Szovjet etnofilmek a Verzión
Útirajznak, dokumentumfilmnek, a kulturális sokszínűség demonstrációjának indulnak, majd propagandába csapnak át. Ötvöződik bennük mindaz, ami a legérdekesebb, és ami a legvisszataszítóbb a Szovjetunióban.
A Verzió filmfesztiválon több ígéretesnek tűnő orosz dokumentumfilmet is bemutatnak. Mivel a honlapról csak elég körülményesen lehet kideríteni, hogy melyik filmet hol és mikor tekinthetjük meg, a Rénhírek összefoglalja a leglényegesebb tudnivalókat. Nem ismertetjük a teljes programot, olyan filmeket válogattunk, melyek uráliakról szólnak, uráliakkal közeli kapcsolatban álló népekről szólnak, vagy legalább remény van arra, hogy uráliak is felbukkannak benne.
Századok sötétségéből
Alexander Lemberg / 1931 / 54 min / néma, orosz feliratokkal
Finnugor
A finnugor nyelvű mordvinokról készült film már arról tanúskodik, hogyan alakult át a dokumentarista expedíciós műfaj beállított jelenetekkel és az amatőrök mellett hivatásos színészekkel forgatott agitkává. Az úti beszámolót ideológiai célzatú történelemkép váltja fel az egyház és a földesurak által kizsákmányolt mordvinokról. Az új rendszer ellenben fejlődést hozott, a kolhoz meghonosította az új mezőgazdasági módszereket. A műfaji szabályok fellazulása animációs betéteknek nyitott teret, amelyekben gúny tárgyává teszik a múlt embereit.
November 7., vasárnap, 12:00 Toldi
A csuvasok földje
Vlagyiszlav Korolevics / 1927 / 60 min / néma, orosz feliratokkal
A csuvasok szoros érintkezésben álltak a marikkal és az udmurtokkal, a magyar nyelv korai jövevényszavai is főleg a csuvasok elődeitől, illetve hozzájuk közel álló, azóta eltűnt népektől származhatnak.
A Csuvas Autonóm Köztársaság új stúdiójának gyártmánya a forradalom 10. évfordulójára készült. A konvencionális „régen és most” szembeállításra épül, melyben a gyarmati kizsákmányolást felváltja a modernizációt és fejlődést hozó győztes szovjethatalom. A rendező dokumentumfelvételeket párosít beállított melodramatikus, akciós vagy komikus jelenetekkel. A gyenge technikai minőségű filmet végül nem mutatták be. Mai jelentőségét kordokumentumként nyerte el.
November 6., szombat, 12:00 Toldi
A Föld egyhatoda
Dziga Vertov / 1926 / 73 min / néma, orosz feliratokkal
Csak reménykedhetünk, hogy a filmben uráli népek is felbukkanank.
Dziga Vertov 1926-ban készült „vizuális költeménye”, amelyet „a film fogalmának új szintre emeléseként” gondolt el. Végigutaztatja a nézőt a hatalmas Szovjetunión keresztül, a dagesztáni falvaktól a szibériai erdőségekig. A „határvidékek uniójának” filmes megteremtője egyaránt kapott hideget és meleget a művéért: nevezték a „filmeposzok költőjének” és az „egzotikumok hajszolójának”. Az első részben a Tőke idegen, távoli földjét (azaz a Nyugatot) állítja szembe a földrajzilag, gazdaságilag és kulturálisan sokszínű utópikus állammal - a Szovjetunióval.
November 3., szerda, 16:15, Toldi
Dagesztán
1927 / Szergej Liamin / 21 min / néma, orosz feliratokkal
Tunguzok
1927 / Jelizaveta Szvilova / 12 min / néma, orosz feliratokkal
Buhara
1927 / Jelizaveta Szvilova / 12 min / néma, orosz feliratokkal
Adigeföld
1928 / Iakov Kornyilev / 14 min / néma, orosz feliratokkal
Kamcsatka
1927 / Nyikolaj Konstantyinov / 31 min / néma, orosz feliratokkal
A tunguzok, más néven evenkik vagy orocsonok Szibériában élnek, legnyugatibb csoportjaik érintkeznek a nyenyecekkel és a hantikkal.
A Föld egyhatodához forgatott hatalmas anyag felhasználásával több rövidfilm is készült. Az Adige föld például jól szemlélteti az expedíciós műfaj átmenetét Vertov alapvetésétől a programban utolsóként látható filmig; Vertov munkatársa, Nyikolaj Konsztantyinov ezzel szemben tényszerűen számol be a távoli Kamcsatka-félszigeten tett utazásáról.
November 4., csütörtök, 16:15, Toldi
bithei. niyalma:
si saiyūn? booi gubci gemu elheo? hanciki de sain yabume biheo?
Apróság, de az orocsonok helyesen orocsok vagy udehék. Ők a mandzsu-tunguz nyelvek déli, azaz a mandzsu ágához tartoznak, szemben az evenkikkek akik az északi, azaz a tunguz vonalhoz sorolhatóak. Az evenkiket régebben tunguzuknak is nevezték, de jobb az evenki.