Az igazi csíki szarkeverés?
Érvényesült-e a nemzeti érdek? A választ akkor adhatjuk meg, ha tudjuk, mi is az. Nem azt kell figyelni, ki mit nyilatkozik, hanem azt, hogy mi történik.
Alig több mint két éve adtunk hírt először (igaz, utoljára) az Igazi Csíki Sör és a Heineken jogvitájáról az MTI híre alapján. Bár nem tudtuk, pontosan mi áll a hír hátterében, bizonyára arra tippeltünk volna, hogy a Heineken nyelvpolitikáját kritizáló hekkről van szó – nem véletlenül szerepelnek nyelvpolitikai cikkek a kapcsolódó tartalmak között.
Mert hát micsoda dolog az, hogy egy nemzetközi sörgyártó nem csupán magyar nyelvterületen gyárt sört, de a sört még magyar nyelvterületről is nevezi el, de a csomagolást magyar felirattal már nem látja el? Hihetőnek tűnt, hogy olyan akcióról van szó, mely valójában a magyar fogyasztók nyelvi jogaiért indult. Azóta persze sajnos nyilvánvalóvá vált, hogy nem erről van szó. Persze ha valóban lenne nemzeti érdek, akkor az épp az lenne, hogy Romániában legalább a kifejezetten a magyarsághoz, a magyar nyelvterülethez kötődő termékekre magyar feliratot tenni.
(Forrás: itthon.ma)
A legújabb hírek szerint a Heineken és az Igazi Csíki Sör gyártója megállapodtak és kibékültek. Az sajnos még nem derült ki, pontosan mit tartalmaz a megállapodás, de nagyjából úgyis kitalálhatjuk annak alapján, ahogyan két cég a jövőben viselkedik. Amennyiben a Heineken Székelyföldön gyártott sörein megjelenik a magyar felirat, örülhetünk: sikerült érvényesíteni a nemzeti érdeket. Amennyiben azonban azt látjuk, hogy a két cég csupán felosztotta egymás közt a piacot, akkor elkönyvelhetjük, hogy valakik megint alantas ösztönökre, elsősorban az idegengyűlöletre építve kovácsoltak maguknak tőkét – gazdaságit és politikait egyaránt. Utóbbi esetben persze szégyellnünk kell magunkat, hogy mindehhez asszisztáltunk.
"Amennyiben a Heineken Székelyföldön gyártott sörein megjelenik a magyar felirat, örülhetünk: sikerült érvényesíteni a nemzeti érdeket."
Van egy nagy összegű fogadásom rá, hogy a megállapodás NEM ezt tartalmazza. A piacfelosztás szerintem már sokkal inkább benne van a pakliban.
Gondoljunk bele, hogy van egy PROFITORIENTÁLT sörmanufaktúra, mint az Igazi Csíki Sör gyártója, aki eddig egész jól megélt abból, hogy a Heineken nem törte össze magát a magyar nemzetiségű fogyasztók kiszolgálásáért (pl. magyar felirattal); és ezért az Igaz Nemzethy Érzelmű fogyasztók az Igazi Csíki Sört vették akkor is, ha nem volt jobb az íze és nem volt sokkal olcsóbb sem a Heinekenénél; a hargitai románok meg persze a rendes Premium Ciuc-ot preferálták, ami nem bosszantotta őket holmi érthetetlen feliratokkal.
Az egész vita, ami a két cég között volt, a védjegyhasználat kérdéseiről szólt, arról, hogy a Heineken jogi eszközökkel ki tudja golyózni a riválisát a piacról. Miután a magyar kormány teljes mellszélességgel az Igaz Csíki mellé állt, bojkottal és betiltással (vagy legalábbis jogi lépésekkel) fenyegetve őket, a menedzsmentjük felmérhette, hogy nagyobb veszteségekkel/kockázattal jár számukra, ha tovább erőltetik ezt a védjegy-használati perpatvart, mert ezzel több költségük lesz itt Magyarhonban, illetve több bizniszt veszíthetnek, mint ami nyernivalójuk lenne az Igaz Csíki kiszorításával.
Az, hogy a Heineken termékén nem volt magyar felirat, csak olyan érvként jött egyáltalán szóba, hogy emiatt a két márka (Ciuc Premium & Igazi Csíki) biztosan nem összetéveszthető, így nem áll meg a Heineken vádja, hogy az Igazi Csíki az ő védjegyüket bitorolja.
Az egyetlen kérdés az, hogy ha az egyszeri eltévedt magyar turista a csíkszeredai kocsmában "csíki sört" kér, nem specifikálva ennél jobban az igényeit, akkor Ciuc Premiumot vagy Igazi Csíkit hoznak-e neki, esetleg a pincér rákérdez-e, hogy akkor pontosan mit is szeretne.
A Heineken ezentúl sem fogja használni a csíki nevet, de legalább engedi másnak, h használja, hisz eddig úgy volt, h nem használta, és azt is meg akarta tiltani, h más használhassa.
Ezzel az egész üggyel a legjobban az Igazi Csíki Sör járt, aki rengeteg új vásárlót nyert magának és szélesítette a magyarországi ismertségét is, a kormány pedig a két sörgyártó kiegyezésével megúszta, hogy különféle törvényi és jogszabályi agyalással és tököléssel szívassa meg a Heinekent a vörös csillag miatt , aminek az Európai Bíróság úgyis ellentmondott volna, lásd Vajnai Attila ügye ( vajon ha egy terméken horogkereszt lenne - mindenféle politikai vagy eszmei társítás nélkül -, akkor is ilyen megengedő ítélet született volna ? Hiszen a horogkereszt sem csak politikai szimbólum...) , és csak egy újabb beégés lett volna a kormánynak az olimpiaellenes népszavazás után, ami ráadásul még friss élmény.
