Az ortodox egyház betiltaná a szampót
Mi kulturális szimbólum, mi nemzeti, és mi vallási? Mi az, ami valóban sértheti az érzékenységünket, és mi az, amikor az érzékenységünkre hivatkozva megakadályozunk másokat abban, hogy kifejezzék a számukra fontos dolgokat? Esettanulmány a távolból...
A szampó a finn mitológiában szereplő csodamalom, mely mindenféle földi jót őröl – a gazdagság szimbóluma, mint a bőségszaru. A Kalevala nagy része is a szampó megalkotásáról és az érte folyó harcról szól.
Vitalij Okuny képzőművész megalkotta a szampó szobrát – fantáziája szabadon szárnyalhatott, hiszen a finn népköltészet sehol nem írja le részletesen, hogy hogy nézett ki, és nincs hagyományosan elfogadott ábrázolása sem.
(Forrás: www.izhlife.ru)
A művész tervei szerint a kerék forogna, más elemek is mozognának – a szerkezetet víz és elektromos áram hajtaná. Az Ősök emlékezete című sziktivkari nemzetközi szimpóziumon az alkotás a legjobb műnek járó díjat nyerte meg. Az alkotó úgy képzeli, hogy a mű legjobb helye Izsevszk városának főtere lenne, az alkotás a város egyik látványossága lehetne.
(Forrás: www.izhlife.ru)
Mi több, azt tervezte, hogy a szobor egy-egy másolatát fel lehetne állítani Finnországban és Magyarországon is. Egyelőre azonban az is kérdéses, hogy Izsevszkben felállítják-e az emlékművet, és ha igen, hol. A város főépítése szerint a kerek szökőkút nem illeszkedik a tér képébe. Azt is hozzátette, hogy mivel a szampó finnugor szimbólum, sokkal inkább a tervezett (a központtól távolabb eső) finnugor kulturális központ közelében lenne a helye.
A főépítész véleményét támogatja az Izsica című ortodox honlap is. Szerkesztőségi állásfoglalásukban kifejtették, hogy a szampó pogány szimbólum, a szobor pedig pogány templom, mely nem való a város főterére, ahol világi rendezvényeket szoktak tartani. További érvként említik, hogy Izsevszk képét elsősorban a Szent Mihály székesegyház, illetve a Népek barátsága emlékmű határozza meg. Érdekes, hogy az előbbi kevéssé világias természete nem zavarja az ortodox lapot (az utóbbit a helyiek Kulikova síléceinek csúfolják). Ugyanakkor úgy vélik, hogy „a finn mágikus szimbólum megjelenése a központi téren sérteni fogja az Udmurtiában hagyományos vallások követőinek érzéseit”. (Azt, hogy a kereszténység mennyire hagyományos Udmurtiában, aligha gondolták végig.)
Kifejtik továbbá, hogy az orosz népmesében is vannak a szampóhoz hasonló elemek, de senkinek nem jutna eszébe a főtéren szobrot állítani a terül-terülj asztalkámnak (скатерть-самобранка) vagy a púpos lovacskának (Конёк-Горбунок). Írják egy olyan városban, ahol még egy antropomorf krokodil is szobrot kapott.
(Forrás: http://crowded-house.narod.ru)
Források
Ижевчанин хочет установить в центре города золотую мельницу богатства
Редакция православной газеты выступает против установки финских магических фигур в центре Ижевска!
Ronda szűkkeblűség. De sajnos a szampónak itthon is sok ellenzője lenne. A szobor pedig szép, de azért kicsit eklektikus is. Valahol olvastam, hogy a szampó tkp. az északi sarkhoz közeli égbolt ideája, mely égboltnak tengely körüli forgását ott jobban érzékelni mint délebbre. Tehát, végül is, a szampó valami kozmikus tapasztalásnak (idő, évszakok, életciklusok, stb) elvonatkoztatott gondolati szimbóluma. Hát, ezt elég nehéz tárgyiasítani, ez is igaz.