Vigyázat, stressz!
Még azelőtt kiállítható lesz a BKV-sofőr a forgalomból, hogy elkezdené leszorítani a kerékpárost.
Ismerős a helyzet, amikor már olyan feszültek vagyunk, hogy többet használjuk a törlés gombot, mint a betűket, vagy amikor az egérrel már az asztalt csapkodjuk idegességünkben? Nos, ekkorra már rég képes lesz vészjelzést adni egy magyar fejlesztésű szoftver: figyeli a billentyűzet- és egérhasználati szokásainkat, melyből képes felismerni azt a viselkedésbeli változást, mely a stressz szint növekedésére utal – méghozzá olyan korai fázisban, amikor amúgy még nem is vennénk komolyan.
A rendszer nem azt figyeli, hogy milyen szöveget gépelünk, vagy hova kattintunk, hanem azt, hogy a viselkedésünkben mi változott. Az egyedi eszközhasználati jellemzőink olyan adatokat, naplófájlokat hoznak létre, melyek eddig kihasználatlanok voltak. Ám most, az NGSTRESS nevű startup olyan rendszert dolgoz ki, melynek köszönhetően egy vállalat vezetői azonnali értesítést kaphatnak arról, ha egy szervezet, csoport vagy akár az egyén stressz szintje megnő, ezek az adatok egészségmegőrző adatbázissá alakulnak át.
Ilyen információ birtokában a vállalat vezetői olyan megelőző lépéseket hozhatnak, melyekkel megelőzhetik a stressz káros hatásait. Az elhatalmasodó negatív stressznek komoly egészségügyi és gazdasági hatásai vannak: azon kívül, hogy csökken a dolgozói elégedettség, a táppénzráta növekszik, valamint a produktivitás csökken, számszerűleg kifejezhető gazdasági károkat okoz egy cégnél. Az EU-OSHA által készített felmérésben a munkahelyi stressz a második leggyakrabban jelentett, munkával kapcsolatos egészségügyi probléma Európában. A felmérés szerint a kieső termelés és a betegség miatti hiányzásból évi 136 milliárd euró költség fakad.
Tragikus esemény a France Telekom 2008-2009-es öngyilkossági hulláma, ahol 20 hónap alatt 25 öngyilkosság történt, melynek oka a szakértők szerint a munkahelyi stressznek tudható be. Egy ilyen stresszmérő rendszerrel azonban a negatív stressz a korai fázisban felismerhetővé és mérhetővé válik, és a menedzsment tetszés szerint felügyelheti a stressz alakulását a szervezetekben, csoportokban vagy akár megegyezés alapján az egyéneknél is.
A rendszer további eleme, hogy a veszélyeztetetteket egy szakértői csapat egyénileg kielemzi és következő lépésként olyan egyedire szabott stresszmenedzsment tréninget, tanácsokat biztosít, mely valóban prevencióként szolgál a stressz káros hatásaival szemben. Így a vállalkozás képes lesz egy olyan fenntartható szervezet működtetésére, ahol a dolgozói elégedettség és a számszerűsíthető megtakarítás mellett a produktivitás növelésével versenyelőnyre tehet szert.
Azonban ez a startup nem csupán erre alapoz: minden, minket körülvevő eszközből, amiket használunk, értékes adatok gyűjthetőek (pl.: okostelefon, személygépjármű, tömegközlekedés stb.), amit a hasonlóságelemző algoritmusuk segítségével úgy tudnak felhasználni, hogy jelzik, mikor romlik a helyzet. Az okostelefon-applikáció (StresszFelügyelő) ingyenes lesz, egyelőre GooglePlay Alfa teszt fázisban van, de hamarosan letölthetővé fejlődik.
A kutatások sorában nem csupán a stresszszintre, hanem például alapfokú hazugságvizsgálatokra szeretnék helyezni a hangsúlyt, ám még közelebbi cél, hogy a közösségi közlekedésben dolgozó sofőrök viselkedési jellemzőit is elemezzék.
Az a digitális, produktivitás központú kor, ami felé haladunk, egyre inkább megköveteli a prevenciót és a valós idejű méréseket, jelzéseket. Minél több „okos” eszközzel kerülünk kapcsolatba, annál inkább mérhető lesz a viselkedésünk, és annál korábbi jelzéseket kaphatunk abból a célból, hogy jobban megértsük a viselkedésünket, pszichológiánkat és a minket körülvevő világot. A működésünk és a világképünk ezek mentén fogja generálni a tanulás fázisainak gyorsabb feldolgozását.