Csajmurik a beszermánoknál és más nemzeteknél

A beszermánok az udmurtok jellegzetes etnikai csoportját alkotják. Korábban úgy vélték, az északi udmurtok közé telepedett török nyelvű (feltehetően csuvas) népcsoport udmurtosodott el. Ma inkább úgy vélik, egy erős törökségi, főként csuvas hatás alatt álló dél-udmurt csoport költözött az északi udmurtok közé. A beszermánok gyakran az udmurtoktól különálló népnek tekintik magukat – egy jó muriban viszont kit érdekelnek az etnikai kérdések?

A magyar fonóhoz hasonló ifjúsági összejövetelek a Volga és a Káma vidékén is ismertek. Udmurtia területén, az északi udmurtoknál, továbbá a jundai és a gorgyinói beszermánoknál egészen az ötvenes-hatvanas évekig fennmaradt a nil braga (ныл брага/ нъл брага) nevű szokás. A nil 'lány'-t jelent, a braga pedig egyfajta 'ízesített, erős alkoholos ital', ill. olyan alkalom, amikor fogyasztják. Hasonló ünnep a csuvasoknál is van, ott her szari (хĕр сăрú)  'lánysör' a neve. Az udmurtok és a beszermánok ősszel és télen, a mezőgazdasági munkák végeztével tartották, a csuvasoknál inkább a farsang idejére esett. Mind az előkészületek, mind maga az ünnep több szakaszra bonthatók.

Beszermánok a 20. század elején
(Forrás: Oli)

1. A szervezők, a hely és az idő kiválasztása

A csuvasoknál a lányok kezdeményezték és szervezték az ünnepet. Meghívták a fiatalokat a saját falujukból és a szomszédos településekről. Az udmurtoknál kiválasztottak egy párt – egy fiút és egy lányt –, akik az ünnep lebonyolításáért feleltek, és akik a szomszédos falvak fiatalságával egyeztettek az időpont ügyében. Időnként azonban a lányok teljesen átvették a szervezést. A jundai beszermánoknál, eltérően a csuvasoktól és az udmurtoktól, a fiatalok nemre való tekintet nélkül együtt szervezték az ünnepet. A legények közül kiválasztottak egy vezetőt – ezt orosz szóval sztarsójnak nevezték (a szó eredetileg 'idősebb'-et jelent, de az oroszban is alkalmazzák 'vezető, felelős' jelentésben) –, ő vezényelte le az ünnepet. Az ünnep résztvevői mind engedelmeskedtek neki. A vezető segédeket választott maga mellé, és velük együtt indult a szomszédos falvakba megbeszélni, mikor is tartsák az ünnepet.

2. Az ételek összegyűjtése

A csuvasoknál az ünnepi nassolnivalót a lányok gyűjtötték össze, méghozzá azokból a házakból, melyekben eladó lány lakott. A jundai beszermánoknál a lányok a megtakarításaikból vásároltak ételt. Az udmurtoknál is a lányok gyűjtötték össze az ételeket. A fiatalok egy egyedülálló nő házát bérelték ki az összejövetel éjszakájára.

3. A vendéglátás

A kihirdetett időpontban a vendégek a terített asztalhoz járultak. Az asztalon rituális italként mindig állt braga, kumiska (кумышка, gabonából vagy zöldségből főzött szesz), illetve a csuvasoknál sör és péksütemény. A legarchaikusabb ezek közül valószínűleg a sör volt. A braga szó az oroszból került az udmurtba, ott eredetileg kenyérből készült, de a kvasznál magasabb alkoholtartalmú italt jelentett.

Jellegzetes beszermán női fejfedő
(Forrás: Oli)

Az udmurtoknál és a beszermánoknál páronként ültek az asztalhoz – egy fiú és egy lány. Mivel mindenképpen párt kellett választani, mindig azonos számú fiút és lányt hívtak meg. Az ünnep pirkadatig tartott. A sörözés a csuvasoknál dalok és hegedűszóval kísért táncok közepette zajlott. Voltak kifejezetten ezekhez az alkalmakhoz kötődő „lánysöri” dalok. A szülőknek szabad bejárásuk volt az ünnepre, hogy ellenőrizhessék a fiatalok viselkedését. A lányok egy korsó sörrel kínálták az érkezőket, akik cserébe némi aprót adtak a zenészeknek. A kínálgatást a lányok tréfás dalokkal kísérték, melyekben kérték, hogy ne fukarkodjanak, adjanak egy kis zsebpénzt.

Az udmurtoknál is eljöhettek a felnőttek, hogy megnézzék, hogyan alakulnak a párok. Az együtt ülő fiút és lányt általában menyasszonynak és vőlegénynek tekintették. A beszermánoknál azonban csak a meghívott fiatalok vettek részt az ünnepen, és nem voltak kifejezetten ehhez az ünnephez kötődő dalok és táncok, hanem az éppen divatos dalokat adták elő.

Az udmurtoknál a nil braga sok esküvőre emlékeztető momentumot foglalt magába: tréfás párválasztást, a lányok átadását éjfélkor, játékot, melynek során a fiúknak az elkendőzött lányokat kellett felismerniük. A beszermánoktól nem ismeretesek ilyen részletek.

Fiatal beszermán lány viselete
(Forrás: Oli)

A fiatalság hajnalig mulatott, a következő nap elbúcsúztatták a vendégeket. Egy közeli időpontban a háziak és a vendégek szerepet cseréltek: szokás volt viszontlátogatást szervezni.

A falvak akkori is szervezhettek egymás között ünnepeket, ha más etnikai csoporthoz tartoztak. Junda lakói például a falutól 3-4 kilométerre található udmurt, és a 15-25 kilométerre található beszermán falvakkal is rendeztek nil bragát. Egyszerűbb formában még a második világháború idején is megtartották őket, és az ötvenes évekig szokásban maradtak.

Ezek az ünnepek mind az udmurtoknál, mind a beszermánoknál, mind a csuvasoknál elsősorban a felnőtt lányok ünnepei voltak. A csuvas lányok megmutathatták, hogy mennyire értenek a sörfőzéshez, a vendéglátáshoz és kínálgatáshoz, az énekléshez és a tánchoz. Az udmurt szokások nagyon hasonlítottak az esküvői szertartáshoz. A beszermánoknál azonban nem volt éles határ a lányok és a fiúk feladatai között. Itt az ünnep fő funkciója az volt, hogy ismeretségek köttessenek a szomszédos falvak fiataljai között, és összeállhassanak a leendő házaspárok. Az ünnep eredeti funkciója visszaszorult.

Kapcsolódó tartalmak:

• Hány uráli nép van? 6. Udmurtok és beszermánok
• Most egyen tabanyt és palacsintát!
• Küsztübej
• Pelmenyi, pelnyany
• Perepecs

Hasonló tartalmak:

• Jundai házisör
• Beszél-e udmurtul az udmurt télapó?
• Most egyen tabanyt és palacsintát!
• Télbúcsúztató Udmurtiában
• A nemzeti döglés napja

Hozzászólások (12):