@Irgun Baklav: "az Igaz Nemzethy Érzelmű fogyasztók az Igazi Csíki Sört vették "
Amikor a magyarországi nemzetiségek helyzetéről esik szó, az itt kommentelők többsége bőszen kiáll a jogaikért ( mint pl. a méhkereki románok "kissé" xenofób hagyományait illetően ) , viszont ha egy erdélyi magyar éli ki a nemzeti érzületét ( akár azzal is hogy neki tetsző sört vásárol ) ,akkor ugyanezek a kommentelők gúnyolódásba kezdenek. Szerintem ez visszatetsző dolog.
A marosvásárhelyi táblabíróság az Európai Márkahivatal döntésével szemben ítélte el az Igazi Csíki Sört, és ebben valószínűleg az is belejátszott, hogy a sör üvegén csak magyar felirat van ( korábban már meg is büntették a gyártót a csak magyar nyelvű reklámjai miatt), és ami talán még ennél is nagyobb szálka a román hatóságok szemében,azok a székely szimbólumok. Tehát belejátszhat a dologba, hogy a román hatóságok és a Heineken érekei egybeestek , ill. a román hatóságok a betiltást fricskának is szánták a székely önérzet ellen.
De mint fentebb írtam, az egész ügy legnagyobb nyertese az Igazi Csíki Sör lett, aki nem csak "elvi", de anyagi haszonból is igyekezett kihasználni a helyzetet.
@Roland2: Elismerem, én egy cinikus fickó vagyok; aki ezt az egész történetet egy picit más szemüvegen keresztül látom, mint akár Fejes, akár te, közgazdászként mindenhol önző, hasznosságmaximalizáló szereplőket látok.
Számomra ez az egész arról szólt, hogy volt egy élelmes csíki vállalkozó, aki meglátta az üzleti lehetőséget abban, hogy az annak idején még (pl. ezelőtt 5-6 évvel, amikor arrafelé jártam) az ottani magyarok között is informálisan csíki sörnek nevezett Ciuc Premiumon nem voltak magyar feliratok, és ráadásul egy csúnya multi terméke. A hollandok meg nem vették jó néven, hogy valaki lenyúlja előlük a profitot/piacot, és jogi úton próbálták kicsinálni a riválist. Végül pedig Fideszékm(Lázárék) ebben meglátták a megfelelő propagandaeszlözt, a Jobbikkal szembeni szavazatszerzési lehetőséget, amit a szegény székely Dávid melletti kiállással reméltek megvalósítani a csúnya holland Góliáttal szemben.
Azzal persze maximálisan egyetértek, hogy az egész sztoriból legjobban az Igaz Csíkiék jöttek ki, akik „ingyenreklámhoz” és sok új magyarországi fogyasztóhoz jutottak.
Kíváncsi vagyok, hogy mikor fogják betiltani kedvenc tévésorozatomat, az 'allo, 'allo"-t.
@Irgun Baklav: az igazi cinikus fickóknak ez jár a csíki sörük mellé:
www.youtube.com/watch?v=DG_xYSWvZ-8
@El Vaquero: Én ehhez a sör helyett inkább valami utősebbet kérnék...
XDD
@aphelion: *ütősebbet
@aphelion: sorra kerülsz te is, ne izgulj: www.youtube.com/watch?v=LPcbX8VHSk0
@El Vaquero: Hát azért ez nem az igazi, mert ez a két fickó nem Hargita, hanem Kolozs megyei, bár ilyen jóféle muzsikaszó mellett jobban csúszik a csíki sör is.
Ebben a műfajban nekem a személyes kedvencem amúgy Ruzsa Attika és Csorba Sándor "Lóvé, lóvé" c. kollaborációja, amely egyszerre három nyelven (román, romani, magyar) igyekszik megszólítani a nagyérdeműt: www.youtube.com/watch?v=xlhfChTGUgE
@Irgun Baklav: az első klippben a tüdőgatyás bucimaca is üt az ékes nyelvünkön megszólaló dalszöveg mellé, de igazán a második klipptől kezd durvulni a téma igazán, 3:30 környékétől. Nem hiába, el kell ismernem, hogy ebben a műfajban te vagy még mindig a mester, van hová felzárkóznom :D
@aphelion: @Irgun Baklav: @El Vaquero: Szerintem ez a háj sukáré romálé cigánka túltesz mindkettőn: www.youtube.com/watch?v=XfbnyzTT5EQ :D
@Sultanus Constantinus: @El Vaquero: @Irgun Baklav: @aphelion: Ha már eltrollkodjátok az eredeti témát, legalább színvonalasan tegyétek. Ez ilyen „dik má, ez is milyen” helyett próbálkozhatnátok inkább valami érzékeny recepcióesztétikai megközelítéssel.
@Fejes László (nyest.hu): Bocs, én eredetileg a cikkedhez szóltam hozzá, de azt kell mondjam, hogy sajnos te alapfeltevésed is kicsit trolling-ízűnek tűnt.
Belinkelted ide a cikkedbe azt a 444.hu hírt, amiben feketén-fehéren benne van, hogy a megállapodásuk lényege, hogy "a Heineken hozzájárul a Csíki Sör márkanév használatához, valamint mindkét fél visszavonja egymással szembeni pereit", és utána álnaivan felteszed a kérdést, hogy vajon a megállapodás eredménye az lehet-e, hogy a Heineken Ciuc Premium sörein lesz-e magyar felirat.
