Rejtvény
A körmendi nyelvemlék
Egy sajátos nyelvemlék megfejtéséhez várjuk olvasóink meglátásait.
Érdekes régi kézirat került fel a Facebookra. A dátumozás szerint a bejegyzés 1789-ben keletkezett Körmenden.
Forrás: Facebook / Latzkovics Miklós
Egyértelmű, hogy a felirat valamilyen délszláv nyelven, szlovénül vagy horvátul készült, ám helyesírása egyértelműen magyaros vonásokat mutat (erre utal az s és az sz magyaros használata, vagy a ts használata [cs] hangértékben).
Bár a szöveg egyes részei – valamely szláv nyelv ismeretében – könnyen megfejthetőek, egyelőre meghagyjuk olvasóinknak a rejtvényfejtés örömét. Reméljük, lesz olyan is, aki a számunkra homályos részeket is könnyedén megfejti. A megoldásokat kommentben várjuk!
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (38):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Szlováknak tűnik, egy népdal szövege lehet.
én így betűzöm:
Dábi vódu, dábi vódu, gde Lubcza lesi (?)
Tám notár, tam notár, gde spánpet sztoj
Imá lópe szotsicze, imá tserne otsi,
Pri tákeh, pri tákeh zo krátke notsi
Talán ilyesmi lenne szlávosan írva:
Da bi vodu, da bi vodu, gde Ljubicza leši(?)
Tam notar, tam notar, gde španpet(??) stoj
Ima ljope(?) sočice(?), ima črne oči
Pri takeh, pri takeh za kratke noči
@gligeti: Ljubica a szlávosban, nem cz.
vagy kotsicze, azaz kočice, csak fura az a k. De ez legalább jelent valamit.
szlavul nem tudvan, en nehany mas aprosagra hivnam fel a figyelmet:
1) Körment: szo vegi zongetlenedes?
2) a bajos latin szoveg: "regmult idok emlekere"
3) vegul folul egy heber nyelvu szoveg is feltunik a hatterben
ugyhogy plusz feladvany: a heber szoveg leforditasa!
Dábi vódu, dábi vódu, gde Lubcza lesi,
tám notár, tám notár, gde spánpet stoj
Imá lópe Kotsicze, imá tsetna otsi,
Pri tákéh, pri tákéh zo krátke notsi.
tserne lesz az az otsi, fekete szemek.
A Lubcza az mai szlovákul Ľupča, magyarul Zólyomlipcse.
Átírva mai szlovákra:
Doby vodu, doby vodu, kde Ľupča lesi,
tám notár, tám notár, kde spánpet stoj
Imá lope(?) Košice, imá četná oči,
Prí tákéh, prí tákéh zo krátke noči.
Vagy Ljubica, kedves, drága, (valami délszláv dialektus ez).
Vagy Ljubica, mint lánynév.
Ha a Lubcza (=Lubcsa) női név, akkor a Kosice hogy jön ide?
@bloggerman77: Nem is jön ide, mert az nem Košice, hanem kočice (kotsicze). Az pedig lehet szög délszlávul.
@gligeti:
Meg egy település neve is... Az a baj, hogy a szöveg szlovákul és szlovénül is értelmezhető - végén kiderül, hogy egy magyarországi vend dialektus...
Szlovénül így néz ki, és még értelme is van :)
Da bi vodu, da bi vodu, kde ljubca lesi,
tám notár, tám notár, kjer špánpet stoj,
Imá lope Kočice, imá četná oči,
Pri tákih, pri tákih zo krátke noči.
@bloggerman77:
Helyesebben (elírtam az első sort...)
Da bi vodu, da bi vodu, kjer ljubca lesi,
tám notár, tám notár, kjer špánpet stoj,
Imá lope kočice, imá četná oči,
Pri tákih, pri tákih zo krátke noči.
ragaszkodom a fekete szemekhez.
viszont mit jelent a špánpet?
@gligeti:
Szerintem azt, hogy ötcolos/ötarasznyi (špán - coll/arasz, pet - öt)
Kedves Mind!
