A hamisított szoftver a fiatalokra jellemzőbb
Egy hazai felmérés szerint a fővárosban élő 30 év alattiak körében a legjellemzőbb az illegális szoftverek iránti nyitottság.
A TNS nyilvánosságra hozta annak a Microsoft megbízásából készült felmérésnek az eredményeit, amelyben idén ősszel világszerte több mint 38 ezer felhasználót kérdeztek meg a hamisított szoftverekkel kapcsolatos véleményükről és tapasztalataikról. A kutatás szerint az emberek fele úgy gondolja, hogy a hamisított szoftverek nem elég biztonságosak, és a megkérdezettek 82 százaléka eredetit ajánlana barátjának vagy ismerősének. Minden negyedik felhasználó (26%) adatai elvesztésétől tart a legjobban, 23 százalékuk azt gondolja, hogy ellophatják személyes adatait, míg 15 százalék fél attól, hogy a bűnszövetkezetek a szoftverkalózkodásból származó jövedelmekből más bűncselekményeket is finanszíroznak. Tízből nyolcan úgy vélik, hogy a hamisított szoftverek valamilyen szinten kockázatokat rejtenek számukra, heten pedig meg vannak győződve róla, hogy az eredeti szoftverek biztonságosabbak, stabilabbak és könnyebben frissíthetők, mint hamis társaik.
Azoknak a tudatos vásárlóknak az aránya, akik a vásárlás pillanatában a csomagolást ellenőrizve próbálnak fényt deríteni a program eredetére, 72 százalék. Ez a módszer azonban nem megbízható, hiszen a hamisítók a csomagolás terén is sokat fejlődtek az utóbbi időben, ezért komoly tapasztalat nélkül csak nagyon nehezen különböztethetők meg ezek a termékek az eredetiektől – nem csoda, hogy a felhasználók kevesebb mint fele gondolja azt, hogy ő képes lenne erre. A Microsoft egyébként egy külön weboldalon sorolja fel azokat a külső jegyeket, amelyek alapján megállapítható egy szoftver eredeti vagy hamisított volta.
Tóth Zita, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára egy másik, hazai vizsgálatra hívja fel a figyelmet. Mint mondja: „A TÁRKI idei reprezentatív felméréséből kiderül, hogy a teljes lakosság 20 százaléka, ugyanakkor a fiatalok 41 százaléka nyitott a másolt, illegális forrásból származó szoftverek iránt. Az ő esetükben ezért különösen létfontosságú, hogy tisztában legyenek a szellemi tulajdon, az alkotói munka értékével, azzal, hogy az illegális forrásból származó termékek mind a gyártóknak, mind az államnak veszteséget okoznak, a piaci viszonyokat kedvezőtlen irányba torzítják el. Ugyanilyen fontos a fogyasztóvédelmi szempontok hangsúlyozása is, a tudatos vásárlásra nevelés, hogy ne dőljenek be az első látásra kedvezőnek tűnő ajánlatoknak.”
A HENT megbízásából készített TÁRKI-vizsgálatból az is kiderül, hogy a lakosság nem minden típusú hamisított termékkel szemben olyan megengedő, mint a szoftverekkel: hamisított ételt például csak 8, míg ilyen gyógyszert csupán 5 százalék használna. A kutatásból kirajzolódik a gépén hamis szoftvereket futtató tipikus felhasználó képe is: budapesti, 30 év alatti, középiskolai végzettségű férfi vagy nő. A fenti archetípus ellentétpárja a közép-dunántúli kisközségben élő, 60 évesnél idősebb felhasználó, közülük csak igen kevesen szereztek be hamis szoftvereket.
A hamisított szoftverek elleni küzdelemben nemcsak a fogyasztókra, hanem másokra is fontos szerep hárul: a megkérdezettek 65 százaléka szerint a kormányzatoknak, 72 százalékuk szerint pedig a szoftveriparágnak kellene fokoznia ilyen irányú erőfeszítéseit.