Eleve, ha valaki a Lixid SRL tevékenységének csak egy ici-picit utánanéz, akkor láthatja, hogy ez egy üzleti vállalkozás, nem olyasféle idealista fiatalok, mint akik pl. Szlovákiában ingyen és elhivatottságból magyar nyelvű utastájékoztatást próbáltak kihelyezni a vasúti megállókba. Azt anno nyugodtan lehetett a szlovák vasút (vagy Szlovákia) nyelvpolitikáját kritizáló hekknek gondolni, de itt kezdettől fogva arról volt szó, hogy a vállalkozás sikeresen megtalált és betöltött egy olyan piaci rést (niche-t), amit a Heineken számára nyitva hagyott.
Azért a címet kicsit erősnek tartom. Tudjuk ugyan, hogy a székely agyafúrt nép, ez az egész történetből is jól lejön, de azért..
@Sultanus Constantinus: gyenge próbálkozás, ez a klipp szerepel Irgun linkjében is, 8:23-tól:
youtu.be/xlhfChTGUgE?t=8m23s
Mondom, a mester csak egyszer teríti ki a kártyáit, de akkor 31 perc értékben, és ütni fog, nem tudod überelni.
@Fejes László (nyest.hu): igen, mert ez aztán mocsok komoly téma volt. Igazi szépirodalmi cím, hiteles 444.hu-s forrás, igazi tudományos téma, mondjuk nem hibáztatlak, a román nemzet igényes fajta. Ezért a zenék is. Teljesen passzol a trollkodás színvonala. Annyi legyen még védelmemre mondva, hogy azt hittem, hogy az általam linkelt zene überelhetetlen, és nem számítottam rá, hogy nem csak hogy fokozható a színvonal, de ilyen népszerű lesz, egy komplett szálat félrevisz.
Viszont ha a Csíki vizekről egy kicsit távolabbra evezünk, és a komoly téma amúgy is adott, akkor megjegyezném, hogy reflektálhatnékom van a brexites depesmódos képre is:
www.nyest.hu/media/miert-mire-szamitottak.jpg
Az ilyennel addig fogtok viccelni, míg Mother Theresa of Eastbourne le nem vereti a derekatok jól. Most nem tudom mit kell gúnyolódni, ha a Vakerolós még mindig a nyakatokon lenne, akkor Viktor is kilépne nem csak az EU-ból, de a NATO-ból és az ENSZ-ből is. Persze előtte kiírnának ilyen nemzeti konzultációt és népszavazást, de csakis olyat, amelynek az eredménye nem köti őket, de legalább belekerül pár milliárdba, amiből az ausztrál nyugdíjasoknak bőven lehetne még Erzsébet-utalványt küldeni.
Naakkor hogy a témához is hozzászóljak valami okosat: Én is úgy látom, hogy a nyelvhasználat kérdése itt fel se merült egyik érintett félben se -- még a politikusokban se, mivelhogy itt pont arról van szó, hogy volt egy román márkanév, aminek az erdélyi magyarok teljesen jól megértették a jelentését, annyira hogy át is ültették a magyar nyelvre egy tükörfordítás-szerű megoldással. A "csíki sör" gyakorlatilag a Ciuc "magyar neve" lett, ezért perelhetett jogosan a Heineken a kifejezés konkurens termék nevében való használata miatt.
Kb olyan ez, mintha a magyarországi expat közösségben elterjedne a "Polkadot Rudy" a Pöttyös Túró Rudi angol neveként, aztán valaki elkezdene egy konkurens terméket árulni "Polkadot Rudy -- the real thing" felirattal. A gyanútlan vásárló erről könnyen gondolhatja, hogy a Pöttyös angol kiadása, hiszen pont az van ráírva angolul, hogy "ez az igazi Pöttyös".
Amúgy meg ha nyelvhasználati jogról van szó, akkor mivel a Heineken gyártja a terméket, szerintem őt illeti meg a jog hogy eldöntse, milyen nyelvű felirattal árulja, mint ahogy egy budapesti bolt tulajdonosát is hülyeség pl arra kötelezni, hogy az angol feliratai mellé magyar fordítást is rakjon -- ő tudja, milyen az ügyfélköre, ő tudja, mennyire tudják értelmezni melyik nyelvű feliratot.
@aphelion: tudja a Heineken,h milyen az ügyfélköre: szívesebben veszi, ha van magyar felirat. Azt,h ezt tudja róluk, onnan sejthetjük,h jogi lépéseket azért,h a konkurens ne tehessen rá magyar feliratot (ahelyett,h ő maga rátette volna: ha a Heineken a Ciuc Premium alá magyarul odaírná,h Csíki sör, akkor bárki előtt nyilvánvaló lett volna, hogy az "igazi csíki sör" névbitorlás, de a Ciuc és a Csíki eléggé különböző írásmódok ahhoz,h ezen hosszasan lehessen vekegni bíróságok előtt).
Amúgy volt erre (talán pont itt a nyesten) valahol egy jó analógia: mintha egy soproni német "Oedenburger" néven kezdene sört gyártani. Szerintem senki se keverné össze a "Soproni ászokkal" és ezért nem lenne csalás.
@nudniq: „tudja a Heineken,h milyen az ügyfélköre: szívesebben veszi, ha van magyar felirat”
Sajnos az ügy azért nem ennyire egyszerű. Az az ügyfélkör szerintem nem teljesen homogén. Egy részük persze szívesen venné a magyar feliratot; egy másik részének igazából mindegy, hogy van-e magyar felirat, vagy nincs-e; és szerintem vannak olyanok, akik kifejezetten nehezményeznék a magyar feliratokat (pl. a románság nacionalista része), és akkor már inkább másik sört vennének.
Ha üzletileg egyértelműen megérte volna rátenni a kétnyelvű feliratot, akkor alighanem ezt megtették volna (jogilag szerintem ennek nincs akadálya, csak a teljesen magyar címke lenne támadható).
