A pénz magányossá tesz vagy boldogít?
Annak ellenére, hogy a materializmust sokan kárhoztatják, nem mindig rossz a fogyasztók számára.
A magányosság materializmushoz vezethet, fordítva azonban nem feltétlenül igaz – mutatta ki nemrégiben egy tanulmány, amiről a Science Daily tudományos hírportálon olvashatunk beszámolót.
„Széles körben elterjedt elképzelés, hogy a magányosság és a materializmus ördögi kört alkotnak: a magány materializmushoz vezet, a materialista hozzáállás pedig elmagányosodáshoz. A materializmus veszélyeivel kapcsolatos közkeletű tévhitek ellenére azonban a materiális birtoklásvágy a modern életstílus részeként akár boldog hedonizmushoz is vezethet, ha bizonyos határok között marad” – írta Rik Pieters, a Tilburgi Egyetem munkatársa a Journal of Consumer Research című folyóiratban megjelent tanulmányban.
A kutató több mint 2500 főt vizsgált hat éven keresztül; a fogyasztók viselkedésének vizsgálatából kiderült, hogy a magány valóban materialista szemlélethez vezetett. Ugyanakkor a fordított összefüggés nem volt ilyen egyértelmű: a materialista gondolkodásmód néha valóban elmagányosodáshoz vezetett, máskor azonban éppen csökkentette a magányt. A magányosság szintje azoknál növekedett, akik a sikert az anyagi dolgok megszerzésében mérték vagy az anyagi javakat „boldogság-gyógyszerként” fogták fel. Azoknál azonban csökkent a magány mértéke, akik az anyagi javakat az öröm kedvéért, a fogyasztás élvezetéért értékelték.
A kutatásból az is kiderült, hogy a szinglik magányosabbak voltak, mint más fogyasztók. Ők inkább hajlamosak arra, hogy az anyagi javakat gyógyszernek tekintsék, mint örömforrásnak. Az is kiderült, hogy a férfiak sokkal inkább hajlamosak a sikert az anyagi javak megszerzésében mérni, míg a nők inkább a jólét eszközének tekintik azokat.
A materiális javak megszerzésére irányuló törekvés tehát nem mindenkinél vezet elmagányosodáshoz, így nem mindenki számára jelent rosszat. Vannak, akiknek előnyükre is válhat, és boldoggá teheti őket az anyagi javak megszerzése.
Forrás
Materialism and Loneliness: Is There Really a Vicious Cycle?
A földhözragadt számomra olyat jelent mint a materialista Sigmoidnak, azaz a tapasztalt valóságot a képzelődés elé helyező embert.
@Sigmoid: A földhözragadtságnak nincs semmilyen negatív kontextusa. Én magam is meglepődtem, amikor láttam, hogy te ebben az értelemben használod és rákerestem a XIX. századi használatára a kifejezésnek, ahol azt találtam, hogy volt egy a patópáliságnál enyhébb árnyalatú negatív hangzata anno. Ebből jutottam arra a következtetésre, hogy a kifejezés értelme a Marxra asszociáló értelmiségiek között valószínűleg más irányba fejlődhetett, mint a köznép között, hogy ha ma azzal kell szembesülni, hogy majdhogynem az ellenkező értelemben használja valaki.
A földhözragadtság abszolút pozitív dolog, a józanság, a racionalizmus szinonimája. Néhány példa a közbeszédi használatára:
"Az asszony előrelátó, praktikus alkat, józan gondolkodású, kellően zsémbes, és a szó legszorosabb értelmében földhözragadt jelenség."
www.revizoronline.com/hu/cikk/4489/eric-knight-sam-small-csodalatos-
"Bármilyen mély politikai összefüggésről, bármilyen államférfiról vagy egyéb világhírességről volt is szó, mindig a hétköznapi ember földhözragadt, józan szarkazmusával közelítette meg a témát. Ettől ment a falnak Richard Nixon, aki legszívesebben egy kanál vízben megfojtotta volna"
nol.hu/archivum/archiv-432051
"Börcsök Enikő pedig legalább színessé és változatossá teszi a földhözragadt józan észt megtestesítő házikotlós konvencionális alakját."
szinhaz.net/index.php?option=com_content&view=article&id=31733&catid
"Úgy gondolta, hogy a józan ész, a pontos számítások és a „földhözragadt” realitásérzet nélkülözhetetlen a pénzügyekben; elvégre a bank azért ad tanácsot az ügyfeleknek, hogy többet hozzon ki a pénzükből, mint amire ők maguk képesek lennének."
www.bankarkepzo.hu/bankarkepzo.php?lng=hu&articleid=663
Stb.
