„Vajúdtak a hegyek, és egeret szültek, kicsike egeret, nagyon kicsikét”
Hogy látja az új helyesírási szabályzatot a Magyartanárok Egyesületének elnöke?
Szeptember 24-én Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke adott interjút az ATV-nek az új helyesírási szabályzattal kapcsolatban. Az interjú megtekintését azért is ajánljuk, mert főbb vonalakban egyet kell értenünk az Arató László által elmondottakkal.
Arató László elmondja, hogy új helyesírási szabályzatra nem volt szüksége, legalábbis ilyenre semmiképpen. Sok mindent meg kellett volna változtatni a helyesírási szabályzatban (Arató példaként a tulajdonnevek helyesírását és az egybeírás–különírás szabályait említi), ezekben azonban lényegi változtatás nem történt, e szabályok nem váltak átláthatóbbakká. Az új kiadás nem nyújt megoldást a régi problémáira, csak nagyon kevés változást tartalmaz: „vajúdtak a hegyek, és egeret szültek, kicsike egeret, nagyon kicsikét” – értékeli a Magyartanárok Egyesületének elnöke a Magyar Nyelvi Bizottság 12 éves munkáját.
Arató véleményes szerint az új kiadás erkölcsi és politikai kérdéseket feszeget. Az új kiadást nagyon sokan megveszik: iskolások, könyvtárak, hivatalok – „bombabiznisz”. Ugyanakkor az előző kiadáshoz képest nincs benne komoly változás, a kötet végén 16 oldalon van összefoglalva, mi változott, és ebből is mindössze öt oldalon vannak felsorolva azok a szavak, melyeknek írásmódja megváltozott. (Annyit pontosítanánk, hogy valójában persze több szó írásmódja megváltozott, de ennyi az, amely a 11. és 12. kiadásban is szerepel, de másképp. Például a korábban szereplő barnamedvét egyszerűen törölték, és az új barna medve írásmód egyszerűen nem szerepel a szótári részben. – FL)
Ugyanakkor Arató is elmondja, hogy a kevés változás között azért van ésszerű is, és például az ly eltörlését ő sem merné meglépni. Ezzel szemben az egybeírás és különírás szabályait egyszerűbbé és következetesebbé lehetne tenni: amit egy szóként mondunk, azt lehessen úgy is írni.
Sajnos azonban Arató László egyik példájába hiba csúszott. Arató példaként azt hozza, hogy a Katona József Színház nevében a színházat nagy sz-szel, míg a Puskin moziban a mozit kis m-mel kell írni. Csakhogy a szabályzat éppen ebben hozott változást:
A mozik, vendéglők, eszpresszók, üzletek, fürdők, temetők, lakóparkok, szállodák, panziók, termek stb. neve lehet intézménynév is, például: Corvin Budapest Filmpalota, Vadszőlő Szálloda, Sport- és Rendezvényközpont, Rózsakert Bevásárlóközpont, Szt. Lukács Gyógyfürdő és Uszoda, Fiumei Úti Nemzeti Sírkert, Erzsébet Szálloda, Platán Panzió, Klasszik Rádió, Csontváry Terem, Derkovits Terem.
Ezek szerint a Puskin Mozi is írható nagybetűvel, ha intézménynévként használjuk – más kérdés, hogy az ilyen szókapcsolatokat mikor nem intézménynévként használjuk. Miközben a szabályzat látszólag megengedőbb lett, valójában csak az történt, hogy míg eddig másképp kellett írnunk a mozik és a színházak nevét, addig most a színházak nevét továbbra is csak egyféleképpen írhatjuk, a mozik nevét viszont ugyanúgy és másképp is. Az a megmagyarázhatatlan különbségtétel azonban, hogy más szabályok vonatkoznak a mozik, mint a színházak nevének helyesírására, továbbra sem változott. És ez még csak a kisebbik baj, hiszen azt csak meg lehet jegyezni, hogy miként kell a mozik, miként a színházak nevét írni. De mi van az olyan intézményekkel, amelyeket a szabályzat nem sorol fel? Semmilyen támpontot nem kapunk arra nézvést, hogy mitől színház- vagy moziszerű egy intézmény.
Arató végül megállapítja, hogy az igazi problémát nem a változások, hanem a változatlanság jelenti. Arató hangsúlyozza, hogy az új kiadást nem érdemes megvenni. Maga a szabályzat fenn van a neten, és a tanácsadó szolgálat is működik. Hangsúlyozza azt is, hogy a helyesírás változása előtt arról is gondoskodni kellett volna, hogy a helyesírás-ellenőrző programok kezelni tudják az új helyesírást.
Köszönöm a vélemény ismertetését, a megosztást. Az a helyzet, hogy nem tévedtem a Corvin mozi, Puskin mozi példában, csak a hét percben nem árnyalhattam, hanem tömörítenem kellett. Épp a NYEST előzetesének ígéretéhez képest csalódtam. Vártam ugyanis a mozi és az étterem helyesírásának beharangozott rugalmasabbá tételét, ehelyett ezt olvashattam: "A pályaudvarok, megállóhelyek, repülőterek, mozik, szállodák, vendéglők, eszpresszók, üzletek, fürdők, temetők, lakóparkok és a nem önálló intézményt alkotó termek stb. megnevezésében a tulajdonnévi értékű tagot (tagokat) nagy kezdőbetűvel írjuk, az értelmezésre szolgáló köznévi tagot (tagokat) pedig kisbetűvel kezdve különírjuk, például: Keleti pályaudvar, Katonatelep vasúti megállóhely, Corvin mozi, Vadszőlő szálloda, Kis Rabló étterem, Apacuka internetkávézó, Vén Diák eszpresszó, Kaiser’s szupermarket, Korona cipőbolt, Lukács fürdő, Kerepesi temető, Sasadliget lakópark, Kossuth rádió, Gombocz Zoltán terem (tanterem neve), Nádor terem (a Vakok Állami Intézetének hangversenyterme)." Ez a szöveg nagyon egyértelmű és határozott. Ehhez képest a néhány sorral lejjebb lévő, Fejes László által idézett, rugalmasságot növelő megfogalmazás el van maszatolva, a példák pedig egészen mást sugallanak. Mivel a kemény fogalmazásban a Corvin mozi forma szerepel, a lazításban pedig a Corvin Budapest Filmpalota megnevezés, azaz egy olyan tulajdonnév, amelyben a mozi szó nem fordul elő, a felszabadítás ígérete elmismásolt cincogás lett.