„jogi lépéseket azért,h a konkurens ne tehessen rá magyar feliratot”
Szerintem a jogi lépéseket azért tették, hogy a konkurens ne nevezhesse a sörét csíkinek se magyarul, se románul.
Persze az igaz, ami itt sok álnaiv magyar cikkben előkerült, hogy a hargitai románok és a hargitai románok sem hülyék, felismerik a boltban, hogy a címkén Ciuc Premium vagy Igazi Csíki van, de a szeszesitaloknál ezen kívül számolni kell azzal, hogy nem mindenki a boltban veszi a sörét. Egy söröző, szórakozóhely pultjánál vagy egy étteremben az ügyfelek savas vizet és jelző nélküli csíki sört is rendelhetnek, így ilyen esetben már tényleg fennáll az összekeverhetőség veszélye.
@El Vaquero: „a román nemzet igényes fajta”
Az, hogy kinek mi az igényes, meg ki mit szeret, azért ízlés kérdése, de speciel ha a műfajon belül hasonlítunj össze, akkor rájöhetünk, hogy a magyar számok egy része pont a románokat másolja, pl. youtu.be/Dz3HPbn7TKE (Ennek az eredetije a ZGStudio csatornáján egymilliós nézettséget ért el, de szerzői jogi okok miatt letiltották; a többi videójuk [ l. www.youtube.com/user/zgstudio ] jó része is hasonlóan gyenge és/vagy koppintásgyanús.)
@Irgun Baklav: *„hargitai románok és a hargitai románok”
Bocs, persze az egyik „magyarok” akart lenni.
@Irgun Baklav: ajjaj, ez is üt és valóban magyar. Nagyon szomorú, hogy van, akinek ez tetszik, és jogos a felvetésed is, hogy akkor a románoktól mit várjunk.
Melyik témánál legyünk cheeky-k, ha nem a csíki sörösnél? Ha-ha-ha, ezt most találtam ki, és még csak bele sem rokkantam szellemileg. Az ilyen jóféle zenékből kifogytam sajnos, szóval a link elmarad, de legalább magyar nyelven is feltüntettem mindent.
Egyébként meg nem a cheeky bierrel kéne foglalkoznia a Heinekkenek, hanem azzal, hogy itt Albionban sörcsaprendszer-ürítéskor és -tisztításkor ilyen stadionokban meg komplexumokban 200 literjével engedi le a jó kis /ˈhaɪnəkən/-t a lefolyón, aztán utánaküldenek még 200 liter ausztrál /ˈfɒstə(ɹ)/-t shire-ikét a dugulás elhárítására. Na, ez a pazarlás a köbön, itthon meg a csíki felvidéken sok alkesznek porzik a veséje és csak pezsgőtablettás kannásbor jut, vagy még az sem.
Amúgy meg hogy még mindig témánál maradjak, Liz#2 is bevezette itt helyben az Erzsébet-utalványt, nehogy lemaradjon Viktorék mögött:
i1.mirror.co.uk/incoming/article8822242....615b/Sam-Yarwood.jpg
Persze, most sokan kérdezhetik, hogy mi ebben a poén. Kérem szépen az, hogy Bözse gondolt mindenre, és ezt nem lehet úgy eltépkedni, ahogy ausztrál kisnyugdíjasok teszik Viktor utalványaival, ez ilyen modern polimerből van, nem papírból:
www.youtube.com/watch?v=MmNzW4ULEv8
@Irgun Baklav: „Eleve, ha valaki a Lixid SRL tevékenységének csak egy ici-picit utánanéz, akkor láthatja, hogy ez egy üzleti vállalkozás, nem olyasféle idealista fiatalok, mint akik pl. Szlovákiában ingyen és elhivatottságból magyar nyelvű utastájékoztatást próbáltak kihelyezni a vasúti megállókba.”
Persze, most ez nyilvánvaló. Én azt írtam, hogy két éve gondoltuk azt, hogy nyelvpolitikai hekkről lehet szó. Másfelől viszont ez lehetne a „nemzeti ügy”, amiről mostanában beszélnek. Egyébként tud arról bárki is, hogy a magyar kormány (bármelyik) a magyar kisebbség nyelvi jogainak érvényesítése érdekében lépett volna fel bármilyen cég ellen?
@Irgun Baklav: Az ügyfélkör címkenyelvi preferenciáira sztem van egy egyszerű megoldás ami olcsó reklámnak is jó. Ugyanarra a termékre többféle címke, akár göngyölegen belül is. Ha nincs nagy forgalom a krimóban vagy ha magának veszi az ember boltban, választhat a sörcímke alapján ahogyan ciginél is az impotenciát okozó és a tüdőrákos gyászjelentésesből... :)
Ha nagyon elgurul a gyógyszer akkor egy komplexebb reklám-ötletem is van. "A" reklámban a "románnak látszó" vendég kér egy sört, kap egy olyat amin van magyar felirat IS, földhöz vágja, kér még egyet... stb. Másik "B" reklámban a "magyarnak látszó" vendég ugyanabban a krimóban ugyanazt a műsort előadja meglátva a kétnyelvű címkét. "C" reklám a szintézis, egyszerre ül le egy asztalhoz a két vendég, adják egymásnak a másiknak megfelelő nyelvű sört, beúszó márkanév+szlogen, zárásként késő este a két vendég vidáman énekel vmit a háttérben egy asztalnál, előtérben a csapos még mindig takarítja a pult előtt az üvegszilánkokat és mossa fel a sört... :)
@Untermensch4: Valószínűleg nem venné jól ki magát, ha ennyire nyíltan ábrázolnák az etnikai konfliktust, még ha összebékülésbe is futna ki a dolog. Egyszerűbb lenne, ha rögtön barátságban idogálnának.
