A francia újabb veresége
Szenegál valaha a frankofón világ egyik afrikai bástyájának számított, de e falak omladozni látszanak a legújabb választások előtt. Egyre több politikus kampányol a helyi wolof nyelven.
Szenegál legelső elnöke, Léopold Senghor (1906-2001) a francia nyelv híres és elismert költője is volt egyben. 1983-ban az Académie française is felvette tagjai közé. Szenegál második elnöke, Abdou Diouf 2003 óta a Frankofónia Nemzetközi Szervezetének (OIF) (Organisation internationale de la Francophonie) a főtitkára. Ezért is érdekes, hogy a február végén közeledő új választások előtt a szenegáli politikusok egyre inkább az ország egyik helyi afrikai nyelvén, a wolof nyelven kampányolnak.
Szenegál egyetlen hivatalos nyelve továbbra is a francia, de a wolof egyre nagyobb népszerűségre tesz szert. Ami nagyban hozzájárul a wolof sikeréhez, hogy elterjedésében egy spontán folyamatról van szó, nem politikusok által kitalált nyelvterjesztésről.
A wolof Szenegál legnagyobb kisebbsége. Bár etnikailag csak a lakosság 30 százalékát teszik ki, de mára már további 15 százalékot kitevő más népcsoport is wolof nyelvűnek számít, mondhatni elwolofosodott.
A wolofnak óriási előnye van a franciával szemben. Míg a franciát 10 százalék beszéli jól, és további 20 százalék érti, addig a wolof anyanyelvi és második nyelvi beszélői a lakosság 80 százalékát teszik. Nem csoda, hogy a politikusok is felfedezték a wolof használnálatának előnyeit kampányaik során.
(Forrás: wikimedia commons / Manuele Zunelli (CC BY 2.0))
A gyarmati időket idéző francia nyelvtől való elfordulás nem egy egyedi szenegáli eset. Mali és a Közép Afrikai Köztársaság megfigyelői is hasonló jelenségről számolnak be. Azonban Szenegálban se örül mindenki a wolof előretörésének. A kisebb helyi nyelvek beszélői úgy érzik, jobban veszélyezteti nyelveiket a wolof, mint a francia bármikor is.
Forrás
Voice of America: Senegal Turns Away from French in Boost to Democracy
Helyes tendencia. Támogatom a Kelet-Afrikában szuahéliül, Nyugat-Afrikában hauszául, Dél-Afrikában zuluul, Botswanában csvanául, Peruban kecsuául stb.mozgalmakat. Délkelet-Ázsiában szerencsére törik még páran a malájt.:-)
Sokkal jobb ezeket tanulni, mint a dögunalmas indoeurópai nyelveket.
Persze akinek az is változatosság, ha a vier helyett fourt mondanak, vagy az amigo helyett amico-t, akkor megértem, hogy szívesen kezdi az ötödiket is belőle.:-)
"Rendben, akkor én leszek "az első"
Már csak második lehetsz.:-) Mondjuk a én inkább azokat a nyelveket szeretem, ahol nem kell kiénekelni két oktávot ahhoz, hogy megértsenek, ellenben sok hang van bennük.
@doncsecz:
Pedig a wikipédia információ szerint a lakosság elsődlegesen a kinyaruandát beszéli, az angol nyelvű wiki szerint "The country's principal language is Kinyarwanda, which is spoken by most Rwandans." en.wikipedia.org/wiki/Rwanda#Demographics
A német nyelvű wikipédia egyenesen azt írja, hogy a lakosság 88%-a kizárólag ezen a nyelven beszél. Igaz ehhez az állításhoz forrásmegjelölést nem találok a szócikkben. de.wikipedia.org/wiki/Ruanda#Sprachen
Az Unicef 9 millióra, az Ethnologue 7,5 millióra becsüli a nyelvet beszélők számát.
A BBC-nek van egy, a kelet-afrikai bantu nyelveket átfogó híroldala is, www.bbc.co.uk/gahuza/ , amelyik a Guthrie-féle osztályozási rendszer J zonájába (Afrikai Nagy Tavak) sorolt nyelveket jelenti/jelentheti.
en.wikipedia.org/wiki/Guthrie_classification_of_Bantu_languages (a cikkben egy térkép is található, azt hiszem itt fogom kezdeni a bantu nyelvek tanulmányozását)
@Nước mắm ngon quá!: Na még itt sem helyi nyelvet emelnek fel, mert ezeknek sincs pénzük meg emberük, hogy megteremtsék az alapjait a sztenderdnek.
@doncsecz:
Ruandáról lehetett olvasni egy pár éve, hogy a franciát, mint az oktatás nyelvét, angolra cserélik. Kereskedelmi okok, a Franciaországgal való kapcsolat romlása (népirtásokban való francia pozíció), az angol nyelv népszerűsége miatt.
@maxval: Ahogy jobban elnézem a térséget a problémát abban látom, hogy itt némelyik országban az írástudatlanság 80% felett van, nem volt senki sem aki sztenderdizálhatta volna ezeket a nyelveket, a függetlenség után pedig az új államoknak alig volt pénzük, nem tehettek mást, hogy a már kész, meglévő francia, angol, portugál, spanyol, olasz nyelveket használták, mert egyszerűbb volt azokat, mint a helyiek nyelvét.
Rendben, akkor én leszek "az első", aki gazdasági érdekek nélkül, a kölcsönösség jegyében afrikai nyelveket tanul :) A bőség zavara, amúgy is hobbim egzotikus nyelvekhez tananyagot beszerezni, mivel amúgy is a tonális nyelvek érdekelnek, így azzal az afrikai nyelvvel fogom kezdeni, amelyik a legnagyobb számú tónust ismeri.
Illetve amíg az afrikai, aki Európába vagy Amerikába megy, angolul is tud (most mindegy, milyen szinten), addig aligha lesz érdeklődés. De ez a nem afrikai nyelvekkel is így van. :)
@Nước mắm ngon quá!: Majd ha gazdaságilag érdek fűződik hozzá.
Ezek az anyagok évtizedekkel ezelőtt készültek, de több mint 10 afrikai nyelvhez található tananyag itt: fsi-language-courses.org/Content.php
Majd csak eljön ennek is az ideje. Sok nyelvet fedeznek fel mostanában.
Kíváncsi vagyok mikor indul be (ha egyáltalán beindul) az afrikai nyelvek iránti nagyobb érdeklődés. Az ázsiai nyelvek iránt már sokan érdeklődnek, a kínai nyelvkönyveknek se szeri se száma, japánul már régóta "sikk" tanulni, koreiaul, maláj nyelveken, thaiul, vietnamiul persze kevesebben tanulnak, de mekkora az érdeklődés az afrikai nyelvek iránt?
Odahaza a könyves polcomon őrzök egy szuahéli nyelvkönyvet (Füssi Nagy G.) és bele is lapozgattam már, de vajon eljön-e az az idő, hogy afrikai nyelveken tanulnak majd menedzserek, egyetemisták, szakemberek?
Jó hír. Sajnos a gyakorlatban egyetlen afrikai nyelv sem tudta nemhogy kiszorítani az európai nyelveket Afrikában, de még csak felzárkózni sem hozzájuk, talán még a szuhaéli mondható a legsikeresebbnek.