj bele, hogy fogják.
Én nem vagyok járatos nyelvészeti kérdésekben, de nekem is nagyon bántja a fülemet a "másabb jelenség", ami néhány éve ütötte fel a fejét. Nem azért, mert vitatnám a másabb szó létét, hanem azért, mert szerintem sokan teljesen helytelenül, a "más" szó helyett, nem pedig nnak fokozásaként használják, mintha a "más" szó nem is létezne.
Arra gondolok, amikor azt mondják, hogy ez vagy az "mennyivel másabb", mint amaz, miközben a helyes az lenne, hogy mennyire más (mennyire különbözik). A másabb a más szó fokozása, ami számomra csak akkor nyerhet értelmet, ha van mihez viszonyítani. Pl. a narancs színe más, mint a citromé, de a paradicsomé annál is másabb - vagyis jobban különbözik a citrom színétől, mint a narancs színe. Ez így számomra értelmes.
Viszont szerintem teljesen helytelen lenne önmagában azt mondani, hogy a narancs színe másabb, mint a citrom színe. Minél másabb???
Számomra szokatlan a másabb fokozás. A fokozás nem a melléknevek kiváltsága (lásd határozatlan számnevek, határozószavak), és nem is minden melléknév fokozható. Ami a jelentést illeti: a megszokott jelentésében lehet a más fokozható, de az új jelentésében (homoszexuális) már nem igazán.
@Janika: A "magasságában" tényleg idegesítő.
További idegesítő kifejezések:
"tól-ig" (így, szóösszetételként)
"kitaláció"
"ingerencia"
"forintális"
Nem teljesen értek egyet. Szerintem a "más" egyértelműen két szófajt képvisel: névmás ('másik ember') és melléknév ('eltérő, különböző'). A melléknév viszont minden további nélkül fokozható, már kérdés, hogy bizonyos jelentéseknél ez furcsa, mivel nem mindig egyértelmű vagy értelmezhető valamilyen tulajdonságnak a "fokozata". Így pl. az, hogy "különböző", csak annyit mond, hogy 'nem ugyanolyan'. Ebben pedig az is benne van, hogy "csak kevés dologban / kicsit különbözik", és az is, hogy "sok mindenben / nagyon különbözik". Illetve már az is kérdés, mit értünk "kicsit eltérő" és "nagyon eltérő" alatt (ennek nincs értelme anélkül, hogy harmadik dologhoz viszonyítsuk).
Szerintem csak emiatt érezhetik egyesek furcsának azt, hogy "másabb", de egyébként mivel az "eltérőbb", "jobban különböző" szinonimája, én nem látok benne kivetnivalót.
@Janika: A gimnáziumi magyartanáromnak is mániája volt mindkettő (igazándíból és magasságában).
Vannak és mindig lesznek olyan szavak, amik bizonyos embereket
zavarnak. A minap futottam bele egy hasonlóba. Egyik ismerősöm
megkért arra hogy soha ne haszáljam az 'igazándiból' szót, mert
zavarja. Egy másikat meg az idő magassága idegesti pl.: '6 óra magasságában'. Ezt érdekes lenne kutatni, hogy mely szavak elfogadottabbak és melyek kevésbé.
A lenti példákat a Magyar Nemzeti Szövegtárban találtam, és nekem mindegyik teljesen jó. Van ott összesen 109 előfordulás a "másabb"-ra.
(1) "Éreztem , hogy ez nem az én közegem , és sokkal másabb vagyok és azt is éreztem , ..."
(2) "Hiszen a magyar irodalom egésze semmivel sem volna másabb Dóczi Lajos nélkül ,"
(3) "Akkor még picit másabb stílusban játszották ezeket a játszmákat, ..."
(4) "... az ősz mindennél másabb."
Viszont felsőfokban nem használnám, illetve azt legfeljebb csak úgy tudom elképzelni, ha valaki direkt mókázik.