A csíki söröshiszi azon alapult, hogy Románia eladta a sör gyártási jogait külföldnek. Az egész román söripar idegen kézben van akik úgymond kartell alapon felosztották egymás között a piacot, és meg sem fordult e fejükben hogy lesz egy valaki aki a nagy és neves cégekkel szemben még sörgyárat mer alapítani.
A csíki sör receptje állítólag egy ötszáz éves leírás alapján készült a sapiencia egyetem közreműködésével.
Szóval amikor megjelent a sörgyár, egy régebbi szeszgyár telephelyén a hejnekem kicsapta a biztosítékot és mindent megragadva a kis telep ellen fordult. Per pert követett, amiből kettőt meg is nyert a csíki de amit lenni szokott a pénz beszél és a kutya ugat hát végül is ugyanaz a bíróság vágta ki a fát a csíki sör alatt aki azelőtt kétszer igazat adott neki. Ekkor lépett a Magyar kormány...
@menasagh: „hát végül is ugyanaz a bíróság vágta ki a fát a csíki sör alatt aki azelőtt kétszer igazat adott neki”
Hát, ez némileg ellentmondani látszik a témában megjelent újságcikkeknek, azok szerint ugyanis először a hargita megyei törvényszék tárgyalta az ügyet; a Lixid javára ítélt. Majd a marosvásárhelyi táblabíróság tárgyalta volna másodfokon, de onnét a felperes Heineken kérésére áthelyezték a Suceavára (de hiába, mert ott sem a Heineken nyert). szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/elbukta-...i-sorpert-a-heineken
Végül a Heineken győzelmével véget ért perben már valóban a vásárhelyi táblabíróságon született ítélet.
@Irgun Baklav: Romániában mindegy hol tárgyalnak a magyarok ügyében ugyanazt az elvet követik.
@menasagh: De ha egyszer az egyik, másszor meg a másik cég nyert, akkor ez cáfolja az állításod, nem?
@szigetva: "Első fokon" ahol még lehet fellebbezni, nyer az egyik. "Másod fokon" ahol már nem lehet fellebbezni, nyer a másik...
@Untermensch4: Tehát az elsőfok taktikázott és csak azért döntött az egyik cég mellett, hogy el lehessen mondani, hogy lám-lám nem mindig ugyanarra döntünk. Ugyan már!
@Untermensch4: A dolog ennél feltétlenül bonyolultabb volt, hiszen, mint a Székelyhon cikkéből kiderült, eredetileg első- és másodfokon is, akkor úgy tűnt, véglegesen elbukta a pert a Heineken.
Mivel harmadfok elvileg nincs, itt a Heinekennek először el kellett érnie, hogy újratárgyalja az ügyet a másodfok (ezúttal már végig a vásárhelyi táblabíróság), és utána még az is kellett nekik, hogy ne ugyanaz az ítélet szülessen.
Hogy ebben az ügyben tisztán a jogi szempontok alapján fordult-e meg a széljárás, azt nem tudom, de azért efelől nekem is vannak kétségeim. ;-)
Indokként a hejnekem azt adta meg hogy a ciuc prtemium és az igazi csíki sör annyira hasonlatos, úgy írásban mint kifejezésben, hogy az megtéveszti az embereket.
A tükörfordítású ciuc semmit nem jelent nincs is ilyen román szó. A csík román megnevezése dunga, fisie, de a román etimológusok mégis a hejnekemnek adtak igazat....mert azoknak is kikérték a véleményüket.
A jogi kabaré pedig errefelé mindenben ugyanaz. Ilyen az utcanévtáblák stb ahol a törvény szerint ki kell írni a kisebbségek nyelvén is de aki kiírja azt mégis megbüntetik...
..így ment ez a sör esetében is.
@menasagh: „A tükörfordítású ciuc semmit nem jelent nincs is ilyen román szó”
A „csíki” az Igazi Csíki Sör nevében sem közvetlenül a halra vagy a _______-ra utal, ez már csak onnan is látszik, hogy van a végén egy -i melléknévképző, ami hely- vagy régiónevekhez szokott csatlakozni. Innentől kezdve vagy a régióra (az egykori Csíkszékre) magára Csíkszeredára utal, esetleg Csíkszentsimonra vagy a csíki havasokra. Na, ezeknek a román nevében – Csíkszentsimonon kívül – Ciuc van, így a halakat tök felesleges idekeverni.
Ha te azt mondod a sörözőben, hogy egy csíki sört kérnék, akkor gondolhatnál akármelyikre.
@Irgun Baklav: Nem véletlen, de az értelmetlenségek elkerülése véget a hátsó cimkén részletezi az eredetét tehát mint írtam egy régi, úgy ötszáz éves recept szerint alkották újra amit a ferencesek levéltárából szereztek.
Amúgy minden gyártó leírja hogy a terméke honnan ered stb. tehát nem elkeresztelték az italt henem megnevezték származásilag.
A román ciuc sör pedig egy általános recept szerinti és azóta gazdáról gazdára változó íz és minőségváltozásokon áteső valami amit most a hejnekem tulajdonol de amikor a gépsora leamortizálódik rögtön eladja, és jön egy másik, más ízzel más cimkével ...így megy ez itt.
..Csíkszereda nemrég lett székhely tehát nem arra utal a csík megnevezés hanem a marosfői dombtól a tusnádi szorosig lenyúló keskeny lakott sávra, völgyre. A félreeső falvak min kászon csinód egerszék habár most a csíki körzethez tartoznak nem viselik a csík előnevet. A csíki települések is két részre vannak osztva felcsík és alcsík ugyanis valamikor külön közigazgatásba tartoztak.
