Egyre nagyobb teret nyer a közösségi média az újságírásban
Követi a nyugat-európai trendet a magyar újságírás, a közösségi média adta lehetőségek ismertek az újságírók előtt, de azokat még elsősorban magáncélra használják - derül ki a Flow PR kommunikációs ügynökség és a Capital Research piackutató intézet közös, Trendlabor Médiaindex 2010 című, az MTI-hez is eljuttatott felméréséből.
A közéleti, gazdasági, bulvár és életmóddal foglalkozó médiumok, valamint a szakosodott médiumok (ingatlanos, egészségügyi, informatikai) szélesebb kört elérő szerkesztőségeiben dolgozó újságírók körében végzett kutatás a közösségi média és az újságírók kapcsolatát térképezte fel. Ebből kiderült, hogy a válaszadó újságírók kétharmada ismeri a közösségi média csatornáit, bár egy kicsit bizonytalanok voltak a besorolásoknál.
Ötödük az Origo és az Index hírportálokat is a közösségi médiához tartozónak vélte. A megkérdezettek csaknem kétharmada szerint szükséges, hogy az újságírók részt vegyenek a közösségi médiában zajló párbeszédekben és folyamatokban, ötödük szerint „aki kimarad, az lemarad". Ami a közösségi oldalakon megjelenő információk hitelességét illeti, az újságírók kétharmada megkérdőjelezi őket.
Az újságírók 85 százaléka regisztrált a Facebookon, kétötödük naponta felmegy az oldalra. Valamivel többen, 87 százalékban vannak jelen az Iwiwen, viszont már ritkábban használják: nagy részük csak hetente lép be. A válaszadók negyede ír blogot, 11 százalékuk többet is, 50 százalékuk használja a Twittert. A mikroblogok közül ez utóbbi ismertsége már magas, az újságírók 39 százaléka regisztrált is az oldalon, de csak 22 százalékuk használja naponta.
A megkérdezettek 85 százaléka ismeri a YouTube videomegosztó oldalt, és 51 százalékuk rendszeresen néz videókat a neten. Itt már magas azoknak az újságíróknak a száma, akik témakeresés esetén, további információk gyűjtésekor fel is használják őket. Az újságírók negyede kizárólag szabadidőben néz videókat.
A válaszadók viszont nem ismerik a Flickr fotómegosztó online szolgáltatást vagy a Scribd dokumentummegosztó oldalt, holott általánosan elterjedt vélemény, hogy éppen ezek az alkalmazások könnyíthetik meg egy újságíró munkáját - mutat rá az elemzés.
A kutatásban rákérdeztek az internetalapú, általában ingyenes vagy kedvező tarifát nyújtó telefonálás elterjedtségére is. Az eredmények meglepően magas használati arányt mutatnak: a válaszadók négyötöde már használta, ismeri, és el tudja képzelni, hogy munkára is használni fogja. A szolgáltatást azonban egyelőre kizárólag a külföldi médiumok újságírói veszik igénybe.
Az újságírók előszeretettel használják a mobilinternetet; a válaszadók több mint fele már rendszeresen igénybe veszi, további ötöde pedig a jövőben tervezi, hogy használni fogja. Ez a hírverseny további élesedését vetíti előre, hiszen a helyszínen rögzített tudósítás a mobilinternetnek köszönhetően akár valós időben is elérhetővé válik – emeli ki a felmérés.
A kutatást online kérdőív segítségével végezte a Capital Research csaknem ezer címre kiküldött kérdőívvel. A kitöltési arány tízszázalékos volt. Az elemzés hozzáteszi, hogy mivel online kérdőívről van szó, olyan újságírók válaszoltak a kérdésekre, akik már eleve egy kicsit otthonosabban mozognak az interneten és vélhetően a közösségi oldalakon is.
A Trendlabor Médiaindex 2010 egy kutatássorozat első darabja. A Flow PR ezentúl évente kívánja közzétenni a médiával és az online kommunikációval kapcsolatos trendekről készült kutatásait.