Egy siketeket támogató alkalmazás nyerte az 1appot
Idén második alkalommal rendezték meg a 1app alkalmazásfejlesztő versenyt. Egy jelnyelvoktató mobilalkalmazás kapta a legnagyobb elismerést.
A középiskolás diákok és a felsőoktatásban tanuló hallgatók számára idén másodszor megrendezett 1app alkalmazásfejlesztő versenyre 44 csapat nevezett okostelefon-alkalmazást. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mobil Innovációs Központjának kezdeményezését piaci cégek mellett a NISZ Zrt. is támogatta. A szervezők célja többek között az volt, hogy a magyar társadalom számára hasznos fejlesztések ötletgazdáit tovább ösztönözze, és alkalmazásaikat megismertesse a közönséggel. A díjátadón bejelentették: idén nyáron két hónapos mentorációs program indul majd, amelynek során a hallgatók a közigazgatáshoz kapcsolódó alkalmazásötleteik megvalósításához kapnak elméleti és gyakorlati segítséget.
Az 1app alkalmazásfejlesztő verseny célja az innovatív, tehetséges középiskolások és egyetemisták felfedezésén túl a szakma és a közvélemény figyelmének felkeltése az alkalmazásfejlesztésben rejlő, hosszútávú lehetőségekre mind az üzleti, mind a közszférában.
A március 28-i konferencián a hallgatók a díjazott alkalmazásokat egy-egy negyedórás előadás keretében mutatták be, majd Dr. Pap László egyetemi tanár, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács Magyar Tudományos Akadémia által delegált tagja bejelentette: továbbra is várják a vállalkozó szellemű fiatalok mobilalkalmazás ötleteit, hiszen idén ősszel megrendezik a „Közigazgatási mobilalkalmazások versenyét”.
Az idei versenyen a legfiatalabbak bizonyultak a leginnovatívabbnak. Középiskolások fejlesztették ki a „Mutasd!” jelnyelvoktató okostelefon-alkalmazást, mely idén leginkább felkeltette az 1app zsűrijének figyelmét. Az applikáció egyik ötletgazdája – Horváth Roland, Tóth Fanni csapattársa – a verseny legfiatalabb, 14 éves nevezője volt. A „Mutasd!” alkalmazás segítségével jelentősen javulhat a siketnémák társadalmi integrációja, így a fejlesztési ötlet amellett, hogy az oktatás kategóriában első helyezést ért el, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.) különdíját is elnyerte.
A versenyen első helyezést ért el a játék kategóriában az „EnergyBricks” játék, az egyéb kategóriában pedig a „Mistory” városismereti alkalmazás. Előbbi egy nagyon átgondoltan kivitelezett, pályaszerkesztővel is ellátott szórakoztató logikai játék, utóbbi pedig a geocaching ötletének továbbgondolásából született alkalmazás, melynek segítségével interaktív városi túrákon lehet részt venni, narratív történettel és a városhoz kapcsolódó rejtvényekkel.
Az idei 1app versenyen a három kategória első három helyezettjét díjazták, így a záróeseményen több, mint 1,3 millió forint összértékben adtak át díjakat a NISZ Zrt., a MagiCom Kft., a MobilPort Kft. és az Innobile Kft. felajánlásából.
Az 1app rendezvénysorozat a március 28-i konferenciával nem ért véget. Együttműködésben a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanáccsal és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt-vel nyáron két hónapos mentorációs program indul. A programra várnak minden olyan hallgatót és tanulót, akinek a közigazgatáshoz kapcsolódó alkalmazásötlete van. A programra az érdeklődők már jelentkezhetnek a rendezvény honlapján elérhető űrlap segítségével.
@Buxoro: JAFE! (héber szó = szép, jó, így van). A beszéd nemcsak hanggal történik, hanem a KÖZVETLEN (vizsgáltható) kapcsolata az agynak is (egyelőre) pont a beszéd. Az agy ma kutatott területei ugyanis csak az izmok (a beszédizmok) hiperfínom mozgatására adnak parancsot. MÁST - ezügyben - egyelőre nem tudnak az agyról. Csak a legkülönbözőbb életfunkciók MOZGATÁSÁNAK képességéről tudunk.
Ha ezzel nem értesz egyet - majd szépen megcáfolsz.
Példa: amikor én, a két nagyobb gyereket hátrahagyva a legkiseb (9 évessel) kimenekültem a komm. paradicsomból, az nyilván nagy stressz volt a számomra. Mire az izraeli követséget megtaláltam (Athénben) minden általam ismert nyelven (magyar-angol-német-orosz / már héberül is tudtam valamennyit) képtelen voltam beszélni. Illetve valamennyire azért magyarul, de azon is csak dadogtam - a többi "nem jött ki". Nyilvánvaló, hogy (több napon át) masszív agyi gátlás alatt voltam. ÍRNI (és gondolkozni is) tudtam azonban pl. angolul és héberül. De még felolvasni sem voltam képes (adtak papírt, tollat), amit a követségen írtam, hogy mit is akarok? Hogy a gyerekkel együtt ki akarok vándorolni Izraelbe. A "beszédhibámmal" azonban nem törődtek: megadták a bevándorlási engedélyt.
