Az igazi csíki szarkeverés?
Érvényesült-e a nemzeti érdek? A választ akkor adhatjuk meg, ha tudjuk, mi is az. Nem azt kell figyelni, ki mit nyilatkozik, hanem azt, hogy mi történik.
Alig több mint két éve adtunk hírt először (igaz, utoljára) az Igazi Csíki Sör és a Heineken jogvitájáról az MTI híre alapján. Bár nem tudtuk, pontosan mi áll a hír hátterében, bizonyára arra tippeltünk volna, hogy a Heineken nyelvpolitikáját kritizáló hekkről van szó – nem véletlenül szerepelnek nyelvpolitikai cikkek a kapcsolódó tartalmak között.
Mert hát micsoda dolog az, hogy egy nemzetközi sörgyártó nem csupán magyar nyelvterületen gyárt sört, de a sört még magyar nyelvterületről is nevezi el, de a csomagolást magyar felirattal már nem látja el? Hihetőnek tűnt, hogy olyan akcióról van szó, mely valójában a magyar fogyasztók nyelvi jogaiért indult. Azóta persze sajnos nyilvánvalóvá vált, hogy nem erről van szó. Persze ha valóban lenne nemzeti érdek, akkor az épp az lenne, hogy Romániában legalább a kifejezetten a magyarsághoz, a magyar nyelvterülethez kötődő termékekre magyar feliratot tenni.
(Forrás: itthon.ma)
A legújabb hírek szerint a Heineken és az Igazi Csíki Sör gyártója megállapodtak és kibékültek. Az sajnos még nem derült ki, pontosan mit tartalmaz a megállapodás, de nagyjából úgyis kitalálhatjuk annak alapján, ahogyan két cég a jövőben viselkedik. Amennyiben a Heineken Székelyföldön gyártott sörein megjelenik a magyar felirat, örülhetünk: sikerült érvényesíteni a nemzeti érdeket. Amennyiben azonban azt látjuk, hogy a két cég csupán felosztotta egymás közt a piacot, akkor elkönyvelhetjük, hogy valakik megint alantas ösztönökre, elsősorban az idegengyűlöletre építve kovácsoltak maguknak tőkét – gazdaságit és politikait egyaránt. Utóbbi esetben persze szégyellnünk kell magunkat, hogy mindehhez asszisztáltunk.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (59):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
Bennem leginkább szánalmat kelt, amikor valaki hangosan ordibálni kezd, hogy "emberek, ne higyjetek nekik, igenis a miénk az igazi - mostantól!"
@Irgun Baklav: Van egy olyan érzésem hogy a termék kap majd egy új nevet, mondjuk "Kockapingvin" hogy biztosan ne lehessen semmivel összetéveszteni. És amikor utána is úgy kérik a pultnál hogy "Adj egy igazi csíki sört." akkor a vevők kiszolgálásának alapelve miatt működni fog a dolog. :)
@Untermensch4: Ha valaki „csak egy sört” kér, akkor a csaposra bízza, hogy milyet kap, ez tiszta sor.
A probléma a Heineken jogászai szemszögéből nyilván valahol ott lehet, ha mondjuk egy magyar turista 2010-ben ivott az akkor csíki sörnek becézett Ciuc Premiuból, a pontos román névre nem emlékszik (mert honnan is?), és 2017-ben a legközelebbi erdélyi túrája alkalmával is csíki sört kér. Csak mostmár Igazi Csíkit kap. Azaz, amikor valaki „az ő terméküket szeretné”, de nem azt kapja (mert eltéveszti). Ez a turista persze a székelyudvarhelyi közértben is eljátszhatná ezt, hogy „Jé, az a finom csíki sör már van magyar felirattal is? Akkor azt kérem! (Mutat rá az Igazi Csíki Sörre.)
Persze nem akarom elbagatellizálni azt a kérdést, nyilván nem lehet a legtudatlanabb vásárlókra alapozni annak a kérdésnek az eldöntését, hogy pontosan akkor mikorig csak hasonló a márkanév, és mikortól számít bitorlásnak. Ez az eset annyira nem lehetett egyértelmű, ha a bíróságok a végén nem ugyanúgy ítéltek.
Ráadásul most, hogy a sajtót már Budapesttől Debrecenen és Csíkzeredán át Bukarestig mindenhol megjárta az ügy, már garantáltan senki nem keverné össze az Adevărata Bere Ciucot a Csíki Prémiummal.
@Irgun Baklav: "„Amikor igazi csíki akármiről beszélünk az mennyire hadonlít a ciuc premiumra?”
Nem nagyon. De, mint már írtam, ha valaki egy szórakozó-
vagy vendéglátóhelyen sört kér, akkor nem biztos, hogy ennyire specifikálni fogja az igényeit."
