Bírák az osztályteremben
Mindaddig, amíg nem sértjük mások jogos érdekeit, addig azt kezdünk az életünkkel, amit akarunk, ez az emberi szabadság, önállóság.
Tenni kell azért, hogy a fiatalok, a „jövő generációi” megismerjék azokat a jogvédő intézményeket, amelyek az ő elemi érdekeiket is védik a társadalomban – hangoztatta a Kúria elnöke, amikor egy rendhagyó iskolai óra keretében előadást tartott hétfőn a budapesti Lauder gimnáziumban.
Darák Péter a Nyitott Bíróság elnevezésű program első állomásán a diákok előtt arról beszélt, hogy a szabadságnak vannak határai, ez pedig mások jogainak a sérelme. Úgy fogalmazott, mindaddig, amíg nem sértjük mások jogos érdekeit, addig azt kezdünk az életünkkel, amit akarunk, ez az emberi szabadság, önállóság. Hozzátette: ez a szabadság a 18 év alatti diákokat persze korlátozottabb formában illeti meg. Arról is beszélt, világosan különbséget kell tenni a vélemények és a tények között; ez utóbbival nagyon óvatosan kell bánni, mert azokról könnyen kiderülhet, hogy hamisak. Elmondta, a vélemény az emberi szabadság körébe tartozik, „az szívünk joga”, ha azt nem lekicsinylő vagy megalázó módon fogalmazzák meg.
Az Országos Bírósági Hivatal által szervezett iskolai órán a diákok eljátszották egy konkrét büntetőper tárgyalását; a tanulók talárba öltözött ügyészként, valamint védőként, tanúként és vádlottként beszélhettek, érvelhettek a bírói pulpitusként szolgáló tanári pad előtt.
A Kúria elnöke az óra után újságírói kérdésekre arról beszélt, fontos, hogy a diákok megismerjék azokat az intézményeket, amelyek a társadalom békéjét, és adott esetben az ő érdekeiket is védik. Hozzátette: jobbnak tartja, ha a bírók jönnek el egy iskolába megmutatni, milyen egy tárgyalás, mintha ilyen ismeretek hiányában egy diák kényszerül arra, hogy a tárgyalóteremben megjelenjen.
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) az átlátható, nyitott bíróság jegyében indított előadássorozatot a középiskolákban, ennek volt első állomása Darák Péter előadása.
A diákok a program keretében tájékoztatást kapnak a hatalmi ágak megosztásáról, a bíróságok igazgatásáról, a bírói függetlenségről és mentelmi jogról, a bíróvá válásról, a bírósági szervezeti rendszerről, a tanácsok összetételéről, a büntető, polgári, közigazgatási, munkaügyi bírósági eljárásokról továbbá alapvető eljárási jogaikról és kötelezettségeikről.