Jundai házisör
Valószínűleg a sör volt az udmurtok és a beszermánok legrégebbi alkoholos itala. Az ünnepek középpontjában régebben a sör állt. A jundai beszermánoknál a 20. század második feléig is szokásban volt a házi sörfőzés. Rituális szerepe már elveszett, de egyesek még ma is otthon készítik el az italt.
A jundai házisör készítésekor először 5-6 evőkanál cukrot feloldanak fél liter vízben, majd alaposan elkevernek benne fél kiló malátát (korábban ehelyett csírázó rozst vagy búzát kemencében kiszárítottak).
Ezt kb. öt liter forró vízzel felöntik, egy maroknyi komlótobozt szórnak bele. Ízesíthető aszalt csipkebogyóval vagy más bogyókkal is. A keverék így kb. nyolc liter űrtartalmú lesz.
A sörfőzéshez egy tízliteres öntöttvas edényre van szükség.
Az edény fenekén kis lyuk van, kezdetben ezt be kell dugaszolni.
Az edény fenekén egy szitát helyeznek el. A képen látható aluminiumból van, de más (egészségre nem káros) anyagból is megfelel.
A szűrőre 2-3 centiméter vastagságban zabszalmát raknak, mert ezen jól átfolyik a cefre.
A szalmára egy liter hideg vizet öntenenk. Feltétlenül hideget!
Fölé száraz lóherét tesznek, az oldalát szárított málnalevelekkel bélelik ki.
Ebbe öntik a keveréket.
Tetejére néhány szelet burgonyát tesznek, hogy ne olyan könnyen fusson ki.
Nem túl erősen felfűtött kemencében négy órán át főzik. Időnként ellenőrizni kell, nem fut-e ki.
Amikor a négy óra letelt, kiveszik a kemencéből, a lyukon át kifolyatják az így elkészült cefrét. (Manapság például szétvágott gyümölcsleves doboz belső, fóliázott oldalának segítségével folyatják a levet pelackokba.) A lyukat ismét bedugaszolják, forró vízzel ismét felöntik az edényt, és szobahőmérsékleten 10-12 órát állni hagyják. Ez lesz az úgynevezett második cefre.
Eközben elkészítik a kovászt. Vesznek fél litert a kifolyt meleg, de már nem forró első cefréből, kétharmad teáskanálnyi élesztőt kevernek bele. Ezután hozzákevernek két evőkanál lisztet. Meleg helyre helyezik, 6-8 óra alatt megerjed, kissé felemelkedik, habos „sapka” alakul ki rajta. Ehhez hozzáöntenek fél vagy egy liter cefrét, megvárják, míg újra erjedni kezd. Fokozatosan, de már nagyobb adagokban hozzá lehet önteni a maradék cefrét is. Ízlés szerint cukrot is lehet hozzáadni. Amikor az utolsó adag cefre is belekerült és megerjedt, a sör fogyasztható.
Az így elkészült sör hamar megbuggyan, éppen ezért nem lehet sokáig eltartani. A cefrét is azért kell fokozatosan hozzáadni, hogy ne olyan hamar romoljon meg. Az első cefréből keletkezett sört nem mind isszák meg, hanem valamennyit meghagynak, és a maradékkal erjesztik a második, esetleg a harmadik cefrét. Az első cefréből készült sör azonban sokkal jobb ízű, mint a későbbiek.
Kísérletező kedvű olvasóinknak jó egészséget kívánunk!
@Fejes László (nyest.hu):
t1.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcSWCCgd5dJFXNQGbSiliHOmp41ViqzR6eDt
www.bbc.co.uk/news/world-europe-14842999
@Fejes László (nyest.hu): A fogyasztás feltétlenül, de az előállítás nem annyira.
Az alkoholfogyasztás ősibb az emberiségnél. www.youtube.com/watch?v=ohgqRRLjBsg
A "sör" (mármint valamilyen erjesztett keményítőtartalmú zúzalék, sokszor csak megrágott magvak valamilyen tartóba köpve) az egész emberiség legrégebbi szeszes itala.
Oli,a cikkíró, udmurt származású ?