A vers szerintem a szlovén rábavidéki nyelvjárásában íródott. Az alábbi átírást és értelmezést javasolnám:
Betűhív átírat:
Dábi védu, dábi védu, gde Lubcza lesi,
tám notár, tam notár, gde spánpet sztoj
Imá lépe rotsicze, imá tserne otsi,
Pri tákéh, pri tákéh zo krátke notsi.
szlovén:
Da bi vedu, da bi vedu, gde ljubca leži,
tam notar, tam notar, gde španpet stoji
ima lepe ročice, ima černe oči,
pre takih, pre takih so kratke noči.
A szöveg (lehetséges) jelentése:
Bárcsak tudnám, bárcsak tudnám, hol fekszik a kedves,
odabent, odabent, ahol az ágy áll,
karocskái szépek, szemei feketék,
ilyen, ilyen rövidek az éjszakák.
@E.: és tényleg, roĉice, védu, lépe. Kiváló! Nem véletlenül volt gyanús/fura a ?oĉice első betűje.
De most megnézve akkor úgy tűnik, hogy magyarosan vődu, lőpe alakot írt. Lehet, hogy az adott dialektusban ez a hang a magyar ő hangra hasonlított a lejegyző fülének?
Ez a španpet (tkp. špampet) sem triviális,
@gligeti:
Az hosszú "o" hang. 19. század eleji kézírásos magyar szövegekben találkoztam számtalanszor azzal, hogy a hosszú "o" hangot nem "ó"-nak írták, hanem "ö"-nek (!!), és az "ö/ő" hang jelölésére csak az "ő" jelet használták... Csakhogy akkor bukik E. etimológiája, ha itt is ez volt. :)
@gligeti: 18. századi kéziratok esetében szerintem veszélyes a helyesírásból kiindulni. Meglehet, hogy olyan személy jegyezte le a verset, aki nem is beszélte az adott nyelvet. Egész biztosan állítani viszont ezt sem lehet, mert nem lévén rögzített irodalmi nyelv, sem helyesírás még a 20. század eleji rábavidéki és muravidéki nyomtatott kiadványok is magyar helyesírási gyakorlat szerint rögzítik a szlovén szövegeket.
A keltezés és mellette álló szövegrész latinul van, az aláírás gót betűkkel. (Ezért gondolom, hogy a szláv részt hallás után jegyezte le a kéz, de mindez csak találgatás...)
A szöveg erősen gyaníthatóan szlovén, vagy horvát. Körmend környékén ma is, a 18. században is éltek horvátok (Horvátnádalja). A szláv nyelvek esetében ebben az időben valóban nehéz megmondani, hogy melyik változatról is van szó, ráadásul a szlovénnek az a nyelvjárása, amit ezen a vidéken beszélnek - ha jól tudom - sok hasonlóságot mutat a horvát egyes nyelvjárásaival.
(Mindez csak egy vélemény, komolyabb utánanézés nélkül: nem biztos, hogy minden elemében helytálló.)
@E.:
A "notar" szót egy 18. századi, Magyarországon élő-író ember szerintem a "jegyző" (nótárius) értelemben használhatta.
@bloggerman77: a szöveg ebben az esetben értelmetlen lenne. Itt a szlovén nyelvjárásban használatos noter: benn, bent jelentésű szóról van szó :)
Bocs, de szerintem prekoncepcióval közelítesz a szöveghez. Az "ö" jelet "e"-nek kiolvasni - nos ez kissé meredek. :) Lehet, hogy az a tuti amit írsz de ez az olvasat meredek kissé. :)
én elhiszem E. olvasatát, nem is vitatom, viszont konzisztensnek tűnik az ö->é (hangsúlyos helyzetű e) magyaros átirata. Most, összefoglalva, így olvasom:
Dábi vödu, dábi vödu, gde Lubcza lesi,
Tám notár, tam notár, gde Spánpet sztoj
Imá löpe Rotsicze, imá tserne otsi,
Pri tákeh, pri tákeh zo krátke notsi.
A s->š ts->č cz->c sz->s plusz ö->é behelyettesítéssel lényegében megkapjuk E. nagyon is plauzibilis olvasatát Gaj-féle délszlávos ábécével:
Dábi védu, dábi védu, gde Lubca leši,
Tam notár, tam notár, gde Španpet stoj,
Imá lépe Ročice, imá černe oči,
Pri tákeh, pri tákeh zo krátke noči.