és söröző ...mi magyarok csíki sört kérünk viszont a román már másképp mondja, az külön meg kell nevezze mert ha a ciucot kér azt még véletlenül sem ejti csíkinak.
...távolról minden másként látszik.
@menasagh: „Amúgy minden gyártó leírja hogy a terméke honnan ered stb.”
Fogalmazzunk úgy, hoyg minden gyártó megpróbál valami kis történelmi ízt keverni az italába. Egyébként az Igazi Csíki Sörről szóló Wikipédia-oldal is azt írja, hogy „A helyi sörfogyasztásra utaló legkorábbi feljegyzés Antonio Possevino jezsuita szerzetes 1584-es Transilvania kötetében található. Szőcs János történész kutatásai szerint a 17. századi italra vonatkozó írások a sörről szólnak, a bort és a pálinkát csak később említik.[3] 1727-ből ismert a csíksomlyói kolostor sörfőzdéjének leltára.” (hu.wikipedia.org/wiki/Igazi_Cs%C3%ADki_S%C3%B6r) – tehát 500 évvel ezelőttről nemhogy recept nincs, de a sörfogyasztásról szóló adat sem, ha ez igaz.
@menasagh: „mi magyarok csíki sört kérünk viszont a román már másképp mondja, az külön meg kell nevezze mert ha a ciucot kér azt még véletlenül sem ejti csíkinak”
Persze, de most legyünk őszinték, az eddig sem volt reális veszély a Heineken számára, hogy az „echte románok” a saját terméke helyett tömegesen fogják egy magyar „sörmanufaktúra” magyar címkés és termékfeliratos, magyarul reklámozott kézműves sörét fogyasztani.
És a probléma a Heineken számára ott van, hogy amíg 2010-ben, ha pl. egy eltévedt magyarországi turista csak úgy csíki sört kért (mert milyet kérjen Csíkban), akkor adott esetben Ciuc Premium kerülhetett elé; ma meg jó eséllyel Igazi Csíki Sör kerül.
„Amúgy minden gyártó leírja hogy a terméke honnan ered stb. tehát nem elkeresztelték az italt henem megnevezték származásilag.”
Nem példa nélküli nálunk Magyarországon sem, hogy egy helység vagy régió nevéből lesz védett márkanév, pl. Soproni, Borsodi. És egy miskolci serfőző szerintem hiába próbálna azzal jönni egy perben, hogy Miskolc Borsodban van, és ezért az ő saját sörét nyugodtan hívhatja borsodinak.
„Csíkszereda nemrég lett székhely tehát nem arra utal a csík megnevezés”
Persze, az világos, hogy Csíkszereda kapta a nevének előtagját a „megyéről” (régióról), és nem fordítva, de én nem erről írtam, hanem arról, hogy a Ciuc a Ciuc Premium márkanévben utalhat(na) akár a régióra, akár a városra (mint a Heineken telephelyére) is.
@Irgun Baklav: A lényeg hogy egy demokráciában nem szabadna senkinek megtiltani, hogy dolgozhasson.
A hejnekemben meg csak a víz csíki a többi külföldről hozott kémiai valamik, márpedig legyen az ciuc vagy csíki sör mindkettő azt hangoztatja hogy a fő alapanyag az árpa és a komló.
@Fejes László (nyest.hu): az idézet ezt írja " A helyi sörfogyasztásra utaló legkorábbi feljegyzés Antonio Possevino jezsuita szerzetes 1584-es Transilvania kötetében található."
Tehát ha volt helyi sörfogyasztás akkor előállítás is kellet legyen...hacsak nem valami kútból merítették...
@Irgun Baklav: " És egy miskolci serfőző szerintem hiába próbálna azzal jönni egy perben, hogy Miskolc Borsodban van, és ezért az ő saját sörét nyugodtan hívhatja borsodinak."
Sztem akkor lenne igazi a példa ha a miskolci sörfőző a tájegység szlovák nevéről nevezné el a sörét.
@menasagh: Nem csak a névhasználattól tiltották el?
@menasagh: De recept nem maradt fenn.
@menasagh: „A hejnekemben meg csak a víz csíki a többi külföldről hozott kémiai valamik”
„A Heineken sikerének kulcsa a tiszta, természetes összetevőkben rejlik: malátázott árpa, víz, komló és egy kis, de jelentős plusz, melynek neve A-élesztő. A Heineken egyedi A-élesztője felelős a gazdag és kiegyensúlyozott ízért és a megbújó gyümölcsös jegyekért, melyek a 19. század óta minden egyes Heinekent kiválóvá tesznek. ” www.heineken.com/hu/We-are-heineken/Heineken-Story
Lécci jelentsd már fel őket...
@menasagh: „Tehát ha volt helyi sörfogyasztás akkor előállítás is kellet legyen...” Egyáltalán nem biztos, hogy ott főzték, de ha igen, akkor sem biztos, hogy minimálisan hasonlított az ICSS-re.
@szigetva: Nálunk otthon a szülői házban Csíkmenaságon a nagyszüleim és a szüleim is főztek sört.Akkor még azt sem tudták hogy létezik hejnekem vagy más ugyanis üzletben még nem lehetett sört venni szóval csak kellett legyen valami recept ami fennmaradt.
@Fejes László (nyest.hu):
" A Heineken Romania NV a 2015. évi gazdasági adatai alapján 1102
főt foglalkoztatott összesen az üzemeiben, amelyek együttesen több mint
271 millió euro forgalmat bonyolítottak. A nettó nyereség 2012 óta jelentősen
csökkent, az akkori 41 millió euró feletti összeg 2015-re közel 25
millió euróra apadt le (Risco Business Intelligence, 2016).