Következtés: az írás-olvasás, gondolkodás - és a beszéd(-szervek mozgatása) - egészen különböző helyeken és módon történik az agyban.
@Szalakóta: "nem tanulható a természetes nyelvelsajátítás keretei között". Ez rendben is van, bár nem hiszem, hogy bárki kipróbálta volna. :) Ugyanakkor egy percig sem vitattam, hogy a jelnyelv nyelv. Sem azt, hogy kommunikációs mód. De a kommunikáció nem egyénértékű a beszéddel.
Nem fogadom el, hogy a jelelést beszédnek fogjuk fel. Ahogy semmilyen más kommunikációs módot - írást, feromonokat, mimikát, testbeszédet - nem tekintek beszédnek. A beszéd hanggal történik. A süketek számára a beszédet a jelelés helyettesíti, de attól még nem beszéd. És gyorsan leszögezem, hogy ez nem azt jelenti, hogy a jelelés valami alsóbbrendű dolog. Nem az. Egyenértékű a beszéddel abból a szempontból, hogy mindkettővel lehet kommunikálni, ahogy a macska és a kutya is egyenértékű abból a szempontból, hogy háziasított emlősállatok.
A néma pedig nem kommunikációképtelent, hanem beszédképtelent jelent.
Konvex és konkáv
www.encyclospace.org/Musikinformatik_1/Bilder/bild127.jpg
A rajz nem nyelvi; ha már nyelvi, az írás, ami nem tanulható a természetes nyelvelsajátítás keretei között. Természetes nyelvelsajátítás keretében a beszélt nyelv és a jelnyelv tanulható. A prelingvális siketeknek marad a jelnyelv; a beszélt nyelv és a beszéd iskolában tanult idegen nyelv.
Természetesen a hallók is megtanulhatják természetes úton a jelnyelvet, de nekik, vagyis nekünk mindig is a hangok, a hangzó nyelv az elsődleges, a fontosabb, a beszéd.
A jelnyelv és a jelbeszéd közötti különbség ugyanaz, mint az írás és a rajz között.
"A siketek beszédként értelmezik a jelelést is". Ez definíció, nem értelmezés kérdése. (És lám, a szóhasználat:régebben inkább jelbeszédnek hívták, egy ideje meg jelelést hallani mindenütt.) Ilyen erővel az írást, sőt rajzolást is értelmezhetnénk beszédként, mivel minden kritériumnak megfelel, aminek a beszéd, leszámítva a hangot.
Persze, nekik szívük joga olyan értelemben használni a közszájon forgó, "beszéd" és "néma" fogalmakat, ahogy akarják - de kikérem magamnak, hogy bárki az ő saját, speciális értelmezésüket várja el bárkitől, aki köznapi jelentésben merészeli használni őket. Méghozzá megkérdőjelezhetetlen igazságtudattal. "Kéretik nem használni, mert sértő." Mint az közismert.
@Buxoro: A siketnéma szónak nem az elejével, hanem a végével van baj. Viccen kívül.
A szokásos definíció:
Néma: tartósan beszédképtelen.
Prototípusa szerint hangtalan is, a siketek gyakran érvelnek ezzel.
A siketek beszédként értelmezik a jelelést is, ami a hallók szempontjából nem beszéd.
Ő lehetne siketnéma:
www.nyest.hu/hirek/amikor-a-torveny-szinte-tehetetlen
ám a siketek szerint még ő is képes lenne megtanulni jelelni. Maradhatna talán az, mint itt az egyik borzasztó háborús könyvajánló emberi roncsa, de őt már inkább haldoklónak tekintik. De semmiképpen sem egy olyan ember, aki aktívan részt vesz a siket közösség életében.
@Buxoro: A roma / cigány páros esetére nem vonatkozik a "néven nevezem sajnálatos állapotát" kitétel.
@Szalakóta: Ugye ez csak tréfa volt? Hogy a PC siketből képzett siketnéma sértő lenne...
Én már azt is nevetségesnek és indokolhatatlannak tartom, hogy a bevett süket szót sértőnek bélyegezték. Nekem a siket szó régies / népies / fajd. És nem megbélyegző szándékkal hívom a nem hallókat süketnek - miért bélyegeznék meg bárkit azzal, hogy nevén nevezem sajnálatos állapotát? Persze úriember vagyok, egy süket emberrel írásban társalogva a siketet használnám, ha szóba kerülne a dolog. Ugyanígy érzek pl. a Down-kór és Down-szindróma, vagy akár a cigány / roma páros esetében.
Kéretik mellőzni a siketnéma szót, mert sértő! Köszönöm.