Lassú halál
Oroszországban ismerős módszerrel véreztették ki a vepszéket: a módszert később Ceauşescu is alkalmazta. A rémtörténet folytatódik.
A Vologdai területen található Tyimosino község lakói azért tüntettek, mert falujukban be akarják zárni az iskola felső (9–11. osztályos) tagozatát. Bár az utak rosszak és a tömegközlekedési eszközök elavultak, a gyerekeknek ebben az esetben A terület elszigeteltségére jellemző, hogy a mobiltelefon-hálózat is csak 2011-ben jelent meg, azóta is csak Tyimosinóban és nyolc másik faluban érhető el a 2G szolgáltatás. vagy a 30 km-re található Boriszovo-Szudszkojéba kellene utazniuk nap mint nap, vagy a száz kilométerre található járási központban, Babajevóban kellene bentlakásos iskolába járniuk. A döntést a hatóságok azzal indokolták, hogy a 10–11. osztályba idén összesen öt gyerek jelentkezett. A tyimosinói sikolába jelenleg összesen 60 gyerek jár, közülük néhányan a szomszédos falvakból. A tyimosinói az egyetlen iskola a közelben, ahol vepsze nyelvet és hagyományos kultúrát tanítanak.
A vepszék lakta terület eredetileg Karélia (az ötvenes évekig szövetségi köztársaság!) és a Leningrádi terület között oszlott meg. 1937-ben azonban létrehozták a Vologdai területet, és a Leningrádi területtől hozzácsatoltak néhány járást, köztük a vepszék lakta terület egy részét. A területen ekkor körülbelül ötezer vepsze élt.
A vepsze nyelv a balti-finn nyelvek közé tartozik, tehát a finn és az észt viszonylag közeli rokona, legközelebb a karjalai déli nyelvjárásaihoz áll. Míg az írott vepsze szövegből finn- és észttudás segítségével elég sok elemet felismerhetünk, megérthetünk, addig beszélt vepszéből nagyon keveset lehet megérteni. A vepsze a balti-finn nyelveken belül periferiális helyzetű, a többitől viszonylag távol helyezkedik el.
Az 1930-as évek elején a Leningrádi terület vezetői az itt található Simozero faluban kívánták létrehozni a vepsze nemzetiségi kulturális központot. Ebben az időszakban aktívan támogatták a kis népek kultúrájának fejlesztését: a vepszék számára is létrehozták az írásbeliséget, az anyanyelvi oktatást, támogatták a nemzetiség szakemberek képzését stb.
(Forrás: Wikimedia Commons / Sat0ry / CC BY-SA 4.0)
Az évtized második felében azonban jelentős fordulat következett be. 1937-ben felszámolták a vepsze írásbeliséget, 1938-ban a vepsze iskolákban is az orosz lett az egyedüli oktatási nyelv. A vepsze nyelvű könyveket a könyvtárak leselejtezték, a vepsze értelmiséget letartóztatták, besorozták stb.
A háború után más módszerekkel folytatódott a vepszék elleni hadjárat. A vologdai vezetés úgy döntött, hogy az Ostai járás teljes lakosságát a háborúban megsemmisült és elnéptelenedett Osta községbe telepíti. Ezt a mezőgazdasági termelés korszerűsítésével indokolták. A helyi lakosság nem akarta elhagyni szülőházát, temetőit, a vepsze lakosság 1959-ig ellenállt. A hatóságok azonban felszámolták az intézményeket, megszűnt az utak karbantartása. Ostába csupán a vepszék egy része költözött, más részük inkább a Leningrádi terület vepsze falvaiba vándorolt. 1959-re Simozero és a környékbeli vepsze falvak teljesen elnéptelenedtek, a vepsze kultúra egykori központját sikeresen felszámolták. A vepsze kultúra csupán egyet nyert: a folklórban új műfaj jelent meg, az elhagyott szülőföld siratója. (A Szovjetunióban számtalan helyen alkalmazták ezeket a módszereket: évtizedekkel később ezek szolgáltak példaként a romániai falurombolás számára is.)
A peresztrojka idején, 1989-ben létrehozták a Kujai vepsze nemzetiségi községszövetséget, az itteni iskolában már régóta oktatják a vepsze nyelvet és kultúrát, 2004-ben vepsze múzeumot is nyitottak. E terület több mint 500 lakosának 60%-a volt vepsze. 2009-ben a területet kibővítették, létrehozták a Vepsze nemzetiségi községszövetséget, ennek a központja lett Tyimosino. Ebben az időszakban számos kulturális támogatást kaptak, a teljes vepsze nemzetiségi területen nyári etnokulturális táborokat szerveztek. 2012 a vepsze kultúra éve volt, vepsze írókongresszust is szerveztek.
(Forrás: Wikimedia Commons)
A tavalyi év során azonban a Vologdai terület vezetésének viszonyulása a vepszékhez 180 fokos fordulatot vett. Az egykori Kujai vepsze nemzetiségi község területén minden kulturális intézményt megszüntettek, köztük a vepsze múzeumot is. E folyamatba illeszkedik a tyimosinói iskola felső osztályainak megszüntetése annak ellenére, hogy az iskola magas színvonalon működött, a végzősök rendszeresen bejutottak az egyetemek ösztöndíjas helyeire. Ha a gyerekek nem tudnak helyben tanulni, akkor sok családnak el kell költöznie a területről, ami tovább gyorsítja a vepsze nyelvterület megsemmisülését.
Források
Культура вепсов. Вологодская область.
Сельское поселение Вепсское национальное
... és kapcsolódó oldalak
ugyanezt csinálták az ausztrálok a bennszülöttekkel, ugyanezt csinálták az amerikaiak az indiánokkal, az angolok az indiaiakkal, közép-afrikával, a kínaiak a tibetiekkel, az oroszok a kazahokkal, kirgiszekkel (mint minden más fasiszta nemzetállam)
"A 30-as évektől a kirgiz nemzeti kultúra minden területe ki volt téve Sztálin idejében a nemzetiségi tevékenység általános üldözésének."
az üzbégekkel
"A sztálini évtizedek alatt kezdődött meg Üzbegisztánban az iparosítás, a nehézipar kiépítése. Ekkor veszi kezdetét az ipari mértékű gyapottermesztés. Az iskolahálózat kiépítésével felszámolták a korábban jellemző analfabetizmust. 1944-ben Üzbegisztánba telepítettek néhányat a deportált népcsoportok közül (csecseneket, meszheti törököket), ami később etnikai konfliktusok kirobbanásává vált"
1887-től "oroszosítás nevében megtiltották a nem ortodox egyházak és felekezetek hittérítését"
a cári politika arra törekedett, hogy a románokat megfossza nemzettudatuktól. Az 1860-as évektől kezdve betiltották a román nyelvű oktatást és istentiszteletet.
Moldova
Románia 1941-ben a tengelyhatalmak – Szovjetunió – elleni támadásának résztvevője volt. Megszállta Moldovát és helyreállította ott közigazgatását. A megszállt Transznisztriában a románok, együttműködve a németekkel, deportáltak