A tulajdonosváltást a helyiek úgy élték meg, hogy ennek következté-
ben a felhasznált alapanyagok minősége jelentősen leromlott, aminek kö-
vetkeztében a termék már nem hordozta magán többé a csíki sör minőségi
paramétereit (Magyar Fórum, 2016). A minőségben bekövetkezett negatív
irányú változás hatására a székelység körében kialakult egyfajta „hi-
ányérzet”, amit a hagyományos értelemben vett, a helyi ízlésvilágnak
megfelelő csíki sör eltűnése okozott. "
itt ahonnan kimásoltam...real.mtak.hu/49433/1/GT_2016_2_03_Hoffmann_Schwarcz_Szasz.pdf
Amúgy aki nem hiszi meg kell kóstolni egy szeredai hejnekem sört és egy simoni sört, majd arról alkotni véleményt.
@menasagh: Persze, nyugodtan létezhetnek régi receptek, amelyeket ma is ismernek, a kérdés itt csak az volt, hogy lehetnek-e ezek 500 évesek.
@menasagh: Amennyire én látom, a pernek nem volt, nem is lehetett târgya az, hogy a Heineken söre jobb-e, mint a Lixidé; ez a névhasználati jog szempontjábol teljesen lényegtelen. Lixidéket nem a termeléstől,
a „foglalkozásuktól”, hanem a – megtévesztőnek ítélt – Igazi Csíki márkanév használatától tiltották volna el, más néven továbbra is gyárthattak volna sört: 24.hu/fn/gazdasag/2017/02/07/nem-fogod-e...i-csiki-sor-uj-neve/
@Irgun Baklav: Miért ne lehetnének ha akkor is ittak sört ?
...még a gépsorokat is le akarták záratni nemhogy termelni engedték volna. Az egész lényege az piac volt és az a tény, hogy egyedüli sörtermelőnek képzelték magukat a hejnekemék.
...amúgy ez egy ékes példája a zuniós gondolkodásnak
@menasagh: „még a gépsorokat is le akarták záratni nemhogy termelni engedték volna”
Az ehhez hasonló névjegybitorlási (hamisítási) pereknél a bírósági végrehajtásnak két célja lehet:
1. Prevenció: Megakadályozni, hogy a cég a jogsértő, károkozó tevékenységet folytatni tudja. Ez a tevékenység viszont nem a sörtermelés és -eladás úgy általában, hanem a fogyasztók megtévesztésére alkalmas (a jogosult védjegyéhez, termékcsomagolásához stb. hasonló) árumegjelöléssel, csomagolással rendelkező áru termelése és eladása. Ha pl. a Lixidet engedik a már palackozott Igazi Csíki Sört eladni, akkor a felperes további károkat szenvedhetett volna el, ennek megakadályozása végett rendelte el a bíróság a készletek megsemmisítését. (És nyilván hasonló célokat szolgálhat a termelőgépek, berendezések zár alá vétele is.)
2. Reparáció: A károsult kárának (és a perköltségeinek) megtérítése, ha szükséges, adott esetben akár a Lixidtől lefoglalt eszközök, berendezések kényszerértékesítése révén.
„Az egész lényege az piac volt”
Persze, az összes védjegybitorás, hamisítási per a közgazdasági tartalom szerint a piac védelmére irányul. Az uniós és román (vagy akár a magyar) jogszabályok a piaci versenyt alapvetően (a fogyasztók és a piac szempontjából is) kívánatosnak minősítik, de a tisztességtelen piaci versenyt, amely a fogyasztól megtévesztésén, a versenytársak jól felépített márkaneveinek, piaci hírnevének jogosulatlan kihasználásán alapul, az unióban mindenhol tiltják. Erről szól a kapitalizmus.
@Irgun Baklav: Jó akkor vegyük a védjegyet.
A sör ami románul bere szerinted ki adta a nevet és azután hányan bitorolták?
A sör szó mennyire hasonlít a bere szóra ?
Amikor igazi csíki akármiről beszélünk az mennyire hadonlít a ciuc premiumra ?
Meghatározó értelmekről pedig fölösleges vitázni mert az itt nem volt.
Ha igaziról beszélünk melyik az igazibb az-e amelyik természetes anyagokból van gyártva vagy az amelyik különféle kemikálékból ?
És végül ha egy helybélit a saját állama le akar tiltani egy külföldi multi javára az mennyire illik bele a demokráciába ?
A piaci hírnév pedig szerintem épp azzal csorbul ha egy nagykutya nem tud egy kisebbel szemben másképp versenyt nyerni csak ha letiltatja.
@menasagh: „A sör ami románul bere szerinted ki adta a nevet és azután hányan bitorolták?”
Az általános árufajta-nevekre speciális szabályok vonatkoznak.
A főszabály az, hogy ezeket nem nagyon lehet levédeni márkanévként, különösen, ha régóta széles körben ismert, használt nevekről van szó. Ez vonatkozik mind a „sör” kifejezésre mind annak bármilyen más nyelvű változatára. Ugyanígy a „tea” szót is hiába próbálnád névjegyként bejegyeztetni.
„Amikor igazi csíki akármiről beszélünk az mennyire hadonlít a ciuc premiumra?”
Nem nagyon. De, mint már írtam, ha valaki egy szórakozó-
vagy vendéglátóhelyen sört kér, akkor nem biztos, hogy ennyire specifikálni fogja az igényeit.