"A földhözRAGADT, ugye a RAGADÁS miatt, semmiképpen nem lehet pozitív jelentéstartalmú."
Ez ugye valami vicc? :D
Mert hogy igen, van a józanságnak pozitív jelentéstartalma, de arra a józanság szót használjuk, vagy azt, hogy "két lábbal áll a földön", ami stabilitást sugall...
A földhözRAGADT, ugye a RAGADÁS miatt, semmiképpen nem lehet pozitív jelentéstartalmú.
@blogen: Ne haragudj de teljesen zavaros amit beszélsz. Szerinted a földhözragadtság jó dolog? Vagy azt mondod, hogy szerinted nem, de a magyar átlagember szerint igen?
@Sigmoid: Mint magyar anyanyelvű beszélő, azt mondanám, hogy igazad van, magam is szerencsésebbnek tartanám az anyagiasságot.
Mint szakember, utánajártam a dolognak. Bakos:
materializmus 2. _pejor_ anyagias gondolkodás, az anyagi javak hajszolása
materialista 2. _pejor_ anyagias ember
Ennek alapján azt kell mondanom, hogy a cikkíró nem hibázott.
Egyébként igazán az izgalmas ebben, hogy a Bakos _pejor_ (= rosszalló!) jelzéssel látja el a szót. Ez azért furcsa, mert szerintem a szót nem csupán rosszallóan lehet használni. Rosszallónak azt a kifejezés mondanám, amelyet csak akkor használunk, ha az egyébként semleges vagy akár pozitív tulajdonságot (pl. takarékosság) túlzó, már negatív meglétét akarjuk kifejezni (pl. smucig).
@Sigmoid: Az a kör, ahol a materializmusról Marx jut az emberek eszébe nem a budapesti diplomás középosztály köre, hanem annak egy csekély szélsőbal- és szélsőjobboldali töredéke. Ezt erősíti a földhözragadtra adott definíciód is, ami egyben szűkíti is a környezeted behatárolhatóságát a szélsőbaloldali értelmiségi minoritásra. A földhözragadt, az egyszerűen, józanul gondolkodó szinonimája, Éppenséggel az ún. "haladás" okozta súlyos huszadik századi társadalmi, gazdasági és politikai katasztrófák okán kopott ki a nyelvből a földhözragadt "elmaradottsághoz" is kapcsolható jelentésárnyalata és erősödött meg a józansághoz kapcsolódó jelentése a köznyelvben. A magyar társadalomban egyszerűen nincs hitele a változást propagáló szélsőséges sarlatánoknak és ez a közbeszédre is hat. Az értelmiségi nyelvezetben használt számos fogalom ma már majdhogynem az ellenkezőjét jelenti a közbeszédben.
Micsoda kutatás! Kimutatták, hogy a szinglik magányosabbak voltak.
@blogen: Fenntartom a lehetőségét, hogy nem ismerem elég szélesen a magyar nyelv regisztereit, én elsősorban a budapesti, diplomás középosztály nyelvhasználatában vagyok otthon.
Minden esetre furcsa amit írsz.
Vegyük először a földhözragadtságot. Akkor földhözragadt valaki, ha nem hisz a pozitív változások, vagy egyáltalán a változások realitásában.
Példa földhözragadtságra: "Azt mondják hogy száz év múlva már a Holdon meg a Marson is települések lesznek, de szerintem ez hülyeség, úgyse fogják megcsinálni, nincs arra se akarat se pénz, a hidegháborúnak már vége, meg amúgyis előbb robbantjuk fel magunkat atommal..."
Másik példa, 100 évvel ezelőttről: "Hallod? Azt mondják a városiak hogy már valami Wrighték építettek egy repülőgépet ami nehezebb a levegőnél! Micsoda hülyeség, mindenki tudja hogy nincs levegőnél nehezebb repülőgép, soha nem is lesz!"
A földhözragadtságra még sosem hallottam a materializmus szót használni, pláne mert elég furcsa is lenne, pl. nagyon sok földhözragadt ember hívő keresztény.
