0:05
Főoldal | Rénhírek

Nemzeti ünnep lesz a rokon népek napja Észtországban

Február 17-én pénteken az észt parlament egyhangúan elfogadta azt a javaslatot, mely szerint minden október harmadik szombatján megünneplik a rokon népek napját. Ezen a napon a hatályos törvények értelmében kötelező lesz kitűzni az észt nemzeti zászlót.

Fejes László | 2011. február 18.

A javaslatot Mart Nutt, az Isamaa ja Res Publica (Haza és Res Publica) párt képviselője terjesztette a ház elé. A javaslat támogatói szerint a rokon népek napja a finnugorok egységét, a finnugor kultúra és nyelvek értékét és fontosságát tudatosítja, és megerősíti az észtekben az érzést, hogy a finnugor népek közé tartoznak.

Az észt parlamentben kifejezték reményüket, hogy Finnország és Magyarország követi példájukat, és együttesen hatnak Oroszországra, hogy szövetségi és helyi szinten is foglalkozzon a finnugor népekkel kapcsolatos kérdésekkel.

A rokon népek napját 1931 óta ünneplik Észtországban, ám a világháború kitörése és Észtország megszállása következtében eltörölték, és csak 1988 óta tartják meg újra.

A Rénhírek és a nyest.hu részéről egyfelől örülünk, ha a rokon népekkel kapcsolatos bármilyen pozitív kezdeményezésről hallunk, ezzel a hírrel kapcsolatban mégis fenntartásaink vannak. Egyfelől nem értjük az indoklást: a finnugorság ugyanis nyelvrokonság, nyelvészeti kérdés, ami ugyan felkeltheti az egymás iránti érdeklődést és a szolidaritást e nyelvek beszélőiben, de ettől még nem beszélhetünk finnugor kultúráról. Sokkal helyesebb lenne, ha rokon nyelvek napjáról beszélnénk: ez nem zárná ki, hogy az adott nyelvek beszélőinek kultúrájával is megismerkedjünk, és elősegítené a nyelvrokonsághoz kapcsolódó tévképzetek visszaszorulását is.

Abban is erősen kételkedünk, hogy Oroszországra éppen egy nemzeti ünneppel lehet hatni, és azt sem tartjuk szerencsésnek, hogy kizárólag a finnugor nyelvek sorsával kívánnak törődni, miközben Oroszországban több tucat más, hasonlóan veszélyeztetett nyelvet is beszélnek. Ünnepségek helyett inkább azokat a kutatásokat kellene finanszírozni, melyek ezek dokumentációját biztosítják, illetve olyan projekteket, melyek ezen nyelvek státuszát erősítik. Ezek sikere esetén valóban lenne mit ünnepelnünk.

Forrás

В календаре Эстонии появится День братских финно-угорских народов

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (9):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
8 éve 2011. február 20. 12:33
9 El Mexicano

@Roland2: Népek rokonsága alatt szinte mindig a nyelveik rokonságát értjük, mivel – ahogy László is mondja – másfajta rokonságról sok értelme nincs beszélni.

Amikor pl. azt mondjuk, hogy az indoeurópai "rokon népek", vagy az "újlatin népek", akkor is a rokon nyelvekre gondolunk, más szóba sem jöhetne.

elmexicano2010.blogspot.com/2011/02/az-indoeuropai-nyelvcsalad.html

8 éve 2011. február 20. 11:23
8 Fejes László (nyest.hu)

@Roland2: A "rokon" leszármazásbeli azonosságot jelent. Ez igaz a rokon nyelvekre. Kultúráknál legfeljebb hasonlóságról beszélhetünk, népekre pedig nem jellemző a genetikai rokonság, ugyanis hatalmas a keveredés. Statisztikai jellemzők hasonlóságáról beszélhetünk.

Az, hogy a honfoglalók genetikailag távol álltak tőlünk, egyelőre tudományos ténynek tekinthető. (Bár az igaz, hogy egyelőre kevés mintát vizsgáltak.) Aki ezen megsértődik, az nem elég felnőtt a tudományhoz.

8 éve 2011. február 20. 10:57
7 Roland2

Nem értek egyet a cikk kissé szkeptikus hozzáállásával: a legtöbb nép több gyökerű,több elemből forrt össze,ennek megfelelően a rokonság fogalma is több szempontú: egyaránt beszélhetünk nyelvi,genetikai,kultúrális,stb. rokonságról.Szerintem ezek közül mindegyik szempont egyenértékű.

