A szélsőséges Reisz András
Reisz András véleménye eltér a közfelfogástól, maga is szélsőségesnek nevezi gondolatait.
A 444-nek köszönehőten értesültünk arról, hogy Reisz András meteorológus (akinek palócos kiejtése kapcsán számos tévhitről írtunk) interjút adott az Új Szónak. Ebben a palóc kiejtéséről csupán érintőlegesen esik szó, ellenben Reisz egy másik fontos témát is felvet.
(Forrás: ujszo.com)
A határon túli magyarok esetében általában negatívumként szokták emlegetni, hogy kénytelenek megtanulni egy másik nyelvet – hazájuk államnyelvét. Sokan a magyarként megmaradás feltételének tekintik, hogy az államnyelvet minél kevésbé, csak a legszükségesebb szinten ismerjék. Reisz azonban eltérő állásponton van.
Amikor elkezdtem az egyetemet, ez még nem élt bennem, sikerélmény volt, hogy felvettek, hogy átjöttem Magyarországra, hogy magyarként magyarul tanulhassak, aminek most már nem látom jelentőségét. Ilyen szempontból a szüleimmel is sokat vitatkoztam, hogy az öcsémet irányítsák szlovák közegbe, hogy tanulja meg az államnyelvet. Ilyen szempontból szélsőséges vagyok.
Reisz pillanatnyi helyzetében pontosan látja, hogy több nyelv ismerete a lehetőségek megtöbbszörözését jelenti.
Én örültem volna, ha sokkal jobban tudok szlovákul: akkor meteorológus lehetnék akár Pozsonyban.
Bár kétségtelen, hogy a kisebbségi lét számtalan nehézséggel is jár, ugyanakkor megvan az az előnye is, hogy már gyerekkorban két nyelv könnyen elsajátítható. A kisebbség tagjain – és persze az oktatási rendszeren – múlik, hogy ezt a lehetőséget előnnyé formálják, vagy teherként viselik.
Ha az is érdekli, mit gondol Reisz András az ELTE oktatási színvonaláról, mik a kedvenc közlekedési eszközei vagy milyen sorozatot néz, olvassa el a vele készült interjút!
Érdekes, hogy a tévéből való kirúgása után a Kossuth rádiónál már nem tájszólással beszél, hanem az "elfogadott" köznyelvi kiejtéssel.
Bravó, Reisz András! Minden jót!