0:05
Főoldal | Rénhírek
A szövegszerkesztés története 6.

WordPerfect: mormonok, melegek, makrók

A WordPerfect mindenben eltért a korábbi sikerreceptektől, a felhasználók mégis szerették. Talán épp azért, mert a program fejlesztői nem hobbisták voltak, hanem igazi programozók, akik tudták, mit csinálnak. Viszont a cégvezetésről csak halvány elképzeléseik voltak...

Takács Boglárka | 2011. október 28.

A szövegszerkesztés történetéről szóló sorozatunk előző részét a nyolcvanas évek elejének eseményeivel fejeztük be. A WordStar ekkoriban piacvezető volt a globális szövegszerkesztő-piacon, de miután az alapító-cégvezető egy súlyos betegség következtében elvesztette a vállalat irányítását, az új vezetés hibát hibára halmozott. De melyik program vette át az azóta a feledés homályába merült WordStartól a stafétát? A WordPerfect neve a mai olvasó számára is ismerősen csenghet, mert sorozatunkban ez az első olyan szoftver, amelyet napjainkban is aktívan fejlesztenek. Ahhoz, hogy a WordPerfecttel megismerkedjünk, nem a Szilícium-völgybe kell kirándulnunk, hanem a Nagy-Sóstó vidékére!

A mormon vallásalapító, Joseph Smith látomása
A mormon vallásalapító, Joseph Smith látomása
(Forrás: Wikimedia Commons (ismeretlen művész, 1913))

Programozók, nem cégvezetők

A WordPerfect ezer szállal kötődött az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházához, elterjedt nevén a mormon egyházhoz. A két cégalapító, Bruce Bastian és Alan Ashton egyaránt mormon volt, és korábban maguk is aktívan részt vettek az egyház missziós tevékenységében. A Brigham Young Universityn, a mormon egyház magánegyetemén ismerkedtek meg egymással: Ashton számítástudományt oktatott, Bastian pedig a hallgatója volt. 1979-ben alapították meg közös vállalkozásukat, az SSI-t. Ekkoriban nagyon népszerűek voltak a hasonló hárombetűs rövidítések, mindenki „a következő IBM” szeretett volna lenni. Ugyancsak 1979-ben alakult meg egy másik híres SSI nevű szoftvercég is, a játékfejlesztő Strategic Simulations, Inc. A kettőnek semmi köze egymáshoz!

A Brigham Young az USA negyedik legnagyobb magánegyeteme
A Brigham Young az USA negyedik legnagyobb magánegyeteme
(Forrás: Wikimedia Commons / Jaren Wilkey /CC BY-SA 3.0)

Ashton és Bastian mindketten remekül tudtak programozni, viszont az üzleti ügyekhez saját bevallásuk szerint sem igazán értettek. Először a utahi Orem város önkormányzatának fejlesztettek nagygépes szövegszerkesztőt, majd ezt árulták darabonként 5500 dollárért. Havi két-hármat tudtak belőle eladni, ez megfelelt az anyagi várakozásaiknak. Neki tudtak állni bővíteni a céget, felvettek néhány programozót, de egyre nagyobb terhet jelentett számukra a cég igazgatása... főleg úgy, hogy Ashton továbbra is főállásban az egyetemen dolgozott. Bastian testvérének a férje, W. E. Pete Peterson javasolta nekik, hogy vegyenek fel egy irodavezetőt, aki elvégzi az apróbb papírmunkákat. Némi gondolkodás után felvették magát Petersont, aki ugyan ekkor még egyáltalán nem értett a számítógépekhez, de volt valamennyi vállalkozási tapasztalata: testvéreivel egy textilkereskedést üzemeltetett.

Adóhivatal? Az meg micsoda?

