Dzsingisz kán egyeduralma
Mongóliában lépten-nyomon Dzsingisz kánba botlani. Az állam és az üzleti világ is szívesen használja a nemzet atyjának nevét, közterek, intézmények és üzletek mellett számtalan termék is viseli. Vezethet-e vajon Dzsingisz népszerűsége túlzásokhoz?
A Mongóliába érkező turista a Dzsingisz kán repülőtéren leszállva, taxijával a városon áthaladva elhajt a főtéri nagy Dzsingisz kán szobor előtt, majd pár sarok múlva elfoglalhatja szobáját a Dzsingisz kán szállodában, ahol az út fáradalmait ellensúlyozandó felhörpinthet egy kupica Dzsingisz kán vodkát vagy egy korsó Dzsingisz kán sört, esetleg átugorhat a Dzsingisz Burgerbe harapni valamit, s természetesen mindezért a Dzsingisz kán képmását viselő bankjegyekkel fizet, amiket a Dzsingisz kán bank fiókjában váltott át.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Dzsingisz kán (mongolul Чингис хаан [csingisz hán]) neve és képe mindenhol felbukkan Mongóliában, akármerre is járunk. Az eddig említetteken túl van Dzsingisz kán cigaretta, Dzsingisz kán főiskola, Dzsingisz kán egyetem, Dzsingisz étterem, Dzsingisz Holding, Dzsingisz Travel, Dzsingisz Trans, Dzsingisz Security, Dzsingisz Trade, Dzsingisz kán Világakadémia, Dzsingisz kán együttes, s számtalan más üzlet, cég, intézmény és termék, aminek nevében előfordul Dzsingisz a legkülönfélébb mongol és angol szavakkal kombinálva. A sok „érdemtelennek” tartott elnevezés miatt már az is felmerült a törvényhozókban, hogy a nagykán nevét állami védjeggyé kellene nyilvánítani.
A Dzsingisz-kultusz ilyen formája Mongóliában a kilencvenes évek rendszerváltása után ívelt fel, és azóta is töretlen lendülettel tart. A nagy lelkesedés elsősorban annak köszönhető, hogy a szocialista időkben Dzsingisz jelentőségét a hivatalos történelemszemlélet igyekezett minél kevésbé hangsúlyozni. Személye nem illett sem a szocialista-kommunista eszmékhez, sem a baráti Szovjetunióval ápolt jó viszonyhoz. Nem volt kifejezetten tiltva az emlegetése, de nem is támogatták az ilyesmit.
Szühebátor (Сүхбаатар [szuhbátar]) a 20. század eleji mongol függetlenségi törekvések és harcok egyik fontos szereplője, akit a szocialista időkben a történeti kánon központi alakjává emelték. Róla nevezték el a főteret, ő szerepelt a bankjegyeken, egy megye, egy város és egy kerület is róla kapta a nevét. Noha Mongólia 1924-től szovjet befolyás alatt álló szocialista-kommunista országgá vált, a korábbi években a függetlenségért küzdő politikai szereplők (köztük Szühebátor) egyáltalán nem köthetők egyértelműen (vagy sehogy sem) ehhez az ideológiához.
A rendszerváltásig Szühebátor képe volt a mongol bankjegyeken, de a meglóduló infláció hatására kiadott nagyobb (100-as feletti) címletű bankjegyek mind Dzsingisz kán arcképét viselik. A kisebb címletek is forgalomban maradtak Szühebátorral, de mára nem sokat érnek.
(Forrás: Wikimedia Commons / Chinneeb / GNU-FDL 1.2)
A rendszerváltást követően meglévő elnevezéseket is lecseréltek Dzsingisz nevére. Dzsingisz kán sugárútra változtatták a korábbi Lenin sugárutat, s az ország nemzetközi repülőterét, mely eredetileg a rendszersemleges Буянт ухаа [bojint ohá] ’Erényes domb’ nevet viselte, 2005-ben szintén Dzsingisz kánra keresztelték át.
Dzsingisz mindenek felett
Dzsingisz kán egyértelműen a mongol államiság, a nemzeti büszkeség és összetartozás megtestesítője. Ő a legismertebb mongol a világon, a legnagyobb hódító, aki az emberiség történelmének legkiterjedtebb összefüggő birodalmát hozta létre.
(Forrás: Wikimedia Commons / Astrokey44 / GNU-FDL 1.2)
Mikor az ország parlamentjének épületét (amely eredetileg egy jellegtelen szocreál építmény) felújították, természetesen elhelyeztek elé egy jókora Dzsingisz kán szobrot. Az épület lépcsősorának tetején, trónszéken ülő alak inkább méltóságteljes és nyugodt, mint harcos vagy hősies, s egyaránt népszerű látványosság a külföldi turisták és a hazai közönség számára.