Ha egy észt a nyelvi rokonságot tekinti elsősorban meghatározónak,az miért baj ? Miért ne tekinthetné rokonnak a magyarokat ?

A mai népek eltérő jellege csak egy dolog:honnan tudjuk,hogy 5000 évvel ezelőtt milyen volt a "finnugor kultúra",vagy honnan ismerjük a több ezer évvel ezelőtt élt finnugorok genetikai állományát ?

Ha a cikk gondolatrendszeréből indulunk ki ,akkor azt kell mondanunk,hogy a honfoglalókat vagy Szent István népét sem tekinthetjük rokonainknak,mivel genetikailag,kultúrálisan és társadalmilag sem hasonlítunk már nagyon rájuk.E kijelentés viszont sokak érzetét sértené (jogosan).

8 éve 2011. február 18. 23:52
6 Pesta

„Az észtországi oroszok tömege kevés kivétellel a szovjet megszállás idején költözött be Észtországba, és mindenféle előjogokkal rendelkezett.”

Egészen pontosan deportálták a balti államok lakóit, a szovjetek teljesen el akarták oroszosítani a területet. Az ott lakók többsége a mai napig kétnyelvű. De ugyanez ment pepitában az összes kommunista „államban", pl. a romániai magyarok a Csau-rezsim idején stb.

8 éve 2011. február 18. 15:46
5 Fromm

@Fejes László: Értem. Ezeket a "részleteket" nem ismertem. És szerintem hozzám hasonlóan sokan mások sem. Köszönöm, hogy leírta.

Ugyanakkor, ha az észtekről szóló hírek valóban többnyire az orosz sajtón keresztül érkeznek, akkor ezen (a tájékoztatás kiegyensúlyozottságán) érdemes lenne elgondolkodni.

8 éve 2011. február 18. 15:23
4 Fejes László (nyest.hu)

@Fromm: A magyar sajtóba gyakran az orosz sajtón keresztül érkeznek az ilyen hírek. Az észtországi oroszok tömege kevés kivétellel a szovjet megszállás idején költözött be Észtországba, és mindenféle előjogokkal rendelkezett. Ezen előjogaikat elvesztették. Sokan nem szereztek állampolgárságot, mert nem voltak hajlandóak észtül megtanulni. (Az államnyelv ismerete minden államban feltétele az állampolgárság megszerzésének.)

Észtországban az orosz nem hivatalos, de a hivatalokban a tisztviselők oroszul beszélnek azokkal, akikkel szükséges. A bankautomatáknál orosz nyelv is választható, a mozikban két nyelven feliratozzák a filmeket, az oroszoknak iskoláik vannak, az észt állam orosz nyelvű rádióállomást tart fenn és vannak orosz nyelvű tv-műsorok is. Mindez messze több, mint amennyit bármelyik oroszországi kisebbség megkap.

L. még: www.nyest.hu/hirek/nem-a-nyelv-az-ami-elvalaszt

8 éve 2011. február 18. 14:37
3 Fromm

@Fejes László:

Személyes tapasztalataim nincsenek. Az Észtországról szóló tudósítások azonban nyilván festenek egy képet az ottani helyzetről. Természetesen a távolból nehéz megmondani, hogy ezek a festett képek mennyire ábrázolják a valóságot.

Tudomásom szerint például az országban jelentős számú orosz kisebbség él, akik nehezen tudják érvényesíteni jogaikat a többségi nemzettel szemben. (Ha jól tudom, sokáig szavazati joguk sem volt.) Ezen kívül lehetett hallani néhány éve is tüntetésekről, valamint az oroszokkal való nézeteltérésekről.

8 éve 2011. február 18. 14:13
2 Fejes László (nyest.hu)

@Fromm: Járt már Észtországban? Látta már, milyen ott a helyzet? Konkrétan milyen kifogásai vannak?

8 éve 2011. február 18. 13:47
1 Fromm

Örvendetes, hogy (legalább) az észtek megpróbálják ilyen szinten is ápolni a "rokoni kapcsolatokat". De remélhetőleg erről van szó és nem valamiféle (újabb) kisebbség ellenes kirohanásról. Észtországban ugyanis - véleményem szerint - hasonló a politikai hozzáállás a kisebbségi kérdésekhez, mint amilyen időről-időre Szlovákiában tapasztalható.