Peterson saját elbeszélése szerint rögtön az első munkanapján felmondott – észrevette ugyanis, hogy a vállalkozás nem fizeti a dolgozói után a járulékokat. A könyvvitel általánosságban is meglehetősen hiányos volt. Amikor a cégvezetőket ezzel szembesítette, kiderült, hogy Ashton és Bastian nem is tudta, hogy járulékokat kellene fizetniük! Rögtön előléptették Petersont gazdasági igazgatónak – első tevékenységeként visszamenőlegesen kifizetett mindent, és elérte az adóhivatalnál, hogy ne büntesse meg a céget. Innentől kezdve gyakorlatilag Peterson vezette a vállalatot, habár a cégben csak 0.2% volt a tulajdoni hányada, az is csak azért kérte, hogy vitás kérdésekben a két alapító között dönthessen.

A word-perfect angol kifejezés jelentése körülbelül ’hibátlan, szó szerinti’ – például egy színész előadásmódjára lehet mondani, hogy word-perfect, ha nincsen benne egyáltalán szövegtévesztés.

A nagy áttörés akkor következett be, amikor elhatározták, hogy a nagygépes szövegszerkesztőjüket – ami a meglehetősen faramuci SSI*WP névre hallgatott – PC-re is elkészítik. Maga a WordPerfect elnevezés Peterson ötlete volt, de nem aratott vele tetszést a vállalaton belül. Végül csak azért lett ez a program neve, mert az összes többi márkanév, amit kiszemeltek, már foglalt volt.

A WordPerfect 5.1 DOS alatt futó változata
A WordPerfect 5.1 DOS alatt futó változata
(Forrás: Wikimedia Commons)

Minden géptípusra, minden nyelven

A WordPerfect azért lett sikeres, mert mint az előző részben láttuk, a nagy rivális WordStar vezetése gyakorlatilag tönkretette a saját termékét. A WordPerfect jókor volt jó helyen, így annak ellenére rengeteget el lehetett belőle adni, hogy egyáltalán nem hasonlított a többi korabeli szövegszerkesztőre. Mindenki azon dolgozott, hogy magához csalogassa a korábban általunk szintén bemutatott Wang szövegszerkesztő-gépekről ekkoriban számítógépekre átálló titkárnőket, de a WordPerfect egyáltalán nem másolta a Wang termékeit.

A készítők saját billentyűkombinációkat találtak ki, amelyekkel a program minden funkcióját nagyon gyorsan el lehetett érni. A programot egy billentyűzetre tűzhető lappal együtt szállították, amin a kombinációk szerepeltek. Ekkor még nem terjedt el általánosan az egér, így teljes egészében a jól kigondolt billentyűkombinációkon múlt egy program sikere, ebben pedig a WordPerfect erős volt. A WordPerfect emellett lehetővé tette a felhasználóknak, hogy lementhessék saját kedvenc műveletsorozataikat (ez a programozásban már korábban ismert és népszerű makrózás), így pedig tovább gyorsult a munkavégzés.

Ebben a lágy zenével kísért videóban végignézhetjük a legnépszerűbb WordPerfect verzió, a WordPerfect for DOS 5.1 menürendszerét és billentyűkombinációit:

A WordPerfect nagyon sokféle nyomtatót támogatott – akkoriban a legtöbb vetélytárs csak néhány népszerű nyomtatótípust tudott kezelni. Emellett az is hozzájárult az elterjedéséhez, hogy rengeteg különböző számítógépplatformra kiadták. A kevésbé népszerű platformokon a szövegszerkesztő azonban inkább csak veszteséget termelt, annál is inkább, hogy számos különböző nyelvű változat létezett, és ezeket mindet adaptálni kellett. Az olyan egzotikus verziókból, mint az IBM PCjr („PC junior”) gépeken futó norvég nyelvű WordPerfect, a vállalat legfeljebb néhány darabot tudott eladni.

Az IBM PCjr volt a számítástechnika történetének egyik legnagyobbat bukott gépe.
Az IBM PCjr volt a számítástechnika történetének egyik legnagyobbat bukott gépe.
(Forrás: Wikimedia Commons)

Bill Gates tehet mindenről?

Az időközben nemzetközi nagyvállalattá növekedett cég a kilencvenes évek elején kezdett el hanyatlani. A kudarcokat mai szemmel nézve az okozta, hogy a vezetők rossz lóra tettek. Az látható volt, hogy a jövő a grafikus felületeké, de az sokáig nem dőlt el, hogy a rivális felületek közül melyik lesz a befutó. A WordPerfect grafikus felület alatt futó változatát először OS/2 alá kezdték el készíteni: ez a termék a Microsoft és az IBM közös fejlesztése volt, de a Microsoft egy idő után kihátrált mögüle és a teljesen saját tulajdonában lévő Windowst népszerűsítette inkább.