(Forrás: Wikimmedia Commons / Shoyuramen, ill. ismeretlen / CC BY-SA 3.0)
Természetesen nem ez az egyetlen köztéri Dzsingisz-ábrázolás Mongóliában, akad belőlük bőven, szobor, dombormű, festmény, sziklavéset vagy épp domboldalra rajzolt ábra is. Közülük a legmonumentálisabb az Ulánbátortól nem messze felépített 40 méter magas Dzsingisz-lovasszobor, amibe a látogatók be is mehetnek, s liften feljuthatnak a szoborba épített kilátóba.
(Forrás: Wikimedia Commons / Аркадий Зарубин / CC BY-SA 3.0)
Jóból is megárt a sok?
A 1990-es évek rendszerváltása után Szühebátor megmaradt központi jelentőségű, Mongólia függetlenségét jelképező történelmi hősnek, a szocialista ideológiai máz nélkül. Ennek ellenére rendszeresen előkerülnek olyan vélemények, miszerint személye az elmúlt rendszer jelképeként nem kívánatos, történelmi szerepe pedig torzított, átértékelésre szorul.
Röviden összefoglalva, Dzsingisz kán igencsak népszerű, bárminek az elnevezéséről is legyen szó. A jelenség legújabb fejleménye, hogy 2013 júliusában Ulánbátor főterét a fővárosi közgyűlés átnevezte Dzsingisz kán térre, lecserélve a korábbi Szühebátor tér nevet. A döntés értelmében a korábbi névadónak a tér közepén magasodó lovasszobra egyelőre a helyén marad.
(Forrás: Wikimedia Commons / Brücke-Osteuropa)
A döntés láthatóan nem közömbös az embereknek, s megosztja a mongol társadalmat. Jól nyomon lehet ezt követni az internetes hozzászólásokban, illetve a járókelőkkel készített interjúkban. Leszámítva az olyan véleményeket, miszerint a képviselők jobban tennék, ha az átnevezgetéseknél hasznosabb és értelmesebb kérdésekkel foglalkoznának, egyes hozzászólók a Dzsingisz név további mértéktelen terjedésére számítanak, Dzsingisz kán fogkrémet, Dzsingisz kán rúzst vagy akár Dzsingisz kán óvszert vizionálva. Sokan érzik már-már nevetségesnek az egész Dzsingisz-mániát.
A megszólalók közt – úgy tűnik – kisebbségben vannak a döntés támogatói, de így is jelentős a számuk. Érvelésül egyrészt Dzsingisz kán történelmi jelentőségét emelik ki, nemzetközi ismertségét, a mongolokkal és a mongol állammal való azonosítását, valamint elhangzanak a Szühebátorról, mint a szocialista rendszer képviselőjéről szóló kritikák.
(Forrás: Wikimedia Commons / Shoyuramen / CC BY-SA 3.0)
Gyakori érv az átnevezés ellen a hagyománytisztelet és a megszokás. A főtér évtizedek óta viseli Szühebátor nevét, nem csak a fővárosiak állandó találkozási pontja, hanem a vidékiek is megszokták, s a városba érkezve kötelező program számukra a Szühebátor téren való fényképezkedés. Elhangzott olyan javaslat is, hogy a Dzsingisz tér névnek keressenek inkább másik helyet, vagy épp ellenkezőleg, Szühebátor tér legyen inkább máshol.
Főként az idősebb nemzedék történelemhamisításnak véli Szühebátor eljelentéktelenítését, félnek, hogy ez eltüntet egy darabot a mongol történelemből. Egyes megszólalók azért is aggódnak a Dzsingisz-kultusz elharapózása miatt, mert úgy látják, hogy ez más híres mongol történelmi személyiségek kárára történik.
(Forrás: Wikimedia Commons / Methos31 / GNU-FDL 1.2)
Az utca embere mellett megszólaltatták a névváltoztatást megszavazó városi vezetőket is. Az ő érvelésük szerint a főváros főterét egyértelműen az állam megalapítójáról, Dzsingiszről kell elnevezni, s vissza kell állítani a történelmi igazságot, amit a szocialista időkben eltorzítottak. Az előzetes egyeztetések hiányára válaszul az hangzott el, hogy a törvény szerint a közgyűlésnek joga van saját hatáskörben dönteni erről, s hivatkoztak egy szakértőkből álló tanácsadó testülettel történt konzultációra is. Az utca emberétől hallható elégedetlenségekre reagálva elhangzott az is, mennyire sajnálatos, hogy a szocialista idők történelmi szemlélete még mindig elterjedt.
A helyzet valószínűleg még nem végleges, a vita jó ideig eltarthat. Az ellenzéki pártok máris bejelentették, hogy követelik a döntés visszavonását, és ennek elmaradása esetén további lépéseket is kilátásba helyeztek.
Egy újabb adalék a cikkhez:
politics.news.mn/content/162517.shtml
Hentij megye önkormányzati gyűlése 100%-os szavazataránnyal úgy döntött, hogy a megyeközpontot, Öndörhánt nevezzék át Dzsingiszre. A dolog még nem végleges, a végső döntés az országgyűlés jogköre.