Bűntény az angolórán
„Tell Joe to shut the door – Mondd meg Joe-nak, hogy csukja be az ajtót”– ez a mondat bizonyosan ismerősen cseng azoknak, akik az 1980-as években kezdtek angolul tanulni. Ők még emlékeznek rá, ki az a Gentleman Henry, miről híres Audry Stepburn, és arra is, milyen sokat kibír a kemény táblás, narancsvörös vászonkötésű angolkönyv. Czobor Zsuzsa és Horlai György örökzöld narancssárga nyelvkönyvét ismertetjük, melynek átdolgozott változata napjainkban is kapható.
Az 1970-es években sorra jelentek meg a Tanuljunk nyelveket! sorozatban különböző európai nyelvek nyelvkönyvei. Az angol nyelv 1976-ban került sorra. Czobor Zsuzsa és Horlai György Angol nyelvkönyv I. című könyve az English by Stealth ’Lopva angolul’ alcímmel jelent meg. Cikkünkben ezt, az 1976-tól 1991-ig 12 kiadást megért kötetet mutatjuk be, melynek első 11 kiadása narancsvörös vászonkötésben jelent meg. Ezen kívül ismertetjük az 1998 óta kapható, Lopva angolul című átdolgozott változatot is.
A gyanútlan nyelvtanuló már az első nyelvlecke végén egy krimi első filmkockáit látja a tankönyvben. A szerzők a 30 fejezetből és három összefoglaló leckéből álló tananyagot egyetlen történetre fűzik fel: egy család egy 30 epizódból álló folytatásos krimit néz a tévében. A fő cselekmény a kissé abszurd krimitörténet, melyben a lövések csak a 26. részben dördülnek el – ám akkor is csak a levegőbe lőnek. A szöveg alapvetően párbeszédes formában van, de gyakran a hosszabb, leíró részeket is egy-egy szereplő szájába adják a szerzők. Például a bandavezér aprólékosan kikérdezi a végrehajtott akcióról társait: remek alkalom az egyszerű múlt idő gyakorlására és a szóanyag ismétlésére.
A kerettörténet – melyben két kislány, valamint a morgós Mr Ramsay, a konyhában sürgölődő Mrs Ramsay és nagyfiuk, Albert beszélget a tévé előtt – csupán néhányszor jelenik meg. A tanulók a családdal együtt izgulhatják végig a krimiparódiát, melynek főhősei a gengszterek: a mindig udvarias, széles vállú Gentleman Henry, az örökké éhes Sandwich Fred, az aprócska Oliver és a tökkelütött, mindig fáradt Joe. Ők jutnak be fondorlattal a négyfős, vagyonos Lee család házába egy értékes Leonardo képet keresve.
A kerettörténetet a szerzők főként arra használják, hogy lezárjanak vele egy-egy tanulási egységet. Fő funkciója tehát a szóanyag és a nyelvtani szerkezetek átismétlése. Így például az első 11 epizód után az összefoglaló rész arról szól, hogy új családtag érkezik a képernyő elé. Neki a családtagok elmesélik az eddigi történetet – ezzel átismétlik a legfontosabb kifejezéseket, gyakorolják az egyszerű múlt időt és a szándékok leírására használható to be going to szerkezetet.
Ám a 8. fejezetben egy oldal erejéig ismét felbukkannak a tévét néző emberek. Itt ugyanis az éppen folyó cselekvések leírását tanítja a könyv, nagyon ötletes módon. A családanya kimegy a konyhában, és közben a kislánya folyamatosan tudósítja arról, hogy mi történik éppen a képernyőn. Így nagyon jól ábrázolja a könyv azt a helyzetet, amikor a magyar tanulók számára idegen igeidőt kell használni.
A krimitörténet elején azonban elég valószerűtlen a helyzet. Bár a szerzők ügyesen kihasználják a történet adta lehetőségeket, főleg a könyv elején elég valószerűtlen a helyzet. Bűnügyi történetek ritkán kezdődnek azzal, hogy minden szereplőt két-három mondattal bemutatnak. Ám el kell ismerni, valóban nehéz frappáns szöveget írni néhány szóból és a legegyszerűbb mondatszerkezettel. És ez a furcsaság fel sem tűnik a könyv használójának, hisz épp ekkor kezd ismerkedni a nyelvvel.
