0:05
Főoldal | Rénhírek
Botrányos tankönyvek!

„Az idézetek magukért beszélnek!”

Tök nagy hype-ja van ezeknek a tankönyves posztoknak a Facebookon. Nem akartuk kihagyni a milliós kattintások lehetőségét! A mi könyveinkben állandóan gennyedző, bűzölgő sipolyról is írtak...

Molnár Cecília Sarolta | 2014. szeptember 6.

Ilyen sem volt még: a fél ország (jó, az egyharmad) a tankönyveket bújja ezekben a napokban. Persze nem a diákok készülnek szorgalmasan az óráikra, hanem a szülők és az újságírók nyúlják le a diákok könyveit, hogy azokból kínos példákat idézgessenek, majd azokon hergeljék magukat a Facebookon. És igazából lassan mindegy, hogy általában, a kiragadott részeken kívül, a tankönyv minősége milyen. (Az eddig se érdekelt komolyan sok embert...) Az is mindegy, hogy az államilag készíttetett kísérleti könyvekről van-e szó, vagy már régen forgalomban lévő tankönyvsorozatok új kiadású köteteiről. A lényeg, hogy mindaz, ami az idei tankönyvekben van: példátlan, botrányos, szörnyű és igénytelen! (Ugye megjegyezte mindenki? – Hétfőn kikérdezem!)

Aztán jön a köznevelésért felelős államtitkár, aki az MTI által közölt nyilatkozata szerint a tankönyvekből kiragadott részleteken való őrjöngést politikai hecckampánynak nevezi. (Mégis minek nevezze: tudományos elemzésnek vagy korrekt kritikának?) Ez pedig újabb felháborodási hullámot indít el... Közben terjednek a tankönyvekből kifényképezett idézetek – és a feliratok szerint már tök mindegy, hogy valójában miből is származik az idézet (pl. katolikus hittankönyvből vagy állami erkölcstankönyvből). „Az idézetek magukért beszélnek” – persze, persze, de ez nem helyettesíti a korrekt szakmai kritikát. Ilyet viszont még nem olvastunk.

Az egész tankönyvmizériának pedig van egy „bezzeg régen minden jobb volt” hangulata. Ezen fölbuzdulva gondoltuk, fölidézzük, miből tanultunk mi, anno. Mert jó néhány éve mi is átvehettük szeptember elején a tankönyveinket. Nem voltak olyan szép színesek még, de már bőven a rendszerváltás után jártunk. A tanáraink nem két sorozat közül kellett, hogy válasszanak, hanem volt jó néhány tankönyvsorozat a piacon. (Mégis mindenki ugyanabból tanult: a régiből, a bevettből, abból, amelynek volt teljes sorozata, abból, amiből a felvételire föl lehetett készülni...) Új, modern tankönyvekből tanulhattunk, ja... (És ennek – ha így szerénytelenség nélkül magunkra tekintünk – meg is lett az eredménye!)

Nocsak, csak nem rovásírásos ábécét kellett tanulnunk?

Honnan is fényképzetem ezt ki? Áh, mindegy, cikkbe jó lesz.
Honnan is fényképzetem ezt ki? Áh, mindegy, cikkbe jó lesz.
(Forrás: nyest.hu)

Nem biztos, hogy ez volt az egyetlen részlet, amit nem teljesen értettünk irodalomból...

Fogalmam sincs, honnan van ez, de botrányos marhaság!
Fogalmam sincs, honnan van ez, de botrányos marhaság!
(Forrás: nyest..hu)

Upszika, itt valami benne maradt az „új könyvben”...

Na, ez az, ami nem semmi!
Na, ez az, ami nem semmi!
(Forrás: nyest.hu)

Végül itt van, amin teljesen ki lehet akadni!

Pontos forrás? Minek? Eddig se adtam meg
Pontos forrás? Minek? Eddig se adtam meg
(Forrás: nyest.hu)

Az idézetek önmagukért beszélnek.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (9):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
5 éve 2014. szeptember 6. 11:33
1 El Vaquero

Látom, a közoktatás még mindig értelmes dolgokat tanít a tanulóknak, felkészíti őket az életre használható és értékes tudással. Orbánék reformja igen sokat javított ezek szerint a helyzeten.

5 éve 2014. szeptember 6. 12:31
2 Szalakóta

A klasszikus: Ne legyél kétszer négyes tanár, aki mindig a könyv két fedőlapja és az osztályterem négy fala között marad.

Nekem is megakadt a szemem, amikor a könyv minden nyelvi megnyilvánulásra a beszéd szót használta. Gondoltam, ez itt a terminológia, és nyilván beleérti az írást is a beszédbe. Az csak később jutott eszembe, hogy jelnyelvek is léteznek, és a jelelés is nyelvi kommunikáció, bár azt kisebb hiba beszédnek nevezni.