Azokban a körökben, ahol én forgok, a materialista szóról egyértelműen Marx vagy Dawkins jut az emberek eszébe, és nem a pesszimista, alkoholista házmester - sem a kikent-kifent nőszemély aki magánál harminc évvel idősebb milliárdoshoz megy feleségül.
@blogen: Fenntartom a lehetőségét, hogy nem ismerem elég szélesen a magyar nyelv regisztereit, én elsősorban a budapesti, diplomás középosztály nyelvhasználatában vagyok otthon.
Minden esetre furcsa amit írsz.
Vegyük először a földhözragadtságot. Akkor földhözragadt valaki, ha nem hisz a pozitív változások, vagy egyáltalán a változások realitásában.
Példa földhözragadtságra: "Azt mondják hogy száz év múlva már a Holdon meg a Marson is települések lesznek, de szerintem ez hülyeség, úgyse fogják megcsinálni, nincs arra se akarat se pénz, a hidegháborúnak már vége, meg amúgyis előbb robbantjuk fel magunkat atommal..."
Másik példa, 100 évvel ezelőttről: "Hallod? Azt mondják a városiak hogy már valami Wrighték építettek egy repülőgépet ami nehezebb a levegőnél! Micsoda hülyeség, mindenki tudja hogy nincs levegőnél nehezebb repülőgép, soha nem is lesz!"
A földhözragadtságra még sosem hallottam a materializmus szót használni, pláne mert elég furcsa is lenne, pl. nagyon sok földhözragadt ember hívő keresztény.
Azokban a körökben, ahol én forgok, a materialista szóról egyértelműen Marx vagy Dawkins jut az emberek eszébe, és nem a pesszimista, alkoholista házmester - sem a kikent-kifent nőszemély aki magánál harminc évvel idősebb milliárdoshoz megy feleségül.
@Sigmoid: Ehhez képest a materialista köznyelvi jelentése a földhözragadttal írható le, aminek az anyagiasság is része, míg amit te írsz, azt "anyagelvűnek" nevezzük alapvetően, de a köznyelv általában jelzős szerkezettel különbözteti meg a sima materialistától: "materialista filozófia", "materialista gondolkodás", amely szerkezetek utalnak is arra, hogy ez egy szellemi irányzat ebben az esetben.
Barátaim.
A materializmus magyarul egy filozófiai, világnézeti irányzatot jelöl, nevesen azt, amely a megfigyelhető világ teljességét - beleértve az életet és az emberi lét élményét - anyag és energia potenciálisan mérhető kölcsönhatásaiból, azaz természeti törvényekből vezeti le, bármilyen ezen törvények felett álló, személyes vagy személytelen istenség vagy szellemi jellegű okozó feltételezése nélkül.
Angolul ezt a filozófiát materialism helyett inkább atheism, ill. reductionism néven emlegetik, bár a "materialism" is használatban van - elsősorban jelzős formában, mint "reductionist materialism", "Marxist materialism" vagy "didactic materialism".
Ezzel párhuzamosan megfigyelhető, angolul a materialism azt a jellemhibát jelenti, amikor valaki a pénzbeli, anyagi javakat helyezi az élete középpontjába.
Ezt magyarul EGÉSZEN BIZTOSAN, SOHA nem nevezzük materializmusnak. A szó, amit kerestek, magyarul "anyagiasság".
Barátaim.
A materializmus magyarul egy filozófiai, világnézeti irányzatot jelöl, nevesen azt, amely a megfigyelhető világ teljességét - beleértve az életet és az emberi lét élményét - anyag és energia potenciálisan mérhető kölcsönhatásaiból, azaz természeti törvényekből vezeti le, bármilyen ezen törvények felett álló, személyes vagy személytelen istenség vagy szellemi jellegű okozó feltételezése nélkül.
Angolul ezt a filozófiát materialism helyett inkább atheism, ill. reductionism néven emlegetik, bár a "materialism" is használatban van - elsősorban jelzős formában, mint "reductionist materialism", "Marxist materialism" vagy "didactic materialism".
Ezzel párhuzamosan megfigyelhető, angolul a materialism azt a jellemhibát jelenti, amikor valaki a pénzbeli, anyagi javakat helyezi az élete középpontjába.
Ezt magyarul EGÉSZEN BIZTOSAN, SOHA nem nevezzük materializmusnak. A szó, amit kerestek, magyarul "anyagiasság".