Egyre szűkül a tankönyvpiac
További 3 százalékkal csökkent tavaly 2010-hez képest a magyar könyvpiac forgalma – közölte Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója hétfőn az MTI-vel.
Míg 2010-ben még 61,5 milliárd forint értékben vásároltak könyvet Magyarországon, tavaly 2 milliárd forinttal kevesebb, mintegy 59,5 milliárd forint volt ez az adat, ami 3,32 százalékos visszaesést jelent. A könyvpiac forgalma már 2010-ben csökkenést mutatott a 2009-es adatokhoz képest.
A kommüniké felidézi, hogy a Központi Statisztikai Hivatal által közölt tavalyi hivatalos infláció 3,9 százalék volt, így a könyvpiaci forgalom visszaesése az elmúlt esztendőben valóságosan több mint 7 százalékos.
Ha figyelembe vesszük, hogy a könyvpiaci konjunktúra utolsó évében, 2008-ban még több mint 67,6 milliárd forintos forgalmat regisztráltak, „az elmúlt három esztendőben a forgalom csökkenése nominálisan is 13,6 százalékot tett ki. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2009 és 2011 között a hivatalos infláció pontosan 13 százalék volt, akkor azzal a drámai adattal szembesülünk, hogy a magyarországi könyvpiac az elmúlt három esztendőben több mint 26 százalékos veszteséget szenvedett el” – olvasható a közleményben.
Az összegzés szerint a közoktatási tankönyvek és nyelvkönyvek elmúlt évi forgalma 1 százalékkal növekedett, a tavalyi könyvpiaci forgalomból több mint 16,7 milliárd forinttal, 28,2 százalékkal részesedett. Az ismeretterjesztő könyveknek a könyvkiadáson belüli pozíciója az elmúlt évben sem változott lényegesen, az 1,9 százalékos csökkenés mintegy 14,5 forint forgalmat jelentett, a teljes könyvpiac 24,3 százalékát tette ki ez a szegmens.
A szépirodalmi, illetve fikciós művek az elmúlt évben is megőrizték piaci pozíciójukat, az 1 százalékos csökkenés 12,5 milliárd forintos forgalmat jelentett. Az irodalmi jellegű művek több mint 20 százalékos piaci részesedése európai összehasonlításban is nagyon jó arány.
A szakkönyvek, tudományos művek, lexikonok, szótárak, valamint az egyéb, felsőoktatásban használatos kiadványok összesített ágazatában látszólag nem következett be változás, a 8,96 százalékos piaci részesedés egy hajszállal jobb is, mint a 2010-es 8,66 százalék. A tavalyi 5,3 milliárdos eladás szinte megegyezik az azt megelőző év adatával. A statisztika azonban bizonyos mértékben torzít, a KSH kimutatása szerint a szakkönyvek és tudományos művek címszáma tavaly is jelentősen csökkent, az ágazat forgalmát a különböző nyelvi szótárak és lexikonok keresettsége ellensúlyozza csupán – olvasható a közleményben.
A gyermek- és ifjúsági könyvkiadás idei adatsora nominálisan jelentős növekedést mutat: a 2010-ben regisztrált 7,6 milliárd forinttal szemben a kiadók 9,9 milliárd forintos 2011-es eladási adatot jelentettek, ami papíron 30,5 százalékos növekedés. Az összegzés kitér arra is, hogy a tavalyi növekedés valójában 13-14 százalékos, mivel a gyermekkönyv-kiadási piac egyik legjelentősebb szereplője téves adatot szolgáltatott 2010-ben. Amikor a hiba kiderült, az akkori statisztikát már nem lehetett módosítani, így papíron növekedés helyett 2010-ben 16 százalékos csökkenést mutatott a gyermek- és ifjúsági irodalmi szegmens 2009-hez képest.
A piaci csökkenés arányában mintegy 3,7 százalékkal mérséklődött tavaly az idegen nyelvű könyvek importja. A külföldről behozott idegen nyelvű kötetek a 2011. évi összforgalom 6,5 százalékát tették ki csaknem 4 milliárd forinttal.
A mintegy húsz éve kidolgozott könyvforgalmi statisztikai kérdőív még egy ágazatként összesítette a CD-k, CD-ROM-ok, a később megjelenő hangoskönyvek, valamint az utóbbi években a magyar könyvpiacon is kapható digitális könyvek forgalmi adatait. Az elmúlt évben igyekeztek szétválasztani a nem papíralapú, más-más adathordozón megjelenő könyvtípusok forgalmát. A CD-k, CD-ROM-ok piaci részesedése több mint 40 százalékkal csökkent, a tavalyelőtti 147,5 millió forintos forgalommal szemben a múlt évben már csak 82,7 milliós forgalmat regisztráltak. Kiszűrve a nem jogdíjas adattárak forgalmát, a nem papíralapú, digitális könyvek forgalma még ma sem éri el a félmilliárd forintot: tavaly 411,5 millió forintos digitális könyvforgalmat jelentettek a magyarországi kiadók, ami a teljes magyarországi könyvpiac mindössze 0,7 százalékát jelenti.
Az MKKE összegzése szerint a magyarországi könyvpiac struktúrája, kiadói koncentrációja lényegében nem változott: 2011-ben 14 piacvezető cég produkálta a kiadói összforgalom 56,65 százalékát, és 38 kiadó állította elő a teljes összforgalom több mint háromnegyedét. A külföldi tulajdonban lévő magyarországi könyvkiadók piaci pozíciója az elmúlt esztendőben tovább csökkent, tavalyi összesített könyvforgalmuk csaknem 12,9 milliárd forintot tett ki, ez a teljes tavalyi könyvforgalom 21,6 százaléka.