Ez nekem azért furcsa mert így nem a név hasonlósága miatt "hasonlít" hanem mert hasonlóan kérik a nyelvhasználók. A végső megoldandó probléma így az lesz hogy ha vki csak odalép a pulthoz hogy "Adj egy sört." akkor bármelyik sör bármelyikkel "összekeverhető"... és akkor még az olyan humoros félreértési lehetőségekről nem is beszéltünk hogy mi van ha vki csak annyira specifikál hogy "Adj egy világost.", a vicces kedvű felvidéki csapos meg lekever neki egyet... :)
@menasagh: Írásban, hangzásban nem egyezett, jelentésben meg – két bírósági ítélet szerint nem keverhető össze, egy szerint igen.
A pálinka szó esetében az a pikáns, hogy ilyen néven (a védett földrajzi eredetre vonatkozó szabályozás értelmében eur-lex.europa.eu/legal-content/en/TXT/?...:02008R0110-20160222 ) elvileg csak Magyarország és Ausztria termelői hozhatnának kereskedelmi forgalomba italt, Románia pedig csak Pălincă (meg Țuică vagy Horincă) néven, más kérdés, hogy a kormány számára politikailag nem lenne eladható, ha mondjuk a székely pálinkatermelők ellen kezdenének jogi eljárásokat, őket a pălincă név használatára kényszerítve.
„ebből arra is lehet következtetni hogy nem volt igaza”
Lehet, de ez butaság lenne. Tele volt a sajtó azzal, hogy a magyar kormányzati szereplők a Heineken és termékeinek bojkottjára hívtak fel, illetve számára hátrányos jogi szabályozást helyeztek kilátásba (ami azzal járt volna, hogy Magyarországon a hagyományos logójukat nem használhatják). Ezek után a hollandiai központban osztottak-szoroztak, és kijött, hogy a magyar eladásokon több profitot buknának, mint amit Romániában az Igaz Csíki megszűnésével nyernének, ezért meg kellett egyezniük. Ennyi.
Szép Húsvétot neked (és a többi nyest-olvasónak) is!
Az általános szabály az, hogy a név ne egyezzen itt nem egyezett sem írásban sem hangzásban sem jelentésben a többi politika.
A sörkérés meg olyan mint a pálinkakérés..ott is minden vegyitett szeszesitalt pálinkának mondanak...ez sem mérvadó
A vége meg az, hogy a hejnekem visszakozott tehát nyomás ide vagy oda feladta..és ha már fejtegetünk ebből arra is lehet következtetni hogy nem volt igaza.
Kelleme Húsvéti Ünnepeket !
@Irgun Baklav: *névjegyként = védjegyként.
@menasagh: „A sör ami románul bere szerinted ki adta a nevet és azután hányan bitorolták?”
Az általános árufajta-nevekre speciális szabályok vonatkoznak.
A főszabály az, hogy ezeket nem nagyon lehet levédeni márkanévként, különösen, ha régóta széles körben ismert, használt nevekről van szó. Ez vonatkozik mind a „sör” kifejezésre mind annak bármilyen más nyelvű változatára. Ugyanígy a „tea” szót is hiába próbálnád névjegyként bejegyeztetni.
„Amikor igazi csíki akármiről beszélünk az mennyire hadonlít a ciuc premiumra?”
Nem nagyon. De, mint már írtam, ha valaki egy szórakozó-
vagy vendéglátóhelyen sört kér, akkor nem biztos, hogy ennyire specifikálni fogja az igényeit.
Lehet, hogy marad a „csíki sör” (románul „bere ciuc” változatnál; amúgy a facebookon simán lefordítják így az Igazi Csíki nevét is, egy kétnyelvű közösség, mint a romániai magyarság, simán váltogatja a nyelvet és a neveket is oda-vissza ha akarja: m.facebook.com/ciucbere/ )
„És végül ha egy helybélit a saját állama le akar tiltani egy külföldi multi javára az mennyire illik bele a demokráciába ?”
A demokrácia és – főleg – a jogállam szempontjából nem azt kell nézni, hogy melyik a „helybéli”, hanem azt, hogy melyik tanúsít jogsértő (vagy jogkövető) magatartást. A termék minősége, a kemikáliák aránya vagy jelenléte a védjegyhasználati jogosultság kérdése szempontjából teljesen irreleváns.
@Irgun Baklav: Jó akkor vegyük a védjegyet.
A sör ami románul bere szerinted ki adta a nevet és azután hányan bitorolták?
A sör szó mennyire hasonlít a bere szóra ?
Amikor igazi csíki akármiről beszélünk az mennyire hadonlít a ciuc premiumra ?
Meghatározó értelmekről pedig fölösleges vitázni mert az itt nem volt.
Ha igaziról beszélünk melyik az igazibb az-e amelyik természetes anyagokból van gyártva vagy az amelyik különféle kemikálékból ?