A rovásírást legtöbbször csak megmutatják, hogy így néz ki, aztán akit érdekel, megtanulja.

Egyszer olvastam egy kritikát a matematika tankönyvek szóhasználatáról. Ezt a tudományt sem könnyítik meg. Példa: Az f függvényt így ábrázoljuk. Kritika: és a g függvényt hogy? Az előzőekből kimaradt egy fél, vagy egy egész mondat, vagy akár másfél: Legyen f függvény! Ekkor... Ha f egy függvény, akkor... Úgyhogy vigyázok, hogyan írok a Wikipédiába.

5 éve 2014. szeptember 6. 15:48
3 Szamurai

No, ez aztán szép helyzet. Valaki bemásolt valahonnan egy táblázatot azzal a fölirattal, hogy "a magyar rovásírás ábécéje"! Ez, úgy ahogy van, szemenszedett hazugság, kultúra és történelem hamisítás. Néhány tény, hogy mire alapozom: ha rovok, nem írok. Két tagból álló jel nincs a rovás készletében, minden jel egytagú. Rovásban, a magánhangzók jelei, nem azonosak mág az "a" és az "á" esetében is. A "gy" pedig, a kettőskereszt megfelelője, ferdített keresztjellel. Tehát, amit a cikk szerzője itt közöl, igénytelen, silány munka, mely csak az indulatokat korbácsolja, avagy, olvasói egy legyintéssel intézik el, miszerint, bolond lyukból, bolond szél fú! Ugyanis, világosan kitűnik, hogy egy kevert jelrendszer állít be, rovás jelkészletként, pedig, ez nem más, mint kazár jelrendszer, keverve rovással! Ma már, elfogadott szabványjelek állnak rendelkezésre, ha valaki, a világhálón is róni akar, nem pedig, a tőlünk idegen, reánk kényszerített latin készletett akarja használni.

5 éve 2014. szeptember 6. 18:35
4 Rovás Infó

A Nyest hozzáállása a rováshoz külön fejezetet képez, de a Szamurai kommentelő ismeretein is van mit kalapálni. A lefikázott rovás abc nem más, mint a legnevezetesebb rovásemlékünk, a Nikolsburgi ábécé. Ezt próbálta visszaadni a készítője, kicsit átszerkesztve. A benne szereplő q jellel az aK jelet szokás jelölni.

rovas.info/index.php/hu/tudomany/2176-latin-q-ra-rovas-k

A kettőskereszt alakú GY jel bizony = alakjában is ismert. A szabványosításról jobb nem beszélni, mert az ún. elfogadott jelkészlettel rovásemlékeink többsége NEM írható le betűhíven.

rovas.info/index.php/hu/gyik/1296-mi-a-k...ytervezetek-koezoett

5 éve 2014. szeptember 6. 18:41
5 lleho

Valaki elmagyarázná, hogy miért "botrányos" az Arany Jánosról írt rész?

5 éve 2014. szeptember 6. 22:25
6 Erdeklodo4102

Nagyon boldogok lennénk, ha az ~új tankönyvekben csak ekkora hibák lennének.

5 éve 2014. szeptember 6. 22:28
7 500bizony

Azt hiszem, a szerző nem fogja, nem akarja (?) fogni a "hype" lényegét: azért botrányos, mert nincs választási szabadság. (Legfeljebb az egyházi iskolák számára.) Kétségtelen, a Mohácsy megjelenése idején sem volt, tehát mondjuk azt hozni fel érvként...

Hogy egyértelmű legyek: ha van piac, van választási szabadság, a szar könyveket nem kötelező megvenni, lehet bemenni reklamálni a tanárhoz, fenntartóhoz stb. Ha nincs piac, kötelező megvenni, és reklamálni persze lehet, csak épp "politikai hecckampánynak" fogják minősíteni. (Zárójelben: politikai hecckampány és tudományos elemzés között nincs más lehetőség?)

Arról már nem is beszélve, hogy az egyik osztályban egy X típusú tankönyv a jó, egy másikban Z típusú.

És több efféle.

5 éve 2014. szeptember 10. 14:51
8 siposdr

Azt tényleg nem gondoltam volna, h Acélos Szoszo még napjaink nyelvtankönyére is hatással lesz...

5 éve 2014. szeptember 19. 20:54
9 Rovás Infó

Szinte már megszoktuk a Nyest szerkesztői részéről a rovástól való irtózást, ami lassan, de biztosan a Népszava, Népszabadság vagy a HVG szintjére süllyeszti a portált. A "szaklapban" minap megjelent, gimis ekéző-blog színvonalára sikeredett, ideológia pamflet szerzőjének teljes tájékozatlansága láttán igy aztán már meg sem lepődhetünk.

rovas.info/index.php/hu/oktatas/2189-botranyos-tankoenyvek