A leži lehet, hogy zöngétlennek hangzott, vagy nem talált jobb magyar megfelelőt, tehát s->š/ž. A nagybetűk következetlenek, a főneveket hol nagybetűsítette, hol nem (ezért akadtunk fenn a _očice szón).
@E.: Egészen kiváló, gratulálok!
A fordításba szerintem egy apró hiba csúszhatott: az utolsó sorban nem ’ilyen’, hanem ’ilyeneknél’ (mint a szerető) rövidek az éjszakák.
@gligeti: @bloggerman77: @bloggerman77: A szlovén helyesírás a svá-t is e-vel jelöli, márpedig a svát gyakran ö-vel írják át magyarra. Azt ugyan nem tudom, hogy szlovénban, pláne nyelvjárásaiban itt tényleg svá van-e, de ez a legvalószínűbb megoldás.
@gligeti: A magyar helyesírás nagyon sokáig z-vel jelöli az [sz]-t is (l. az utolsó sorban a létigét!), és s-sel a[zs]-t is, szóval a le[ž]i nagyon is valószínű olvasat!
@bloggerman77: Az <ö> éppen megerősíti E. olvasatát, hiszen éppen a magyarországi szlovén nyelvjárásokról ismeretes, hogy van bennük <ö>, és éppen leginkább ajakhangok mellett lesz hangsúlyos <e>-ből. Mukics Ferenc Szlovén nyelvkönyve szerint itteni <vöčen> van az irodalmi szlovén <večen> helyett: ehhez teljesen passzol a <vedu> helyetti <vödu>. Még a <p> ajakkerekítő hatása is indokolhatja a <löpe> formát.
Én az olvasatot is megfelelőnek tartom: ez népdalszövegnek tűnik. A „spánpet” szót pl. a szlovén szótárak <špampet> formában hozzák ’ágy’ jelentésben [1], amúgy német szó, vö. <Spannbett> ’sodronyágy’ [2]
Csak az utolsó sornál javasolnék más olvasatot. Szerintem az elején hiányos szerkezet van az előző sorra való visszautalással:
<Pri takih [ročicah], pri takih [očih] so kratke noči> ’Ilyen [karocskák]-nál, ilyen [szemek]-nél rövidek az éjszakák’
.
Egyébként a Gaj-féle helyesírási reform előtt a horvátoknál is volt magyaros helyesírás,, amelyben a <s> betű éppen a /zs/ hangot jelölte, vö. [3]
.
[1] bos.zrc-sazu.si/cgi/a03.exe?name=sskj_testa&expression=ge%3D%C5%A1pa
[2] www.woerterbuchnetz.de/DWB?lemma=spannbett
[3] en.wikipedia.org/wiki/File:AlphabetiSerborum_1841.jpg
Akinek kedve van, ez itt nem nehéz (nekem sikerült elolvasnom, pedig csehül ugyanúgy nem tudok, mint szlovénül :-) ), 1705, Csehország/Szudétaföld:
comagna.com/ligeti/family_entry.jpg
Elnézést az utolsó sorért (erre nem is gondoltam!), s köszönöm a javítást :)
@LvT: ez az <ö> ejtés nekem nem volt ismeretes*, de ennek ellenére ez tűnt értelemszerű sejtésnek (l. 21. hozzászólás). A puzzle szépen összeállt.
*sok más ismerettel együtt, ami nekem ide (is) hiányzik, de így érdekesebb a rejtvényfejtés, és közben lehet tanulni.
@E.: Ó, mi köszönjük, egyébként remek volt! :)
@E.:
Tisztelt E! Fordítására és átírására hivatkozni szeretnék az Inscriptionoes Alborum Amicorum adatbázisában. Ha ezzel egyetért, kérem, keressen meg. E-mail címem: latzkovits@t-online.hu
@jan A héber szöveg megfejtése: Példabeszédek 2:6 "Csak az ÚR ad bölcsességet, szájából ismeret és értelem származik."
@jan:
3) lásd előző hozzászólásom.
Ha valakit a héber nyelvű szöveg érdekelne: www.nyest.hu/blog/noi-nemet