És végül ha egy helybélit a saját állama le akar tiltani egy külföldi multi javára az mennyire illik bele a demokráciába ?
A piaci hírnév pedig szerintem épp azzal csorbul ha egy nagykutya nem tud egy kisebbel szemben másképp versenyt nyerni csak ha letiltatja.
@menasagh: „még a gépsorokat is le akarták záratni nemhogy termelni engedték volna”
Az ehhez hasonló névjegybitorlási (hamisítási) pereknél a bírósági végrehajtásnak két célja lehet:
1. Prevenció: Megakadályozni, hogy a cég a jogsértő, károkozó tevékenységet folytatni tudja. Ez a tevékenység viszont nem a sörtermelés és -eladás úgy általában, hanem a fogyasztók megtévesztésére alkalmas (a jogosult védjegyéhez, termékcsomagolásához stb. hasonló) árumegjelöléssel, csomagolással rendelkező áru termelése és eladása. Ha pl. a Lixidet engedik a már palackozott Igazi Csíki Sört eladni, akkor a felperes további károkat szenvedhetett volna el, ennek megakadályozása végett rendelte el a bíróság a készletek megsemmisítését. (És nyilván hasonló célokat szolgálhat a termelőgépek, berendezések zár alá vétele is.)
2. Reparáció: A károsult kárának (és a perköltségeinek) megtérítése, ha szükséges, adott esetben akár a Lixidtől lefoglalt eszközök, berendezések kényszerértékesítése révén.
„Az egész lényege az piac volt”
Persze, az összes védjegybitorás, hamisítási per a közgazdasági tartalom szerint a piac védelmére irányul. Az uniós és román (vagy akár a magyar) jogszabályok a piaci versenyt alapvetően (a fogyasztók és a piac szempontjából is) kívánatosnak minősítik, de a tisztességtelen piaci versenyt, amely a fogyasztól megtévesztésén, a versenytársak jól felépített márkaneveinek, piaci hírnevének jogosulatlan kihasználásán alapul, az unióban mindenhol tiltják. Erről szól a kapitalizmus.
@Irgun Baklav: Miért ne lehetnének ha akkor is ittak sört ?
...még a gépsorokat is le akarták záratni nemhogy termelni engedték volna. Az egész lényege az piac volt és az a tény, hogy egyedüli sörtermelőnek képzelték magukat a hejnekemék.
...amúgy ez egy ékes példája a zuniós gondolkodásnak
@menasagh: Persze, nyugodtan létezhetnek régi receptek, amelyeket ma is ismernek, a kérdés itt csak az volt, hogy lehetnek-e ezek 500 évesek.
@menasagh: Amennyire én látom, a pernek nem volt, nem is lehetett târgya az, hogy a Heineken söre jobb-e, mint a Lixidé; ez a névhasználati jog szempontjábol teljesen lényegtelen. Lixidéket nem a termeléstől,
a „foglalkozásuktól”, hanem a – megtévesztőnek ítélt – Igazi Csíki márkanév használatától tiltották volna el, más néven továbbra is gyárthattak volna sört: 24.hu/fn/gazdasag/2017/02/07/nem-fogod-e...i-csiki-sor-uj-neve/
Amúgy aki nem hiszi meg kell kóstolni egy szeredai hejnekem sört és egy simoni sört, majd arról alkotni véleményt.
@Fejes László (nyest.hu):
" A Heineken Romania NV a 2015. évi gazdasági adatai alapján 1102
főt foglalkoztatott összesen az üzemeiben, amelyek együttesen több mint
271 millió euro forgalmat bonyolítottak. A nettó nyereség 2012 óta jelentősen
csökkent, az akkori 41 millió euró feletti összeg 2015-re közel 25
millió euróra apadt le (Risco Business Intelligence, 2016).
A tulajdonosváltást a helyiek úgy élték meg, hogy ennek következté-
ben a felhasznált alapanyagok minősége jelentősen leromlott, aminek kö-
vetkeztében a termék már nem hordozta magán többé a csíki sör minőségi
paramétereit (Magyar Fórum, 2016). A minőségben bekövetkezett negatív
irányú változás hatására a székelység körében kialakult egyfajta „hi-
ányérzet”, amit a hagyományos értelemben vett, a helyi ízlésvilágnak
megfelelő csíki sör eltűnése okozott. "
itt ahonnan kimásoltam...real.mtak.hu/49433/1/GT_2016_2_03_Hoffmann_Schwarcz_Szasz.pdf
@szigetva: Nálunk otthon a szülői házban Csíkmenaságon a nagyszüleim és a szüleim is főztek sört.Akkor még azt sem tudták hogy létezik hejnekem vagy más ugyanis üzletben még nem lehetett sört venni szóval csak kellett legyen valami recept ami fennmaradt.