A digitalizálás rejtett politikája
A régi újságok digitalizálása alapvetően jó ötletnek tűnik, de könnyen fel lehet használni rejtett politikai célok érdekében is. Ez merült fel egy új hawaii digitalizálási projekttel kapcsolatban is...
Ha bármely nyelv múltjából dokumentumokat digitalizálunk, ritkán van rá lehetőség, hogy minden fellelhető forrásra sor kerüljön. Ha pedig mindenre nem jut idő vagy pénz, akkor marad a szelektálás, ami azonnal megkérdőjelezi a végeredmény objektivitását.
Az elmúlt kétszáz évben a hawaii nyelv a kihalás szélére sodródott, csak lelkes támogatóinak köszönheti, hogy a legutóbbi időkben komoly erőfeszítéseket tesznek népszerűsítésére. A nyelv oktatását ugyan 1896-ban betiltották, de 1834-től egészen 1948-ig legalább 14 hawaii nyelvű újság létezett hosszabb-rövidebb ideig. Ezeknek a kiadványoknak a digitalizálásáról van most szó, de a meghirdetett projekt a teljes hawaii nyelvű anyagnak csak a felét tervezi digitalizálni. Vajon melyik felét?
A hawaii nyelv megmentéséért nem meglepő módon a hawaii nemzeti érzésűek tesznek a legtöbbet. Egy korábbi digitalizálási program keretén belül már előfordult, hogy csak a hawaii függetlenségét támogató forrásokat digitalizálták arra hivatkozva, hogy elfogyott a pályázati pénz, mielőtt az ellenkező politikai nézetek dokumentumaihoz is eljutottak volna. A kérdéses esetben végül két önkéntes saját költségére fejezte be a projekt fennmaradó részét. A mostani projekt eleve csak az újságok felének a digitalizálását tervezi.
A szigetek történelmével foglalkozó kutatók és laikusok számára máig fontos téma, hogy a királyság lakossága milyen arányban és mennyire volt a királyság, a függetlenség, illetve USA-hoz való csatlakozás pártján. A jövő kutatói egyre inkább az internetre lesznek kénytelenek hagyatkozni, így egyáltalán nem mindegy, hogy ott milyen dokumentumok lesznek elérhetők.
(Forrás: wikimedia commons)
A jelenlegi projekt keretén belül bárki megjelölhetne – és ezzel egyben „lefoglalhatna” – újságcikkeket digitalizálásra. A szokásos gépi digitalizálás helyett ugyanis önkéntesek kézi munkájára szeretnének támaszkodni a projekt szervezői. Az önkénteseknek manuálisan kellene begépelniük a kérdéses oldalakat, majd beküldeni a központi tárhelyre összehasonlításra az eredetivel. Nem nehéz elképzelni, hogy milyen irányba tolódna el a digitalizált újságcikkek témája a nyelvvédő önkéntesek keze alatt, akik nem is igazán lennének hibáztathatók. A gond inkább magával a projekt kiötlésével van, ami jelen formájában tudatosan egy előrelátható elfogultságot épít be a végeredménybe.
Az eset természetesen nem egyedi, tanulságai minden nyelvre egyformán vonatkozhatnak. Ahhoz, hogy valóban hasznos legyen a múlt dokumentumainak könnyű elérhetősége, az is fontos, hogy a minél inkább objektív legyen a válogatás. Bármilyen nemes is egy projekt célja, mint például a fenti esetben a hawaii kultúra függetlenségi törekvéseinek hangsúlyozása, tudományos szempontból mindenféleképpen elítélendő a szelektív digitalizálással létrehozott történelemhamisítás.
Forrás
Hawaii Reporter: The Politics of Digitizing Hawaiian language newspapers
Igen, ez a feltevés igen helytálló. Személyszerint én is így cselekednék, de másrészt a másokkal való megismertetés, a könnyebb elérhetőség célja is vezetne. A szlovén digitális könyvtárban eddig több vend kalendárium és újság teljes egészében fel van töltve, sőt pár könyv is. Ám ezt megelőzően is voltak kísérletek digitalizálásra, egy páran például kézzel bemásoltak szövegeket régi könyvekből pdf-be és határozott politikai célzattal valószínűleg.
Februárban talán megjelenik Pável Ágoston Vend nyelvtanja végre, sok halasztás után. Bár a háttérben ott is volt valami, amit sokszor pénzhiánnyal indokoltak.