A következő videóban az OS/2 egyik legelső verzióját tekinthetjük meg, ékes német kommentárral. Külsőre ez a felület a Windowsra hasonlít, de sokkal kevesebb program készült el rá, így a felhasználók körében is kevésbé vált népszerűvé.

A WordPerfect Windows verziója igen lassan készült el, és addigra már a Microsoft saját szövegszerkesztője, a Microsoft Word uralta a Windows-piacot. A WordPerfect vezetői a mai napig a Microsoftot hibáztatják, mert szerintük szándékosan rejtegette a Windows funkcióit előlük, hogy a Word előnnyel indulhasson a versenyben. A jól bevált WordPerfect-billentyűkombinációk pedig fedték egymást a Windows ablakkezelésre használt kombinációival, de a Microsoft nem engedte, hogy a szövegszerkesztő megváltoztathassa a Windows alapértelmezett viselkedését.

Gyors bukás helyett hosszú vegetálás

Az ekkor már a WordPerfect, Inc. nevet viselő SSI vezetése kirúgta Petersont, majd megpróbált a táblázatkezelőt áruló Borlanddel összeállni. 1994-ben végül eladták a WordPerfectet a Novellnek, míg végül a szoftver a Corelnél landolt. A program újabb és újabb Windows-változatai azonban nem tudtak változtatni a helyzeten – a Windows 95-re készült WordPerfect megjelenése is csúszott, a piacra került változatot pedig számos programhiba tarkította. Azért a szövegszerkesztő nem tűnt el nyomtalanul: a Corel jelenleg is fejleszti, a legújabb verzió 2010-ben jelent meg. Mai piaci részesedését valószínűleg már csak töredékszázalékokban lehetne kifejezni...

Ebben a rövid videóban megnézhetjük, hogyan néz ki most a program, és egy érdekes funkciót is láthatunk működés közben: a WordPerfect kérésre addig gyömöszöli a szövegünket, amíg pont el nem ér egy megadott oldalszámot.

Mi lett az alapítókkal? Mindketten otthagyták a szoftveripart, a közelmúltban pedig az amerikai politika lövészárkaiban kerültek átellenes oldalra. Bruce Bastian már a WordPerfect-korszakban kilépett a mormon egyházból, majd később melegjogi aktivista lett, Alan Ashton pedig az egyházban töltött be vezető pozíciót. Amikor Kalifornia állam 2008-ban népszavazást tartott arról, eltöröljék-e a korábban bevezetett melegházasságot, Bastian a nem, Ashton pedig az igen mellett kampányolt mind személyesen, mind pénzadománnyal. A rendkívül heves kampány végén az igen győzött, de a nemet pártolók több pert indítottak, ezek jelenleg is zajlanak.

Irodalom

Peterson, W. E. P. (1993): Almost Perfect – How a Bunch of Regular Guys Built WordPerfect Corporation. (A könyv teljes szövege ingyen letölthető a szerző honlapjáról!)

Mormon Stories #170: Bruce Bastian Part 1, Growing Up Mormon and the WordPerfect Years (videóinterjú)

How Did WordPerfect Go Wrong?

WordPerfect az angol Wikipédián

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (1):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
13 éve 2011. október 31. 22:44
1 LAttilaD

Nekem egy nap megparancsolták, hogy az addig használt Word 5.0 helyett térjek át WP 5.1-re. Utáltam. Később annyira megszerettem, hogy mindent abban csináltam, kifejlesztettem egy tizenhárom vagy tizennégy nyelvű billentyűkiosztást, az ma is megvan valamelyik megsárgult CD-n, és egy vietnami billentyűzetet, ami elveszett ugyan, de nagyon klassz volt, annak ellenére, hogy a WP nem is tudta a vietnami betűket.

Aztán megparancsolták, hogy térjek át Word 6-ra.