Lehet, hogy marad a „csíki sör” (románul „bere ciuc” változatnál; amúgy a facebookon simán lefordítják így az Igazi Csíki nevét is, egy kétnyelvű közösség, mint a romániai magyarság, simán váltogatja a nyelvet és a neveket is oda-vissza ha akarja: m.facebook.com/ciucbere/ )
„És végül ha egy helybélit a saját állama le akar tiltani egy külföldi multi javára az mennyire illik bele a demokráciába ?”
A demokrácia és – főleg – a jogállam szempontjából nem azt kell nézni, hogy melyik a „helybéli”, hanem azt, hogy melyik tanúsít jogsértő (vagy jogkövető) magatartást. A termék minősége, a kemikáliák aránya vagy jelenléte a védjegyhasználati jogosultság kérdése szempontjából teljesen irreleváns.
@Irgun Baklav: *névjegyként = védjegyként.
Az általános szabály az, hogy a név ne egyezzen itt nem egyezett sem írásban sem hangzásban sem jelentésben a többi politika.
A sörkérés meg olyan mint a pálinkakérés..ott is minden vegyitett szeszesitalt pálinkának mondanak...ez sem mérvadó
A vége meg az, hogy a hejnekem visszakozott tehát nyomás ide vagy oda feladta..és ha már fejtegetünk ebből arra is lehet következtetni hogy nem volt igaza.
Kelleme Húsvéti Ünnepeket !
@menasagh: Írásban, hangzásban nem egyezett, jelentésben meg – két bírósági ítélet szerint nem keverhető össze, egy szerint igen.
A pálinka szó esetében az a pikáns, hogy ilyen néven (a védett földrajzi eredetre vonatkozó szabályozás értelmében eur-lex.europa.eu/legal-content/en/TXT/?...:02008R0110-20160222 ) elvileg csak Magyarország és Ausztria termelői hozhatnának kereskedelmi forgalomba italt, Románia pedig csak Pălincă (meg Țuică vagy Horincă) néven, más kérdés, hogy a kormány számára politikailag nem lenne eladható, ha mondjuk a székely pálinkatermelők ellen kezdenének jogi eljárásokat, őket a pălincă név használatára kényszerítve.
„ebből arra is lehet következtetni hogy nem volt igaza”
Lehet, de ez butaság lenne. Tele volt a sajtó azzal, hogy a magyar kormányzati szereplők a Heineken és termékeinek bojkottjára hívtak fel, illetve számára hátrányos jogi szabályozást helyeztek kilátásba (ami azzal járt volna, hogy Magyarországon a hagyományos logójukat nem használhatják). Ezek után a hollandiai központban osztottak-szoroztak, és kijött, hogy a magyar eladásokon több profitot buknának, mint amit Romániában az Igaz Csíki megszűnésével nyernének, ezért meg kellett egyezniük. Ennyi.
Szép Húsvétot neked (és a többi nyest-olvasónak) is!
@Irgun Baklav: "„Amikor igazi csíki akármiről beszélünk az mennyire hadonlít a ciuc premiumra?”
Nem nagyon. De, mint már írtam, ha valaki egy szórakozó-
vagy vendéglátóhelyen sört kér, akkor nem biztos, hogy ennyire specifikálni fogja az igényeit."
Ez nekem azért furcsa mert így nem a név hasonlósága miatt "hasonlít" hanem mert hasonlóan kérik a nyelvhasználók. A végső megoldandó probléma így az lesz hogy ha vki csak odalép a pulthoz hogy "Adj egy sört." akkor bármelyik sör bármelyikkel "összekeverhető"... és akkor még az olyan humoros félreértési lehetőségekről nem is beszéltünk hogy mi van ha vki csak annyira specifikál hogy "Adj egy világost.", a vicces kedvű felvidéki csapos meg lekever neki egyet... :)
@Untermensch4: Ha valaki „csak egy sört” kér, akkor a csaposra bízza, hogy milyet kap, ez tiszta sor.
A probléma a Heineken jogászai szemszögéből nyilván valahol ott lehet, ha mondjuk egy magyar turista 2010-ben ivott az akkor csíki sörnek becézett Ciuc Premiuból, a pontos román névre nem emlékszik (mert honnan is?), és 2017-ben a legközelebbi erdélyi túrája alkalmával is csíki sört kér. Csak mostmár Igazi Csíkit kap. Azaz, amikor valaki „az ő terméküket szeretné”, de nem azt kapja (mert eltéveszti). Ez a turista persze a székelyudvarhelyi közértben is eljátszhatná ezt, hogy „Jé, az a finom csíki sör már van magyar felirattal is? Akkor azt kérem! (Mutat rá az Igazi Csíki Sörre.)
Persze nem akarom elbagatellizálni azt a kérdést, nyilván nem lehet a legtudatlanabb vásárlókra alapozni annak a kérdésnek az eldöntését, hogy pontosan akkor mikorig csak hasonló a márkanév, és mikortól számít bitorlásnak. Ez az eset annyira nem lehetett egyértelmű, ha a bíróságok a végén nem ugyanúgy ítéltek.
Ráadásul most, hogy a sajtót már Budapesttől Debrecenen és Csíkzeredán át Bukarestig mindenhol megjárta az ügy, már garantáltan senki nem keverné össze az Adevărata Bere Ciucot a Csíki Prémiummal.
@Irgun Baklav: Van egy olyan érzésem hogy a termék kap majd egy új nevet, mondjuk "Kockapingvin" hogy biztosan ne lehessen semmivel összetéveszteni. És amikor utána is úgy kérik a pultnál hogy "Adj egy igazi csíki sört." akkor a vevők kiszolgálásának alapelve miatt működni fog a dolog. :)
Bennem leginkább szánalmat kelt, amikor valaki hangosan ordibálni kezd, hogy "emberek, ne higyjetek nekik, igenis a miénk az igazi - mostantól!"