A jó humor vonzó
A játékos, jó humorérzékű emberek vonzóbbak és jobb esélyük van a társtalálásra – erősítették meg a tézist amerikai egyetemi oktatók.
Felmérésükben 250 egyetemi és főiskolai hallgató véleményét firtatták, és a válaszok alapján egyértelműen az mutatkozott meg, hogy mindkét nem nagyon fontosnak ítélte a humorérzéket, a mókázást és a játékosságot hosszú távra szóló társ keresésekor.
A férfiak 16 tulajdonság közül az első helyre sorolták a humorérzék fontosságát, a mókakedvelést a harmadikra, a játékosságot pedig az ötödikre. A nőknél – ugyanebben a sorrendben – a 3., 4., és 5. helyre kerültek ezek a tulajdonságok, az első helyen a kedvesség, a másodikon pedig a megértés diadalmaskodott. Érdekes, hogy a külcsín fontossága a férfiaknál csak a 9. helyre sorolódott.
(Forrás: Wikimedia Commons / greyloch / CC BY-SA 2.0)
Garry Chick – a tanulmány fő szerzője, egy pennsylvaniai főiskola professzora – úgy véli, hogy az eredmények alapján érthető, miért játszadozik az ember egész életén át, míg a legtöbb állat felnőtt korára felhagy a hancúrozással.
„A játékosság egy férfi részéről azt üzenheti egy nőnek, hogy erőszakmentes az illető, nem árt sem párjának, sem utódaiknak. Egy nő játékossága fiatalságot, termékenységet sugallhat a férfinép felé” – idézte Chicket a The Daily Telegraph című brit lap weboldala.
A szellemesség, humor azt jelzi, hogy az illető rutinszerűen szokta megvizsgálni a jelenségeket "a másik / a mindenféle más" oldalról is. Intelligenciát, vitaképességet, az ellenvélemény átgondolásának képességét jelenti. Ez olyasmi, hogy most NEM ÉN gondolkozom el a történeten, hanem "akárki más" .
Amíg tanár voltam, igyekeztem elterjeszteni a valószínűségekben való gondolkodás elméletét.
Történt valami (számomra rossz).
Véletlenül? Az is lehetséges... s akkor nyalom a sebeimet. De általában nem véletlenül történnek a dolgok.
Én vagyok a hibás? Más a hibás? A más ezt szándékosan okozta? Saját magam, ugyan nem tudatosan, de mégis egy "nem-akarásom" miatt okoztam?
AZ NEM LEHET, hogy a testvérem (férjem, gyerekem, barátom, ált. egy embertársam - miért mindenkiről eleve feltételezem, hogy csakis rosszat akarhat? Igen, feltételezem.
Mi különbözteti meg ezt a szemléletet a PARANOIÁTÓL? Az, hogy valószínűséget adok a "gyanakvásnak". Tudatában vagyok, hogy további bizonyító érvek nélkül ez csak kis (1-10%) valószínűségű, de akkor is végigvezetem a gondolatot.
Mert csak így találhatok rá az okra... arra, hogy az illetőnek más volt a "túlélési érdeke", mint az enyém ... s akkor lehet ez a saját akárkim (a lista, mint fent... ) is.
A középiskolás tanítványaim ezt mindig megértették.
A történéseknek nem mindig, de GYAKRAN van kiváltó okuk - s ezért minden lehetőséget végig kell gondolnunk. Úgy, mintha semmi közünk nem volna az egészhez.
A humor azt jelzi a külvilág számára, hogy az illető képes gondolkozni:-).