A későbbi leckékben egyre valószerűbbek a helyzetek. Például a kicsit nehéz felfogású Joe sokszor visszakérdez, így valós helyzetet teremt a kifejezések ismétlésére és a betűzés megtanítására:
| HENRY | Come here, please. | Gyere ide légy szíves. |
| JOE | What? | Mi? |
| HENRY | Say „pardon”, not „what”. | Azt mondd, hogy „tessék?”, ne azt, hogy „mi”?. |
| JOE | Pardon? | Tessék? |
| HENRY | Come here. | Gyere ide. |
| JOE | Pardon? | Tessék? |
| HENRY | Come here. C-o-m-e h-e-r-e. Come here. | Gyere ide. Gy-e-r-e i-d-e. Gyere ide. |
| JOE | O.K. | Rendben. |
Hősök és lúzerek London utcáin
A könyv alakjai karakteresek, ezért szerethetők. Míg a mai tankönyvek szereplői inkább az átlagemberek közül kerülnek ki, és több kultúrából érkeznek, addig a Czobor–Horlai könyv szereplői közel sem átlagos figurák, és mind britek. Gentleman Henry mindig kifogástalanul öltözik, választékosan beszél, és megőrzi hidegvérét. Fred viszont olyan mint egy kiskutya – ha ételt lát, mindent feledve enni kezd. Joe pedig mindig rosszkedvű, mindig rosszul jár, és semmit sem ért.
Az, hogy ennyire szélsőséges alakok játsszák a szerepeket, nagy előnye a történetnek. Előre sejthető, hogy a banditák mindent elpuskáznak, mint ahogy az is, hogy a csinos Gwen kisasszony – akit a Lee család tizenéves fia üldöz szerelmével – fel fogja használni az érvényesüléshez a bájait is.
A történet főként Londonban játszódik, így valamennyi ismeretet az ottani látnivalókról és szokásokról is nyújt. Ám ez messze elmarad attól az információmennyiségtől, ami egy napjainkban készült tankönyvben található ebben a témában. Hisz az új könyvekben valós helyszínekről készült fotók, a célországból származó buszjegyek, prospektusok, hirdetések, újságcikkek adják a tananyag jelentős részét. Így az angolszász kultúráról, szokásokról, viselkedési mintákról óhatatlanul többet tanulhatunk egy mai tankönyvből.
Képek és tanulás
A rajzok, fényképek napjainkban igen fontos szerepet kapnak a nyelvtanításban és -tanulásban. A mai színes, számtalan fényképet tartalmazó nyelvkönyvekhez képest a Czobor–Horlai könyv kevés illusztrációt tartalmaz. A régi változatban Tóth Gyula jellegzetes, karikatúrának is beillő fekete-fehér rajzait az órák unalmasabb pillanataiban remekül ki lehetett színezni vagy átalakítani. Az ábrák főként a krimi fontos pillanatait örökítik meg – lekerekített sarkú képernyőbe foglalva. Néha azonban a leckéket követő gyakorlatokhoz is tartoznak rajzok, amikor az ábrán szereplő információt kell felhasználni a gyakorlat megoldásához.
(Forrás: a szerző családi öröksége)
Az új változat szintén fekete-fehér rajzait – részben Tóth Gyula illusztrációra támaszkodva – Farkas Zsuzsa készítette. Az új könyvekben sokkal több az ábra egy-egy történethez, de a képek az eredetihez képest sokat veszítettek bájukból. Például míg az eredeti Joe tényleg úgy néz ki, mint egy rakás szerencsétlenség, addig az új változat figurája csak egy átlagos köpcös figura.
Bár a könyv szerzői arra biztatják a tanulókat, hogy a hanganyag meghallgatása során takarják le a szöveget és csak az ábrákat figyeljék, ezt a tördelés miatt elég nehéz megtenni. A képek ugyanis sokszor a szöveg közepén kapnak helyet, mindkét változatban.
Kinek készült a könyv?
A mű szerzői az 1967-ben megalakult Idegennyelvi Továbbképző Központ (ITK) – azaz a legendás és rettegett „Rigó utca” – tanáraiként és vizsgáztatóiként elsősorban a hagyományos, elsősorban fordításra alapuló nyelvvizsgára való felkészítést tartották szem előtt a könyv szövegének és gyakorlatainak megtervezésénél.
szerzők: Czobor Zsuzsa, Horlai György
cím: Angol nyelvkönyv I.
anyanyelvi lektor: Sz. Penelope Saunders
illusztrálta: Tóth Gyula
kiadó: Tankönyvkiadó, Budapest
első kiadás: 1976, ára 55,- Ft – 1 kötetben
terjedelem: 639 oldal (40 A/5 ív)
magasság: 21 cm
ábrák: 312
hanganyag: 6 db kazetta vagy hanglemez, közös tokban 1981, Hungaroton
szerzők: Czobor Zsuzsa, Horlai György
cím: Lopva angolul. Angol nyelvkönyv 1–3.; Nyelvtani összefoglaló.
anyanyelvi lektor: Sz. Penelope Saunders
illusztrálta: Farkas Zsuzsa
kiadó: Corvina, Budapest
első kiadás: 1998, 1999 – 4 kötetben
terjedelem: 220+220+228+111 oldal
magasság: 24 cm
hanganyag: CD-ROM: 1997 (Profi–Média) – 3 db
Az 1976 és 1991 között többször kiadott régi, vastag kötetet 1998 óta három tankönyvből és egy nyelvtani összefoglalóból álló sorozatként adják ki. Az új változatban a tankönyv szövege változatlan, ám a gyakorlatok közül sok, mechanikus ismétlést tartalmazó feladatot kihagytak. Míg régen a hanganyagot hanglemezen vagy kazettán lehetett megkapni, most már CD-ROM-on forgalmazzák a tankönyv szövege mellett feladatsort is tartalmazó anyagot.
Az előszóban a szerzők a művet kezdő felnőtt nyelvtanulóknak ajánlják, akár tanfolyami, akár egyéni felhasználásra. Ennek ellenére a vaskos, narancsvörös könyvet gyermek- és ifjúsági tanfolyamokon is sikeresen használták az 1980-as években.
A tanfolyamokon és iskolákban napjainkban általánosan használt, elsősorban brit kiadású nyelvkönyvekkel szemben ez a könyv magyar felhasználóknak íródott. Nem csak az előszó, hanem a gyakorlatok leírása is magyarul van. Az új változat elején részletes útmutatót találunk arról, hogy egyéni tanulás esetén milyen módszereket alkalmazzunk. A könyvekben angol–magyar szószedetet találunk, és a nyelvtani összefoglaló is magyar nyelven van. Az egyéni tanulóknak nagy segítség, hogy a sok minden magyarul is hozzáférhető a könyvben. Az új változat köteteinek végén a feladatok megoldókulcsa is megtalálható.
Mivel napjainkban – csakúgy, mint a könyv régi változatának fénykorában – a nyelvtanulók zöme nyelvvizsgát szeretne tenni, meg kell vizsgálnunk, mennyiben készít fel ez a könyv erre a megmérettetésre. Ma már sokféle nyelvvizsgát tehetünk – vannak, amelyeken csak a célnyelven kell feladatokat megoldani (egynyelvű vizsga), más típusú vizsgáknál a szövegértési és fordítási feladatoknál az anyanyelv is szerephez jut (kétnyelvű vizsga).
A Czobor–Horlai könyv gyakorlatai között többször találunk fordítási feladatokat és nyelvtani teszteket is. Ez jó azoknak, akik kétnyelvű nyelvvizsgára készülnek, illetve olyanra, melyben hangsúlyos szerep jut a nyelvtani pontosságnak. Ilyen nyelvvizsga például az ITK által szervezett Origó vagy a Műegyetemen lerakható BME-vizsga. Azoknak is hasznos gyakorlatok ezek, akik azért tanulják a nyelvet, mert fordítási feladatokra akarják felhasználni később. Ám a fordítandó párbeszédek sokszor erősen tankönyvízűek, túlságosan kerek mondatokat tartalmaznak:
– Ez egy nagyon jó barátom. Biztos vagyok benne, hogy ad neked szállást.
– Nagyon szépen köszönöm. Igazán nagyon kedves tőled.
Azok a tanulók élvezni fogják a könyvet, akik szeretik a rejtett nyelvi poénokat – például híres filmsztárként Audry Stepburn villan fel egy pillanatra. Ám akiknek naprakész szókincsre és elsősorban beszélt nyelvi feladatokra van szüksége, azoknak más, modernebb tankönyv alkalmas. Itt hiába keresik a „kártyával fizetni” vagy „feltölteni a mobilom” kifejezéseket, és a titkárnő is írógépen írja a leveleket.
Könyvekről olvasna?
A Czobor–Horlai tankönyv gyakorló feladatait következő cikkünkben elemezzük. Van-e különbség a régi változat Grammar exercises (nyelvtani feladatok) és Comprehension exercises (szövegértési feladatok) című részei között? Mennyire változatosak a gyakorlatok? Mit lehet belőlük megtanulni és mit nem? Többek közt ezekre a kérdésekre keressük majd a választ.